SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Szeptembertől kötelező lesz a bárányhimlő elleni védőoltás

Családinet [cikkei] - 2019-04-24
Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás - jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Szeptembertől kötelező lesz a bárányhimlő elleni védőoltás

Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, a teljes védettséghez két oltásra van szükség. 
A bárányhimlő, melyet a Varicella-nevű vírus okoz, az egyik legragályosabb fertőző betegség a gyermekek körében Magyarországon, a lakosság 95%-a esik át rajta 15-16 éves korára. Míg sok kisgyermek könnyen veszi a kórral járó tüneteket, addig az immunhiányos csecsemők esetében akár életveszélyes állapotot is előidézhet a vírus. A legjellemzőbb tünet a viszkető kiütések sokasága testszerte (akár a testen belül is), de a vele járó magas láz és étvágytalanság is elég nagy kockázatot jelent a picikre nézve. Cseppfertőzéssel terjed, ezért a gyermekközösségekben robbanásszerűen szokott végigsöpörni a járvány.


Kép: MTI

 

Miért olyan fontos az oltás? - A bárányhimlő szövődményei

A bárányhimlő ma már nem az az ártalmatlan, mondhatni kötelező gyermekbetegség, ami néhány évtizeddel ezelőtt volt. A hároméves angol Lottie anyukája ezt egy életre megtanulta, amikor kislánya a betegség szövődményeként stroke-ot kapott. Olvasd el a történetüket: Vigyázzunk a bárányhimlővel! Rettenetes szövődményei lehetnek

A szövődményekről itt olvashatsz tovább: "Bárányhimlősnek lenni a 21. században bűn" - dr. Novák Hunor összefoglalója a bárányhimlő elleni védőoltásról


Mi ellen véd még a védőoltás?

Az oltások nem csak a fertőző betegségek ellen védenek, de bizonyos daganatos elváltozások kialakulása ellen is hatásosak, mint például a humán papilloma vírus (HPV) okozta méhnyakrák vagy a hepatitis B okozta májgyulladás nyomán kialakuló májdaganat - emelte ki.

Ledia Lazeri kitért arra, hogy a WHO az európai immunizációs hét kapcsán megünnepli a vakcináció hőseit - így az oltóanyag-kutatókat, a döntéshozókat, az egészségügyi dolgozókat, a média képviselőit -, akik a saját területükön járulnak hozzá a védőoltások fontosságának elterjesztéséhez. 
 

Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyaggal oltanak

Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország "biztonságos szigetté" vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ.
A bárányhimlő okozta megbetegedés elleni védekezésre kitérve elmondta, a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 000 és 52 000. Egy komolyan veendő betegségről van szó,  amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat - emelte ki az államtitkár. Müller Cecília hozzátette: hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek mára szinte eltűntek, évente néhány, jellemzően behurcolt esetet jelentenek csak.

Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2,5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz - ismertette. Kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon felismerik a védőoltások jelentőségét, így nem jellemző, hogy a szülők elutasítják azokat. 

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság. Az európai immunizációs hét (április 23-30.) kapcsán Ledia Lazeri elmondta, a különböző védőoltásoknak köszönhetően az európai régióban a legtöbb gyermek és felnőtt védve van többek között a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás vagy a tbc ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy tavaly az európai régióban 82 ezren betegedtek meg és 72-en meg is haltak kanyaróban, egy olyan betegségben, amely ellen létezik védőoltás.


Kötelező védőoltások

A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma. Ezek:

  • a gümőkór (tbc),
  • a torokgyík,
  • a szamárköhögés,
  • a merevgörcs (tetanus),
  • a járványos gyermekbénulás,
  • a mumpsz,
  • a kanyaró,
  • a rózsahimlő (rubeola),
  • haemophylus influenzae b (Hib),
  • a hepatitis B,
  • a pneumococcus baktérium
  • és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.

Forrás: MTI 
Kép: whitesession / Pixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.

A szerkesztő ajánlja