Fertőző agyhártyagyulladás: múlhat csupán egy oltáson?
Az agyhártyagyulladás megelőzhető!
Nagyjából 350 millió ember tartozik rizikó csoportba a világon, Magyarországon is időről-időre lehet hallani a fertőzésről. „December elején meghalt egy budapesti gimnazista néhány óra leforgása alatt, 23-án pedig Borsod megyében egy 22 hónapos kisbaba volt érintett a súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségben. A hír sokkolta a lakosságot, amiben a médiának óriási szerepe volt. Változatlanul hiszem, hogy nincs ok pánikra, alapvető információknak kell birtokában lenni. A történtekben talán az lehet igazán elgondolkodtató, sokkoló, hogy ez a betegség védőoltással megelőzhető” – mondja Dr. Béres Zsuzsanna.
A kórokozó a Neisseria meningitidis nevű tokos baktérium volt. „Ha csupán néhány jelzővel illetném, akkor azok a következőek lennének: nagyon ritka, hihetetlenül gyors lefolyású is lehet, nehezen felismerhető a korai szakaszban, gyakran tragikus kimenetelű. A kórokozó a „véragy-gáton” átjutva az agyhártyákat betegíti meg (ezt sok egyéb kórokozó is megteszi). A rendkívül gyors lefolyású esetekben gyakran a véráram fertőzés dominál. Nagyon ritka betegségről van szó, a kórokozóval fertőzöttek esetében is csupán minden 1000. esetben alakul ki az ijesztő tünet-együttes. A baktérium jelen lehet a torokban, ezt hívjuk tünetmentes hordozói állapotnak. Az érintettek természetesen nem betegek, csak másokat megbetegíteni képesek. Az irodalmi adatok alapján 5-50% között is mozoghat ez a szám egy-egy zárt közösségben. A betegség előfordulása a téli hónapokban gyakoribb. Akár egy korábban lezajlott influenza is fokozott kockázatnak tehet ki bennünket, de ugyan ez igaz a komoly dohányosok esetében is” – hívja fel a figyelmet a doktornő.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A betegség elsősorban a 25 év alattiakat érinti, ezen belül is a csecsemők fokozott veszélynek vannak kitéve. Az ő immunitásukat célszerű már 2 hónapos kórtól elkezdeni kialakítani, és ezt a védettséget érdemes legalább 25 éves korig folyamatosan fenntartani – a hazai és nemzetközi ajánlások szerint is. Bizonyos állapotok (pl: lépeltávolítás), utazás adott országokba, szintén indokolttá teheti a kórokozóval szembeni védettség meglététét. A baktérium cseppfertőzéssel, (nyállal) terjed: csókolódzás, köhögés, tüsszentés, közös evőeszköz használata is ide sorolható. Éppen ezért zárt közösségekben nagyobb gyakorisággal fordulhat elő a megbetegedés (pl.: kollégiumok, katonaság).
Az agyhártyagyulladás típusai
„Hazánkban a baktérium szerotípusai (felszíni struktúrában levő eltérés) alapján elsősorban a B és C típus okoz megbetegedéseket. Az elmúlt években itt jelentős átrendeződés történt, a B típus vált uralkodóvá, a C típusos esetek száma jelentősen csökkent /17-25%/. Az elmúlt 10 évben hazánkban 491 esetben diagnosztizálták a betegséget, 70 végződött halállal. 2016-ban 47 eset fordult elő, ebből 7 volt tragikus kimenetelű. Az A, W135, Y törzsek is komoly megbetegedéseket tudnak okozni, ezek földrajzi eloszlása változó. Afrikában sikerült az A típus által okozott járványokat jelentősen mérsékelni, a több egyenlítői országra kiterjedő oltási kampányokkal (220 millió oltás, 16 országban, 1-29 évesek)” – mondja az oltóorvos.
Az agyhártyagyulladás tünetei
A betegség sajnos a korai tünetek alapján nem mindig diagnosztizálható egyértelműen, és sajnos csupán néhány órányi késlekedés is jelentősen rontja a túlélés esélyeit. „Fontos az időben elkezdett antibiotikum-terápia és a megfelelő intenzívosztályos háttér. Minden 10. beteget sajnos a megfelelő kezelés ellenére is elveszítjük.
Gyakoriak a maradványtünetek a felépülés után. A betegség lappangási ideje 2-10 nap, tünetei lehetnek: magas láz, tudatzavar, fényérzékenység, merev tarkó, hányinger, hányás. A bőrön jelentkező lilás foltok esetében, melyek nyomásra nem halványulnak el célszerű minél gyorsabban orvoshoz fordulni.”
Az agyhártyagyulladás elleni védőoltás
1974-ben került a piacra az első oltóanyag, amely azóta komoly fejlődésen ment keresztül. A négykomponensű (ACWY) első vakcina 1981-ben lett elérhető, ennek egy sokkal hatékonyabb, immunmemóriát is kialakító konjugált változata 2005 óta elérhető.
„A B szerotípus elleni védelemhez 2015-ben sikerült megoldást találni, amely komoly kihívás volt, hiszen 800 immunológiailag eltérő alcsoportja létezik, és itt egyetlen tok alatti komponens konjugálása nem jelentett széleskörű védelmet ezzel a típussal szemben. Illetve itt a baktérium tokban jelen levő poliszaccharid antigénje hasonló szerkezetű volt ahhoz, ami az emberi idegsejtben található. Így a korábbi elgondolás itt nem működött. Végül 4 antigén komponens megfelelő kiválasztásával megszületett a Bexsero nevű oltóanyag, 20 éves kutatómunka eredményeként. Az előforduló esetek jelentős hányadát csecsemőkorban ez a típus okozza.”
A betegséget megelőző védőoltások ajánlott oltások. A szülő dönthet arról, hogy gyermekének be szeretné-e adatni ezeket. A védőoltások anyagi terhet jelentenek a családok számára, a 2014-ben elérhetővé vált (B szerotípus elleni) oltóanyag esetében mindenképpen igaz ez az állítás. „Sajnos az idő kerekét nem lehet visszafelé forgatni, egy-egy döntés esetén itt sem. A megelőzés az egyetlen biztos megoldás! Ön dönthet!” - mondja Dr. Béres Zsuzsanna.
Forrás: Budai Oltóközpont, purecom
Fotó: James Gathany, Judy Schmidt, USCDCP / PIXNIO
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: