SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Aki feltámasztotta a kanyarót: az oltásellenesség modern története

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2019-05-02
1998. február 28-án jelent meg a rangos Lancet orvosi szaklapban egy tanulmány, amely összefüggést vélt kimutatni a 15 hónapos korban kötelező MMR oltás és az autizmus között. A vizsgálat módszertani hibái és az elvégzése során elkövetett orvosetikai vétségek miatt a szerző praxisengedélyét ugyan később visszavonták, a hatása azonban máig él.

Az oltásellenesség nem új jelenség. Az első ilyen szervezet, az Anti-Vaccination League 1853-ban alakult Angliában, 1879-ben pedig Anti-Vaccination Society néven indult hasonló mozgalom az Egyesült Államokban. Később azonban, ahogy az oltások terjedésével egyre több, korábban rettegett betegség tűnt el, a kritikus hangok is kezdtek elhallgatni.

Ahogy telt az idő, úgy koptak ki a halálos gyermekbetegségek a kollektív emlékezetből. Felnőtt egy generáció, amelynek már egy tagja sem nézte végig, hogyan viszi el gyermekét vagy a testvérét a torokgyík, a szamárköhögés vagy a kanyaró. Ugyanebben az időben, az 1980-90-es években vált az autizmus a közbeszéd tárgyává (nem kis részben a Dustin Hoffmann főszereplésével készült Esőember című filmnek köszönhetően). Az összeesküvéselmélet-gyár pedig beindult.

Egy konzervatív angol orvoscsalád sarja, a gasztroenterológus Andrew Wakefield először 1993-ban publikált egy tanulmányt, amelyben összefüggést vélt felfedezni a kanyaró vírusa és a Chron-betegség között. Eredményeit nem sikerült megismételni, így az orvostársadalom elvetette az elméletet.

1998-ban ennek továbbfejlesztett változatát mutatta be a Lancet szaklapban. Azt állította, hogy a 15 hónapos korban beadott MMR (kanyaró-mumpsz-rueola elleni) oltás a bélrendszer gyulladását okozhatja, amely hatására olyan fehérjék jutnak el az agyba, amelyek autizmust okoznak.

Kutatása számos módszertani hibával készült. Mindössze 12 gyermek szerepelt a vizsgálatban, kontrollcsoportot (oltatlan gyerekeket) nem vont be, ráadásul minden vizsgált esetben először az autizmus tünetei jelentkeztek, és csak utána a bélgyulladáséi. A laikusok számára is nyilvánvaló hibák ellenére az erre fogékonyak körében kitört a hisztéria.

Később kiderült, hogy a szemmel látható hibák mellett egyéb, komoly orvosetikai vétségek is előfordultak a vizsgálat során. Wakefield egy saját maga által kifejlesztett oltást szeretett volna inkább piacra dobni, kutatását egy orvosi műhibaperekre szakosodott ügyvédi szervezet támogatta komoly összegekkel, a legfontosabb pedig: kiderült, hogy az adatokat egészen egyszerűen meghamisította, hogy beleilleszkedjenek az elméletébe. Ez utóbbi volt az utolsó csepp a pohárban, Wakefieldet 2009-ben megfosztották a praktizálási jogától. A szellem azonban addigra rég kiszabadult a palackból.


Mi a kanyaró?

A kanyaró máig a vezető halálok a kisgyermekek körében, évente nagyjából 134 ezren veszítik életüket miatta. Az áldozatok többsége 5 éven aluli. Magyarországon 1969 óta kötelező ellene a védőoltás.

A betegség azért különösen veszélyes, mert a lappangási ideje igen hosszú: 8-10 nap, mire jelentkeznek a tünetek. Mire a magas láz, köhögés, orrfolyás megjelenik, a kór már régen bekerült a véráramba, és megtámadta a szerveket. Később kiütések is megjelennek a testen. Igen gyakoriak a szövődmények, amelyek lehetnek viszonylag enyhék (középfülgyulladás), tartós fogyatékosságot okozók (hallásvesztés) és halálosak is (agyhártyagyulladás). Leggyakrabban az 5 éven aluliak és a 20 éven felüliek körében jelennek meg szövődmények. A kanyarót vírus okozza, így hatékony gyógyszeres ellenszere nincs: a tünetek enyhíthetőek, amíg a megfelelően működő immunrendszer le nem győzi magától a betegséget. Éppen ezért a gyenge immunrendszerrel rendelkezők – csecsemők és kisgyerekek, tartós betegek – számára a legveszélyesebb a fertőzés.

Magyarországon a kötelező oltás miatt továbbra is legfeljebb szórványosan fordulnak elő kanyarós esetek, Amerikában azonban szomorúbb a helyzet: noha 2000-re már úgy tűnt, végképp kiirtották a betegséget az országban, mára az erős oltáskritikus hangoknak köszönhetően visszatért. New Yorkban szükségállapotot vezettek be, mivel tavaly október óta 285 kanyarós esetet regisztráltak, amelyből 246 gyermek volt. A város egyes részein ezért – a tengerentúlon szokatlan módon – kötelezővé tették a védőoltást.

Hasonló történt a Washington állambeli Clark megyében, ahol ez idáig olyan erősek voltak az oltásellenes hangok, hogy a 2017-18-as tanévben az óvodások mindössze 76,5 százaléka volt beoltva. Itt csak idén januárban 50 kanyarós esetet regisztráltak, ezt követően azonban rendkívül megnőtt a kereslet a vakcina iránt, és ötször annyian adatták be a gyermekeiknek, mint a tavalyi évben.

Európában 2018-ban 82 596 kanyarós esetről tudtak, ebből 53 218 Ukrajnában történt. A betegség 72 ember életét követelte. Magyarországon 14 ember kapta el abban az évben a kanyarót.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja