A nyers tejtől is megbetegedhetünk vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásban
A veszélyes betegségeket terjesztő kullancs egyre gyakrabban fordul elő városi környezetben, családi házak kertjében, parkokban, ráadásul az enyhe időjárás miatt a kullancs okozta betegségek szezonja ősz végéig is eltarthat - mutatnak rá a szakemberek. Hozzáteszik: a gyermekekhez képest a felnőttek körében lényegesen gyakoribb a kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis), melyben szerepet játszhat többek között a kisgyermekkori szülői testkontroll és az egyre közismertebb védőoltásos védekezés lehetősége. A kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes marad, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani. Az elmúlt években több nyers tej okozta járványt is jelentettek Magyarországon.
● Az enyhe időjárás kitolhatja a kullancs terjesztette betegségek szezonját
● A kullancs encephalitis vírus a fertőzött kecske és tehén nyers tejében is fertőzőképes marad[1] - az elmúlt években ez két járványt is okozott hazánkban
● A kullancsencephalitist védőoltással meg lehet előzni,[2] ám hazánkban becslések szerint alacsony az átoltottság[3]
●Sokkal több a felnőtt beteg, mert a gyerekeket a szülők alaposabban átvizsgálják
● Az immunitás fenntartása érdekében emlékeztetőoltásokra is szükség van
A többféle veszélyes betegséget – kullancsencephalitist (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás), illetve a Lyme-kórt – is terjesztő kullancs előfordulása az elmúlt években időben és térben is egyre inkább kiterjedt.
“A téli hónapokat leszámítva egész évben találkozhatunk a vérszívókkal, a tavaszi-nyár eleji szezont az egyre hosszabb őszi periódus követi, ami akár november végéig is eltarthat - mutatott rá dr. Schneider Ferenc infektológus, a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház osztályvezető főorvosa. Mindez elsősorban az enyhe teleknek, a változó globális éghajlatnak köszönhető, a hatalmas távolságokat megtevő vándormadarak pedig új területekre is elviszik a fertőzést, ezzel is hozzájárulva az endémiás határok kiterjedéséhez.”
A WHO szerint[4] a betegség egyre nagyobb problémát jelent a kontinensen, hiszen a központi idegrendszert támadó vírus egész Kelet-, Közép- és Észak-Európában jelen van. Folyamatos terjedését a klímaváltozás mellett a szabadtéri sportok növekvő népszerűsége is elősegíti. Riadalmat okozott, hogy idén olyan országban (Hollandiában) is előfordult kullancsencephalitis, ahol erre korábban nem volt példa.[5]
Nem kell csípés a fertőzéshez
Kevesen tudják, hogy a nyers tej is lehet vírushordozó[6]. Egyre divatosabb a nyers tehén- és kecsketej fogyasztása, sokan családi gazdaságokból vásárolják a friss tejet, amit nem forralnak fel fogyasztás előtt. Hazánkban több járványos megbetegedés is lezajlott az elmúlt évtizedben. 2007-ben Zala és Vas megyében okozott tömeges megbetegedést egy kecskefarmról származó kecsketej, a pasztörizálatlan tejben lévő kullancsencephalitis vírustól 25 ember betegedett meg, köztük a gazdaság tulajdonosai is. Az állományból egy kecske hordozta a vírust, de teje az egész mennyiséget megfertőzte. A kecskén egyébként nem jelentkeznek a betegség tünetei, a tej pedig viszonylag hosszú ideig, kb. 9-10 napig fertőző marad.[7]
2010-ben az Őrségben a nyers, termelői tehéntej fertőzött meg sokakat, négy embert súlyosabban, ők kórházi kezelésre is szorultak.[8] Néhány évvel ezelőtt egy nyugat-magyarországi gazda termelői tehéntejet árult a közeli falvak lakóinak, összesen 41 család vásárolt tőle nyers, pasztörizáltalan tejet. 2011 őszén legalább 7 embernél diagnosztizálták a kullancs okozta agyvelőgyulladást, ők mind az említett gazdától vett nyers tejet fogyasztották.[9] A nyers tej valószínűleg sokkal több embert fertőzhet meg minden évben, ám mivel a betegség többnyire enyhe lefolyású, sokan nem is fordulnak orvoshoz.
Az Egyesült Államok vezető közegészségügyi intézete, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tanulmányban ismertette[10], hogy 2012-ben három embert fertőzött meg kullancsencephalitis vírussal a nyers kecsketej fogyasztása Szlovéniában. A negyedik személy azonban, aki be volt oltva a betegség ellen, nem fertőződött meg.
Dr. Schneider Ferenc infektológus hangsúlyozta: “A családi gazdaságokból származó nyers kecske-, illetve tehéntejet csak felforralás után ajánlott fogyasztani. A pasztörizálás során a nyers tejben található kórokozók nagy része elpusztul, így fogyasztása biztonságosabbá válik. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a nyers tejet csecsemőknek, gyerekeknek adták, de pasztörizálás nélkül ez felelőtlenség.”
Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység.[11]
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már nemcsak az erdőben, hanem a parkokban, játszótereken, hobbikertekben[12] is megfertőződhetnek, akik nem védettek. A dús aljnövényzetet kedvelő parazita akár egy erdei túrázás, vagy kutyasétáltatás alatt is utat talál az emberhez.
Súlyos fertőzéseket hordozó élősködő
A kullancs által terjesztett Lyme-kór ellen megelőző oltás nincs: a kullancs elleni védekezéssel kerülhetőek csak el a későbbi krónikus szövődmények. Az év eleje óta regisztrált Lyme-kór megbetegedések száma augusztus végéig 1003 eset volt, amely gyakorlatilag azonos a korábbi évek első 34 hetét jellemző mediánnal (1022).[13]
A kullancsencephalitis a Lyme-kór mellett a másik legsúlyosabb, ízeltlábú terjesztette betegség Magyarországon. A kullancs által okozott vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos megbetegedésekből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte[14], de a WHO szerint ez csak a jéghegy csúcsa, számos fertőzéses eset felfedezetlen és regisztrálatlan marad.
A kullancsencephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek[15] is szorgalmazzák, a védőoltás több éve az Országos Epidemiológiai Központ által ajánlott oltási körben van.
„A védekezés szempontjából nagyon fontos, hogy az oltási sort idejében, de az influenzaszezont lehetőleg elkerülve – akár már a tél legelején – elkezdjük. Így a kullancsok koratavaszi aktivizálódása előtt a teljes oltási sort be lehet fejezni és a szezonra biztosan kialakul a védettség” – emlékeztetett Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Hozzátette: Magyarországon kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást[16]. A hosszútávú védettség fenntartásához önmagában egy oltás nem elegendő, a teljes alapimmunizálási sort (3 védőoltás) be kell adatni.
Az alapimmunizálást követően emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet alap esetben a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő, ezekkel kapcsolatban a családorvos adhat részletes tájékoztatást[17].
Bár számos ország oltási programja tartalmazza a kullancsencephalitis elleni védőoltást, Európában az átoltottság alacsony szintű. Kivétel csak a szomszédos Ausztria, ahol a kiemelkedően magas, 80% feletti átoltottságnak köszönhetően drasztikusan csökkent a kullancsencephalitis esetek száma[18].
Annak ellenére, hogy hazánk is a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, itthon becslések szerint még mindig alacsony az átoltottsági arány[19], de az oltás előnyeit egyre többen ismerik fel. Örvendetes módon itthon is csökkenésnek indult a kullancsencephalitis fertőzések száma, az OEK adatai szerint tavaly összesen 24 jelentett megbetegedés volt,[20] bár szakemberek szerint a tényleges esetszám ennek többszöröse lehet.
„Alapvetően két oka lehet annak, hogy évről-évre csökken a kullancs által okozott vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos esetek száma – mondta el dr. Schneider Ferenc infektológus főorvos. Az emberekben egyrészt az elmúlt évek felvilágosító kampányainak hatására tudatosult, hogy figyelni kell a kullancsokra, és ha mégis hazavisznek egyet, azt minél gyorsabban el kell távolítani. Másrészt pedig egyre többen kérik a kullancsencephalitis elleni védőoltást, ami valóban hatékony védelmet biztosít a betegség ellen. Ezek miatt a ‘90-es évekhez képest látványosan visszaesett a megbetegedések száma.”
Hozzátette: A betegséget inkább felnőttekben diagnosztizálják, elsősorban férfiakban, aminek talán az lehet az oka, hogy a gyermekeket szüleik alaposabban átvizsgálják a szabadban töltött idő után, mint önmagukat. A gyermekek világos bőrén, fejbőrén könnyebb is észrevenni a kis élősködőket.
Habár a kórházi kezelést igénylő, súlyos esetek száma alacsony, a bejelentett esetszámnál valószínűleg sokkal többen fertőződnek meg. Sokan ugyanis észre sem veszik az enyhébb tüneteket, orvosi kezelés nélkül is átesnek a betegségen. A veszélyt ugyanakkor nem szabad bagatellizálni: az izombénulás és egyéb súlyos maradványtünetek[21] életre szólóak lehetnek. A Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában (körülbelül 1%-ában) okoz halált.
A védőoltás hatékonyságát bizonyítja, hogy egyre több szakma művelőjének a munkáltató adatja be a vakcinát. Ide tartoznak többek között a vadászok, erdészek, mezőgazdasági dolgozók és szó van róla, hogy a szabadban dolgozó közmunkások is részesüljenek az oltásban.
Dr. Schneider Ferenc hangsúlyozta: „A csípés megelőzése érdekében fontos a szellős ruha, védőruha, a rendszeres fűnyírás a hobbikertekben is. Érdemes tudni, hogy a kullancs kerüli a közvetlen napfényt, így a tartósan napsütötte réteken, ösvényeken kisebb eséllyel találkozhatunk vele. Az infektológus főorvos hozzáfűzte: Sok tévhit kering a kullancs eltávolításával kapcsolatban. A vérszívót kíméletesen, lehetőleg csipesszel kell eltávolítani, fojtogatni, nyomogatni nem szabad. Az esetlegesen bennmaradt maradványokat ne akarjuk kiszedni, kevesebb kárt okozunk azzal, ha a természetre bízzuk a kilökődést.”
A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás első fázisának tünetei (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet) a fertőzött kullancs csípését követően leggyakrabban 7-14. napon jelentkeznek[22]. Ezek a tünetek azonban nem specifikusak, ezért az induló betegség felismerése nem lehetséges ebben a fázisban. A betegek egyharmadánál a kullancscsípést követően azonban kialakulhat a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járó második fázisa is. Tünete a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés[23].
Forrás:
[1] Balogh, Z., Ferenczi, E., Szeles, K., Stefanoff, P., Gut, W., Szomor, K. N., et al. (2010) Tick-borne encephalitis outbreak in Hungary due to consumption of raw goat milk. J. Virol. Methds 163, 481-485. doi:10.1016/j.jviromet.2009.10.003
[2] WHO. Weekly Epidemiol Rec 2011; 86: 241–56;
[3] Kollaritsch, et al. Vaccine 2011; 29: 4556–64
[4] WHO. Weekly Epidemiol Rec 2011; 86:241-56.
[5] http://www.rivm.nl/en/Topics/T/Tick_borne_encephalitis
[6] Balogh, Z., Ferenczi, E., Szeles, K., Stefanoff, P., Gut, W., Szomor, K. N., et al. (2010) Tick-borne encephalitis outbreak in Hungary due to consumption of raw goat milk. J. Virol. Methds 163, 481-485. doi:10.1016/j.jviromet.2009.10.003
[7] Széles, K., Oroszi, B., Sustik, T., Somfalvi, Á., Szilvágyi, Cs., Kalamár-Birinyi, E., Ferenczi, E.: Kecsketej által közvetített kullancs-encephalitis járvány – 2007. augusztus, Lakhegy (Zala megye). Epinfo, 38. 449-455, 2008.
[8] Schneider Ferenc-Pergel Rita: A kullancsencephalitis előfordulása és kimenetele Vas megyében 1988-1998 között Vasi Szemle 2000. 6. sz.827-838
[9] Tick-Borne Encephalitis Transmitted By Unpasteurised Cow Milk In Western Hungary, September To October 2011. S Caini, K Szomor, E Ferenczi, Á Székelyné Gáspár, Á Csohán, K Krisztalovics, Z Molnár, J K Horváth http://www.eurosurveillance.org/ViewArticle.aspx?ArticleId=20128
[10] http://wwwnc.cdc.gov/eid/article/19/5/12-1442_article
[11] ECDC. Epidemiological situation of tick-borne encephalitis in the European Union and European Free Trade Association countries, 2012. http://www.ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/TBE-in-EU-EFTA.pdf [Accessed October 2015]
[12] CDC Yellow Book, 2015. Chapter 3: Infectious Diseases Related to Travel http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2016/infectious-diseases-related-to-travel/tickborne-encephalitis [Accessed October 2015];
[13] Epinfo, 23. évfolyam 34. szám 2016. szeptember 2.
[14] WHO. Weekly Epidemiol Rec 2011; 86: 241–56;
[15] Hum Vaccin Immunother. 2013 Feb;9(2):362-74. Epub 2013 Jan 4. Recommendations for tick-borne encephalitis vaccination from the Cetral European Vaccination Awareness Group (CEVAG).
[16] Az OEK Módszertani Levele a 2016. évi védőoltásokról 23. évfolyam 1. KÜLÖNSZÁM
[17] Az OEK Módszertani levele a 2016. évi védőoltásokról 23. évfolyam 1. KÜLÖNSZÁM
[18] Heinz et al. Emerging Infectious disease Vol. 19, No. 1, January 2013 69-75.
[19] Kollaritsch, et al. Vaccine 2011; 29: 4556–64
[20] Az Országos Epidemiológiai Központ adatai a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről http://www.oek.hu/oek.web?nid=509&pid=1
[21] WHO. Weekly Epidemiol Rec 2011;86:241-56.
[22] http://www.who.int/immunization/position_papers/WHO_pp_tbe_2011_presentation.pdf; p.3
[23] WHO. Weekly Epidemiol Rec 2011;86:241-56.
Fotó: Couleur/pixabay.com
Közösségi hozzászólások: