SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Visszatérő szempanaszainkat bőratka is okozhatja

Családinet [cikkei] - 2017-02-15
Már gyermekkorban megtanultuk, hogy ne piszkáljuk a szemünket, mert így könnyen vihetünk át a kezünkről kórokozókat. De mit tegyünk, ha a fertőzés forrása a szemünk közvetlen környezetében él, a szempillák tövében megbújva okoz különböző tüneteket? Erre a lehetőségre is gondolni kell, ha gyakran szenvedünk szemszárazságtól, égő érzéstől, gyulladástól, szemeink gyakran viszketnek és váladékozás jelentkezik.

Bőratka a szempillák közt

A bőratka egy apró, szabad szemmel nem látható élősködő, mely a szőrtüszőkben él és faggyúval táplálkozik. Korábbi kutatások szerint jelenléte fontos szerepet játszik bizonyos bőrbetegségek - elsősorban a rosacea és a pattanás – kialakulásában, de több vizsgálat igazolta azt is, hogy bizonyos szemproblémák megjelenéséhez is közük lehet. Az Archives of Medical Science folyóirat korábbi számában megjelent kutatásban, szakemberek a szempillákon vizsgálták a bőratkákat. A 290 résztvevőtől vett szempilla mintákat mikroszkóp alatt kielemezve megállapították, hogy 41 százalékuk esetében kimutatható a bőratka jelenléte.


Gyorsan szaporodnak, és könnyen terjednek

A bőratkák száma a serdülőkor környékén drasztikusan megnövekedhet. A bőratkák ugyanis elhalt bőrsejtekkel és faggyúval táplálkoznak, a hormonális változások következtében pedig ebben a korban a bőr faggyútermelődése intenzívebbé válik, ezáltal a bőratkák életfeltételei is jelentősen javulnak – magyarázza Peterman Krisztina mesterkozmetikus, a problémás bőrűek kezelésére specializálódott Dermatica szakembere. A 0,1-0,4 milliméter hosszúságú élősködők igen gyorsan szaporodnak. Egy atka egy alkalommal 12-14 petét rak le a faggyúmirigyekben, ezért a kor előrehaladtával számuk tovább emelkedhet. A bőratkák emellett könnyen is terjednek, közös törölköző, szempillaspirál, vagy fésű használatával is átadható, de elterjedését segíti a rossz higiéniai környezet – mosdatlanság, hetekig nem cserélt törölköző és ágyneműhuzat – is.


Szemhéjszéli gyulladást is okozhatnak

A Klinika Oczna folyóiratban közült tanulmányban, lengyel kutatók a bőratka szerepét vizsgálták a krónikus blepharitis kialakulásában. A 435, 3 és 96 év közötti résztvevőtől szempilla mintákat gyűjtöttek, majd azokat mikroszkóp alatt vizsgálták. A kor előrehaladtával egyre több résztvevőnél mutatták ki az atka jelenlétét. A 3-15 évesek 13 százalékánál, a 19 és 25 év közöttiek 34 százalékánál, a 31 és 50 év közöttiek 69 százalékánál, 51 és 70 év közöttiek 87 százalékánál, 71 év felett pedig 96 százaléknál. Azon résztvevők közül, akiknél kimutatták az atka jelenlétét, 58 százalékuk küzdött rendszeresen a szemhéjszéli gyulladás visszatérő tüneteivel.


Az atkák jelenléte a kúszóhályog kialakulásával is összefügghet

A Medical Hypotheses folyóirat közelmúltban megjelent tanulmánya szerint azok körében, akiknél a Pterygium, vagy kúszóhályog nevű szembetegség tünetei jelentkeztek, majdnem minden esetben igazolni tudták a bőratkák jelenlétét. A vizsgált 69 résztvevő közül 39-nél diagnosztizálták a szemrés területében jelentkező fájdalommentes – ha begyullad, akkor égő, irritáló érzéssel kísért - kötőhártya megvastagodással járó betegséget. Ebben a csoportban 93,33%-os arányban mutatták ki a bőratkák jelenlétét, míg az egészséges egyének között mindössze 20.51%-os volt az előfordulása.


Fontos a bőrflóra helyreállítása

A fokozott faggyútermelődés mellett a rossz higiéniai környezet is kedvező életfeltételeket biztosít az atkák elterjedéséhez. Peterman Krisztina szerint azonban nem lehetetlen megszabadulni tőlük, de kitartó, több hónapos odafigyelésre van hozzá szükség. Az egyes atkák életciklusa ugyan mindössze 14-28 nap, ám mivel igen gyorsan szaporodnak, a folyamatos utánpótlásuk biztosított. Ebbe a folyamatba a bőrflóra helyreállítását célzó kozmetikai kezeléssel, speciális hatóanyagokkal tudunk beavatkozni, így gyakorlatilag a megmaradásukhoz kedvezőtlen életfeltételeket teremtünk. Annak érdekében, hogy megelőzzük a panaszok kiújulását, egy teljes kúrát érdemes végig csinálni, ami megközelítőleg három hónapot vesz igénybe.

Forrás: Dermatica
Fotó: PublicDomainPictures/pixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja