SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Ájulás? Nem csak a meleg okozhatja!

Családinet [cikkei] - 2016-07-26
Biztosan sokan érezték már, hogy az ájulás kerülgeti őket, ha például túl sokáig kellett állniuk a napon. Sokszor ilyen kézenfekvő okok állnak a jelenség mögött, amely azonban dr. Vida Zsuzsanna, az Oxygen Medical neurológusa szerint néhány esetben komoly betegség tünete is lehet.

Mi zavarhatja meg a vérellátást?

Ha hirtelen akadályozottá válik a fej felé tartó véráramlás, és az agyban egy több mint 8 másodpercig tartó vérellátási zavar jelentkezik, rövid ideig elveszíthetjük az eszméletünket, vagyis elájulhatunk. A kezdeti tünetek már 2-3 másodpercig tartó vérellátási zavar után jelentkezhetnek, ilyenkor gyengének, bizonytalannak érezhetjük magunkat, ásítozhatunk, szédülhetünk. Jellemző még a hideg, nyirkos verejtékezés, és az elsápadás is.

- Míg a fiatalok ájulása mögött általában ártatlan jelenségek húzódnak meg, az idősebbek esetében gyakoribb egy olyan alapbetegség jelenléte, amely ezt a tünetet okozza. Ha tehát nem nyilvánvaló az ájulás oka, vagy gyakran ismétlődik a jelenség, feltétlenül ki kell vizsgáltatni magunkat - hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, az Oxygen Medical neurológusa. - Egyes esetekben akár életmentő is lehet az okok mihamarabbi kiderítése és kezelése.
 

Miért ájulhatunk el?

Az ájulásnak számtalan, egyszerű oka lehet. Leggyakrabban erős stresszhatás (például egy rossz hír), erős fájdalom, éhség, nagy meleg vagy hideg, hosszú állás váltja ki az ájulást, például iskolai ünnepségeken. A rendszeres étkezés és hosszú állás alatt a lábujjak mozgatása segíthet a megelőzésben.
 

További lehetséges okok:


1. A tápanyagellátás zavara

A túl alacsony vagy túl magas vércukorszint is okozhat ájulást. Mindkét esetben hosszabb ideig tartó eszméletlenség is jelentkezhet, amely orvosi ellátást igényel. A vércukorszint rendezését követően javulnak a tünetek (pl. cukros víz itatása, szőlőcukor elszopogatása). 
 

2. Vérkeringés, vérnyomás problémák
 

  • A túl alacsony és túl magas vérnyomás eredményezhet ájulást.
  • Úgynevezett volumenhiányt okozhat a kiszáradás, a súlyos vérszegénység, a vérveszteség, így például az erős menstruáció is.
  • A szívműködés zavara is állhat a háttérben, főként szívritmuszavar, túl lassú szívműködés, elégtelen pumpafunkció. Ez utóbbi például a szívizomelhalás utáni túlerőltetés eredményeként jelenhet meg.
  • Rendkívül ritkán, de előfordulhat a nyaki főütőér túlérzékenysége, amely főleg idős emberekre jellemző. Ha ilyen esetben az ütőeret nyomás éri, akkor ez reflexes szívleállást eredményez, az pedig összeeséshez vezet.


3. Az agy elektromos működészavara

Ha az eszméletvesztés hátterében agyi elektromos működés zavar gyanúja áll fenn, EEG (elektroenkefalogram) vizsgálatra lesz szükség. Az ún. convulsiv rosszullétek lehetnek alkalmi jellegűek, amikor is a kiváltó ok (pl. alkoholfüggőség vagy ellenkezőleg, alkohol megvonás) vált ki rohamot. Ha a rosszullét ismétlődik, illetve, ha az EEG vizsgálat kóros eltérést mutat, beszélünk epilepszia betegségről. Ennek a betegségnek van olyan rohamtípusa, amely pillanatnyi eszméletvesztéssel jár csupán vagy inkább „elbambulásokkal”, figyelemzavaros periódusokkal. Ilyen esetben nem a klasszikusnak tartott epilepsziás rosszullétet látjuk végtaggörcsökkel, esetleg vizelettartási nehézséggel a roham alatt.
A rohamot követően hosszabb-rövidebb zavart periódus jelentkezhet, a beteg általában nem emlékszik a történtekre.
 

4.  Az oxigénellátás zavarai
 

  • Előfordulhat, hogy egy heves köhögést vált ki eszméletvesztést.
  • Megtörténhet, hogy egyes gyógyszerek, főleg az értágítók és a vérnyomáscsökkentők járnak mellékhatásként ájulással. Ha ezt tapasztaljuk, jelezzük a kezelőorvosunknak.
  • Fejsérülésből, komoly ütésből eredő működészavar miatt is elveszíthetjük az eszméletünket.

Ha egyéb tüneteket is tapasztalunk az eszméletvesztésen kívül, az bizonyos egyéb szervi betegségeket valószínűsíthet.

 

Mit kell tenni ájulás esetén?

Ha az ájult személy vízszintes helyzetben van, fontos, hogy ne próbáljuk meg felültetni, a fejét felemelni, hiszen így csak nehezítenénk a vér felfelé áramlását. Mindössze fordítsuk oldalra a fejét. Ha ül, nyomjuk a fejét a térdei közé, így könnyebben áramolhat az agyba a vér. Ne itassunk, etessünk vele semmit, csak ha már teljesen magához tért. Érdemes meglazítani a ruháját, vizet spriccelni rá, amitől gyorsabban magához térhet. Amennyiben más tüneteket is tapasztalunk, vagy nem tud magához térni, hívjunk orvost! Ha az ájulás többször is megismétlődik, mindenképpen javasolt a kivizsgálás – figyelmeztet dr. Vida Zsuzsanna, az Oxygen Medical neurológusa.

Forrás: http://www.oxygenmedical.hu
Fotó: stockimages/FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja