SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Fertőző agyhártyagyulladásban halt meg egy fővárosi gimnazista

Családinet [cikkei] - 2016-12-09
Fertőző agyhártyagyulladásban halt meg egy budapesti gimnazista - közölte az M1 aktuális csatorna péntek délután.

Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ megbízott főigazgatója az M1-nek azt mondta: az elhunyt diák idegrendszere valószínűleg legyengült volt. Kiemelte, mivel fertőző betegségről van szó, fontos figyelni a tünetekre: ha fejfájás, magas láz, hányinger, tarkómerevség vagy bőrvérzések alakulnak ki, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Azt mondta: az agyhártyagyulladás súlyos betegség, amely gyorsan, akár néhány óra alatt is kifejlődhet. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem terjed könnyen, valaki tünetmentesen hordozza, és súlyos esetek ritkán alakulnak ki.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ az MTI-hez is eljuttatott közleményében is reagált a hírekre. Ebben kifejtették: a meningococcus fertőzést a hasonló nevű baktérium okozza, amelynek az ABC betűivel jelölt csoportjai ismertek. A betegség előfordulása földrajzi helyenként változó. 

Magyarországon évente 50-70 megbetegedést jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A betegség a csecsemők és a kisgyermekek valamint a 15-24 éves fiatalok között a leggyakoribb. A meningococcus baktérium a nyál közvetítésével terjed, azonban átadásához szoros kontaktus szükséges (például csókolózás, vagy gyakori ismételt kontaktus, zsúfolt együtt lakás, együtt alvás).

A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás illetve vérmérgezés (szepszis) képében. A vérmérgezés órák alatt kialakulhat, és igen gyorsan halálhoz vezethet. A betegeknek azonnal antibiotikumot adnak, vizsgálatát és kezelését kórházban végzik. A beteg közvetlen környezete antibiotikus védelemben részesül, amelyet térítésmentesen biztosít a lakóhely szerint illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya/ügyelete.

A megelőzéshez a védőoltás különösen ajánlott a csecsemőknek, zárt közösségekben élő gyermekeknek és fiatal felnőtteknek, továbbá olyan gyermekeknek és felnőtteknek, akik alapbetegségük vagy egészségi állapotuk miatt a betegség fokozott kockázatának vannak kitéve. A meningococcus elleni védőoltáshoz szükséges oltóanyagot a háziorvos, házi gyermekorvos írja fel receptre - olvasható a tisztifőorvosi hivatal közleményében.

Az esetről a Magyar Nemzet számolt be pénteki számában. A lapnak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke megerősítette a hírt, és elmondta: az elhunyt fiúnak napközben még semmi baja sem volt, késő este lett lázas, és a következő reggelre már meg is halt. Osztálytársai közül csütörtökön többen is megkapták a betegség elleni védőoltást - értesült a lap.

A cikk szerint a fővárosi Veres Pálné Gimnázium honlapján azt közölte: az iskolában történt tragédia baktérium által okozott agyhártyagyulladás miatt következett be, amely cseppfertőzéssel terjed közvetlen kontaktus útján, a baktérium az élő szervezeten kívül gyorsan elpusztul. Az iskola szerint csak azok vannak veszélyben, akik a beteggel közvetlenül érintkeztek, őket a járványügyi szakemberek antibiotikumos kezelésben részesítik. 

Napközben a kórház és az ÁNTSZ is azt közölte: C típusú fertőző agyhártyagyulladás volt a diák halálának oka, és megnevezték, kik lehetnek még érintettek.

Forrás: MTI
Fotó: Sansiona/pixabay.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja