SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Rossz szokások és betegségek miatt is romolhat a hangunk

Családinet [cikkei] - 2016-03-22
Az utóbbi időben, mintha folyton berekednél? Minden megszólalás előtt köszörülöd a torkod, az ismerőseid figyelmeztettek, hogy gyakran krákogsz? A hang megváltozását, rekedtséget a hang túlerőltetése, vagy dohányzás is okozhatja, de jelezhet akár pajzsmirigy, vagy autoimmun betegséget is.

Fertőzések

Torok-, gégegyulladás esetén gyakran jelentkezik rekedtség, ez a légúti betegségek egyik tünete is lehet. A fertőzés leküzdésével rendszerint rendeződik a hangszalagok állapota is, ám nem ritka, hogy a rekedtség akár még hetekig is eltarthat – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Aggodalomra ad okot, ha a rekedtség a betegség elmúlását követően megmarad, hetek alatt sem javul, illetve ha a hang változása, a rekedtség önmagában, látszólag minden ok nélkül jelentkezik.


Dohányzás

A rekedtség ilyen esetben egy nagyon fontos tünet, amit komolyan kell venni, mert jelezhet akár daganatos elváltozást is a torokban. A kockázat különösen a dohányosok körében magas, ám a dohányfüst belélegzése önmagában is idővel a hang mélyüléséhez, rekedtséghez, gyakori köhögéshez vezet. Dr. Holpert Valéria szerint a dohányosok körében háromszor magasabb a kockázata, hogy valamilyen probléma jelentkezik a hangszalagokon. Az elváltozás lehet jóindulatú, gyakori a hangszalag polip kialakulása, de műtéti kezelést igényel.


Csomók, polip, ciszták

A hangszalag csomók általában a hangszalagok közepén kialakuló bőrkeményedés szerű képletek, melyeket általában a hang túlerőltetése - a helytelen beszédtechnika, vagy kevés pihentetés - okoz. A hangszalag polip általában az egyik hangszalagon jelenik meg, a kiváltó okok között itt is első helyen szerepel a hang túlerőltetése, illetve a dohányzás. A ciszták a hangszalagon, vagy annak közelében is kialakulhatnak, az orvos valószínűleg műtétet fog javasolni, ha zavaróak, nagymértékben rontják a beszédet.


Allergia és reflux

A légúti allergia is okozhatja a hang változását, rekedtséget. Az allergiás orrdugulás miatt gyakran jelentkezik hátsó garatfali csorgás, a torok felé lecsorgó orrváladék irritálhatja a hangszálakat. A gyakori köhögés is okozhat rekedtséget, az antihisztaminok szedése pedig kiszáríthatja a nyálkahártyát, ami szintén nem tesz jót a hangszalagoknak. Reflux, vagy túlzott gyomorsav képződés során a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, és gyakori, hogy a torkot, a hangszalagokat is irritálja, ez is állhat a háttérben, ha a hang rekedtessé válik.


Krónikus betegségek

A sokízületi gyulladás olyan autoimmun betegség, amely duzzadt, fájó ízületekkel, szem- és nyálkahártya szárazsággal jár, emellett háromból egy betegnél jelentkeznek hangszalag problémák is: torokfájás és a hangszalagok működési zavara miatt a hang elvesztése is előfordulhat. A nők körében különösen gyakori pajzsmirigy zavarok is okozhatnak hangproblémákat, rekedtséget. Ennek oka egyfelől a megnagyobbodott pajzsmirigy lehet, de hormonális eltérések is okozhatják: a rekedtség a pajzsmirigy alulműködés egyik tünete.


Hang-higiénia

A rekedtséget sokszor rossz szokásaink okozzák. Ilyen például a túl kevés folyadék fogyasztás. A megfelelően hidratált hangszalagok kevésbé sérülékenyek, a jelentős igénybevételt is kevésbé sínylik meg. A száraz levegő belélegzése sem kedvez a hangszalagoknak, télen a fűtés, nyáron a légkondicionáló miatt kell ügyelni a párásításra. A dohányzás, a dohányfüstös levegő belélegzése is irritálja a hangszálakat, hosszútávon pedig hozzájárulhat daganatos elváltozás kialakulásához is. Vannak, akik megszokásból krákognak, köszörülik a torkukat, köhécselnek, ezek azonban mind nagyon megterhelik a hangszalagokat, csakúgy, mint a túl hangos, vagy túl sok beszéd.


Forduljunk időben orvoshoz!

A mindennapokban keveset gondolunk a hang épségének megőrzésére, a legtöbbször csak akkor vesszük észre, hogy milyen fontos a tiszta, érthető beszéd, ha valamilyen betegség miatt elmegy a hangunk. A hangszalagok egészségnek megőrzéséért dr. Holpert Valéria azt tanácsolja, hogy panasz esetén forduljunk orvoshoz, különösen, ha elhúzódó rekedtséget tapasztalunk. Emellett nagyon fontos a megfelelő beszédtechnika, e nélkül a hang könnyen elfárad, és megjelennek a túlerőltetésből adódó problémák. Ez különösen azok körében fontos, akik munkájukból adódóan sokat beszélnek. „Ha estére rendszeresen berekedünk, vagy napközben sokat köszörüljük a torkunkat, az nem jó jel. Ilyenkor érdemes beszédtanár segítségét kérni a helyes, a hangszalagok számára sem megerőltető hanghasználat elsajátításához.”

Forrás: http://www.fulorrgegekozpont.hu
Fotó: alphababy / 123RF Stock fotó

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja