SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Góckutatás: rejtélyes betegségek nyomában

Családinet [cikkei] - 2016-01-29
Hajhullást, bőrproblémákat, sőt, akár szívbelhártya-gyulladást is okozhat egy fel nem fedezett fogászati góc. A góckutatás okairól és lehetőségeiről dr. Iványi Zoltán, az Oxygen Medical fogorvos, szájsebésze beszélt.

Mi az a gócbetegség?

A gócfertőzés nem más, mint az a folyamat, amely során egy, a szervezet valamely részén fennálló helyi gyulladásból a baktériumok vagy azok toxinjai a szervezet más területeire jutnak, és megbetegítik az ott lévő szerveket. A helyi gyulladás maga a góc, a kiváltott betegség pedig a gócbetegség. Akkor gondolunk gócbetegségre, ha valamely szerv betegségének nem találjuk a közvetlen kiváltó okát.

Ilyenek lehetnek többek közt:
- hajhullás (foltos),
- egyes bőrgyógyászati betegségek, például ekcéma,
- ízületi problémák,
- vesegyulladás,
- kisebb, görcsös állapotok,
- gyermekkori asztma,
- nőgyógyászati, főként petefészekkel kapcsolatos betegségek,
- férfi nemi szervekkel, prosztatához kapcsolódó betegségek.


A baktériumok útja

A baktériumok testünk természetes lakói, és ha egyensúlyban van jelenlétük az immunrendszerünk működésével, akkor egészségesek vagyunk. Ugyanakkor, ha felborul az egyensúly, a kórokozók - amelyeknek egyik lehetséges „lakhelye” a szájüreg - a véráramba juthatnak, és más szervet károsíthatnak. A szájüregben, a fog körül számos olyan pont van, ahol a baktériumok betegséget okozhatnak.

  • Fogágy: a nagy mennyiségű fogkő és a benne tenyésző baktériumok krónikus fogágy-gyulladást okozhatnak, amely a vérző fogíny miatt folyamatos sebfelszínt biztosít a kórokozók szervezetbe jutásához.
  • Fogbélüreg: a fogszuvasodás során a kórokozók a szuvas területről a fogbélüregbe, majd a gyökéren keresztül a csontba juthatnak. 
  • Gyökércsúcs: az itt kialakuló, gyakran tünetmentes krónikus gyulladás szintén lehetőséget ad a toxinoknak, baktériumoknak, hogy a véráramba kerüljenek.

Így ezeket a jelenségeket, valamint még az előretörésben lévő fogak csírazsákját fogászati gócnak tekinthetjük.


Fogászati góckutatás

Gyakran előfordul, hogy egy páciens kifejezetten csak egy fogászati probléma miatt érkezik a fogorvoshoz és mintegy véletlenül derül fény a gócbetegségre, de egyre gyakoribb az is, hogy más szakorvosok küldenek beteget a fogászatra gócbetegség gyanújával. 
- Ha fogászati góckutatásra érkezik a páciens, elsősorban a szájüreget, a szájnyálkahártyát és a fogínyt vizsgáljuk, de megtörténik a mandulák megtekintése is – ismerteti dr. Iványi Zoltán, az Oxygen Medical fogásza, szájsebésze. – Gyulladás után kutatunk, felmérjük, milyen mértékű a fogkövesség, van-e szuvasodás vagy fogágybetegség. Speciális vizsgálatokkal a fogbél állapotára is tudunk következtetni. Góckutatás során nagyon fontos a panorámaröntgen, amely segít abban, hogy észrevegyük az elő nem tört fogakat és a fogakat körülvevő csontos képletek esetleges elváltozásait. Ha sikerül beazonosítanunk és kezelnünk a bajok forrását, az gyakran életminőség javulást eredményez akár évek óta tartó problémák esetén is.
A nem szűnő, látszólag „ok nélküli” tünetek forrásának kivizsgálása során tehát elengedhetetlen a fogászati vizsgálat, de az éves szűréseken is fény derülhet egy-egy rejtett gócra.
 

Forrás: www.oxygenmedical.hu
Fotó: stockimages/FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja