SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

DIC - véralvadási zavar, mely halálhoz is vezethet

Családinet [cikkei] - 2018-06-28
A DIC (diffúz intravasculario coaguláció) egy igen súlyos, halálhoz is vezethető betegség.

Fellépése várandósság és szülés táján gyakoribb, de sokszor társul rosszindulatú folyamatokhoz, szepszishez is

A véralvadási zavarral járó állapot során egyszerre lép fel a kiserek, kapillárisok elzáródása, amit a fokozott fibrinolízis és az alvadási faktorok gyors felhasználódása miatt súlyos vérzékenység követ. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a DIC szindrómát ismerteti.
 

Zavar a véralvadási rendszerben

A véralvadás rendszer egészséges működésének lényege, hogy sérülés helyén, lokalizálódva olyan anyag jöjjön létre, mely megakadályozza a nagyobb vérvesztést. Zavar esetén kétféle út jöhet számításba:

  • fokozódik a véralvadás és vérrögök jönnek létre (így kialakul pl. a mélyvénás trombózis)
  • csökken a véralvadás és a vérzékenység állapota lép fel

DIC esetén a probléma, hogy a véralvadást elősegítő faktorok (elsősorban a III-as, un szöveti faktor) testszerte bekerülnek az erekbe, így sok helyen vérrögök keletkeznek. A baj emellett az, hogy ezáltal felhasználódásra kerülnek a faktorok, ezáltal a koncentrációjuk jelentősen lecsökken (ezt hívjuk felhasználódásos vérzékenységnek) és a vérlemezkék, melyek a véralvadásban vesznek részt, elfogynak, így egy idő után hiány lesz belőlük, és a folyamat átfordul a vérzékenység irányába - ennek következtében életveszélyes mennyiségű vérvesztés jelentkezhet.

"A mikrotrombusok (apró vérrögök) miatt a szervezet ún. fibrinoldó képessége beindul, bontani igyekszik a fibrint (véralvadáskor képződő anyag), de ennek során a fibrinogén is bomlik és ún. fibrin degradációs termékek (FDP) keletkeznek. Ezek viszont igen erősen gátolják az alvadás egyik fő enzimjét, a trombint. Tehát az alvadás leáll, a vérzékenység fokozódik. De igen fontos tudnunk, hogy a DIC mindig a következménye egy már meglévő kóros folyamatnak (magzatvíz embólia, elhalt magzat, méhrepedés, de lehet daganat, vérmérgezés (szepszis) is. Látható tehát, hogy az állapot igen súlyos, így nagyon fontos a mihamarabbi orvosi beavatkozás, melynek legfontosabb eleme, hogy a DIC-et kiváltó alapproblémát oldjuk meg, operáljuk meg kellő védelemben a beteget és eközben a hiányzó véralvadási faktorok, vérplazma és thrombociták pótlása következzen" - magyarázza prof. Blaskó György.
 

Mi minden okozhatja?

A DIC sosem egy betegség, hanem egy tünet, melyet valami kivált. Ezek a következők lehetnek:

  • fertőzések
  • daganat (főleg leukémia)
  • kígyóméreg
  • műtét
  • trauma
  • terhességi szövődmény
     

DIC, mint a terhesség nagy veszélye

A DIC kialakulásának esélye némileg megnő várandósság során, mivel a magzatvíz és a placenta nagy mennyiségben tartalmaz alvadást elősegítő és az ezzel ellenkező hatású, fibrinolitikus anyagokat. Zavar esetén sajnos a véráramba kerülhetnek ezek a faktorok, és beindítják a DIC folyamatát.
Ilyen probléma pl. a placenta leválás, magzatvíz embólia, hasat, méhet ért nagy külső trauma, HELLP szindróma, magzatelhalás, terhességi toxémia.

Tünetei:

  • testszerte jelentkező vérzések
  • thromboembóliás események
  • szervi problémák az egyes szervek károsodása, leállása miatt
     

Gyógyítható a DIC?

Hogy gyógyítható-e a DIC, az egyrészt attól függ, milyen gyors lefolyású, milyen gyorsan sikerül a kórismét megállapítani, valamint, hogy sikerül-e kezelni a kiváltó okot.

Sajnos a DIC sok esetben életet követelő állapot, ám ha az illető tisztában van a kiváltó tényezőkkel, nagyobb eséllyel kerülheti el. Sajnos a HELLP szindróma esetén gyakrabban fordul elő a zavar, ezért fontos, hogy már az enyhén toxémiás kismamák tisztában legyenek a szindróma hajlamosító tényezőivel. Ilyen pl. a Leiden mutáció, mely egyfajta trombofília. Több bizonyíték is van ugyanis arra vonatkozóan, hogy a trombofília, azon belül is a Leiden mutáció megnöveli a kockázatot. Hogy ezt bebizonyítsák, egy vizsgálatban 71 HELLP szindrómás nőt és 79 komplikációmentes terhességet vizsgáltak, mely során kiderült, hogy lényegesen nagyobb eséllyel fordult elő a szindróma heterozigóta Leiden mutációnál (ellenben a többi trombofíliánál ez nem figyelhető meg). A tudósok ezt a trombofília okozta placenta infarktussal hozzák összefüggésbe, mivel ekkor a magzatot tápláló méhlepény károsodik, fejlődése megáll.

Igen fontos tudni, hogy mind a DIC, mind a HELLP szindróma szakintézeti, kórházi kezelést igényel a megfelelő szakértelemmel, laboratóriumi háttérrel, stb, ezért igen fontos, hogy a beteg időben kórházba kerüljön!

"Hogy el lehessen kerülni a problémát, érdemes terhesség előtt ellenőriztetni, nem áll-e fenn Leiden mutáció (vagy egyéb trombofília), ugyanis pozitív eredmény esetén megfelelő prevenciós kezeléssel elkerülhető, vagy legalább minimálisra csökkenthető" - mondja Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Emellett nagyon fontos a kimamáknak a várandós gondozásokon való rendszeres részvétel, ahol ki lehet szűrni több, DIC-re hajlamosító problémát.

Forrás: Trombózisközpont
Indexkép: wikimedia.org

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja