SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Helyére került a diabéteszpuzzle utolsó hiányzó darabja is

Családinet [cikkei] - 2016-04-26
Helyére került a diabéteszpuzzle utolsó hiányzó darabja is: egy új tanulmány immár teljes képet ad arról, hogy mi vezet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához.

Az 1-es típusú, gyerekkorinak is nevezett diabétesz autoimmun betegség, amelyben a test saját immunsejtjei, a T-sejtek megtámadják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. Az immunrendszer T-sejtjeire szüksége van a szervezetnek, hogy védekezni tudjon különböző kórokozók, a baktériumok és a vírusok ellen. Az 1-es típusú cukorbetegséggel élők testében azonban a T-sejtek kibújnak a szabályozás alól. 

A szigetsejtek pusztulását okozó autoimmun folyamat kiváltó okai közül találták meg az utolsó, hiányzó láncszemet is a Lincoln Egyetem tudósai, akik szerint a felfedezés hozzájárulhat a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez. Eredményeiket a Diabetes című folyóiratban publikálták. 

A korábbi tanulmányok rámutattak, hogy az immunrendszer az 1-es típusú diabétesznél öt fontos területet támad. Ám rendkívül nehéz volt meghatározni, hogy ezek pontosan melyek. Korábbi tudományos munkáknak sikerült négy célpontot meghatározni, ám az ötödik, utolsó meghatározásán már húsz éve dolgoztak a tudósok.

Michael Christie, a Lincoln Egyetem tudóscsoportjának vezetője a BBC-nek elmondta: munkájuk nyomán immár teljessé vált a kép, minden célpontot azonosítottak, amelyet az immunrendszer célba vesz 1-es típusú cukorbetegség esetén. Ezek az inzulin, a glutamát-dekarboxiláz enzim, az IA2 protein, a cinktranszporter-8 és az utolsó, a puzzle hiányzó darabja, a tetraszpanin-7 fehérje.

Christie hangsúlyozta, hogy a betegség fő célpontjainak meghatározásával meg lehet találni azokat a módszereket, amelyekkel úgy lehet blokkolni az immunrendszernek az öt fehérjével szembeni reakcióját, hogy a páciens ne váljon kiszolgáltatottá a fertőzésekkel szemben. A tudós kijelentette, hogy az utolsó, eddig hiányzó tényező meghatározása után már sokkal jobban bízik egy új kezelés kidolgozásának sikerében, mint öt éve.

A cukorbetegségek 10 százaléka tartozik az 1-es típusba. Az 1-es típusú diabétesz bármely életkorban kialakulhat, de jellemzően gyerekkorban, illetve a 40 éven aluliaknál jelenik meg. A 2-es típusú diabétesz elsősorban a helytelen táplálkozás és életmód miatt alakul ki, a felnőtt korú cukorbetegek 90 százaléka 2-es típusú diabétesszel küzd.

Forrás: MTI
Fotó: TesaPhotography/pixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja