SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Mikor, hogyan, mivel vegyük be a gyógyszert?

Családinet [cikkei] - 2015-10-12
"Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét"- hangzik a figyelmeztetés, amelyet érdemes komolyan venni. Dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical belgyógyásza, gasztroenterológusa szerint ma már korántsem érvényes minden esetben a "naponta 3x, étkezés után" szabálya, hiszen a modern gyógyszerkészítmények hatóanyagai gyakran mást tesznek szükségessé.


Nem mindegy, mikor

A modern gyógyszerkészítmények és új gyógyszerformák egyik legfontosabb célja a nyújtott, hosszabban tartó hatás, ezért sokszor felesleges a napi háromszori szedés. Ráadásul számos jelentős vizsgálat is bebizonyította az ettől eltérő gyógyszerhasználat szükségességét.

Bizonyos orvosságoknál hangsúlyozottan nem mindegy, hogyan és mikor nyeljük le. Sok reumagyógyszert tanácsos például étkezés közben bevenni, mert így a készítmény kevésbé veszi igénybe a gyomrot. Ezért is alkalmaznak sokszor olyan bevonatot, kapszulát a gyógyszeren, amely nem a gyomorban oldódik. Viszont a gyomorégés elleni szereket éppen evés után egy-két órával kell bevenni, mert ekkor kötik meg leghatásosabban a gyomorsavat.

A vaskészítmények ajánlatos citrom-, vagy narancslével bevenni, ugyanis a C-vitamin elősegíti a vas felszívódását. Más gyümölcslevek is beválhatnak ebből a szempontból, mert a gyümölcssav kémhatása hasonlóan jó hatással van a vas felszívódására.
 

Reggel vagy este?

Amennyiben tartósan, hosszú távon szedünk gyógyszert, a legfőbb szabály a rendszeresség. Vagyis ajánlatos mindig azonos időpontban bevenni a készítményt, így sokkal kisebb a valószínűsége, hogy elfelejtjük, esetleg többször vesszük be, és így lehet a leginkább biztosítani a mindig megfelelő hatóanyag-tartalmú vérszintet is. Amennyiben az az előírás, hogy naponta kétszer alkalmazzuk a gyógyszert, akkor ez reggelre és estére vonatkozik.

Vannak bizonyos gyógyszerek, például a kortizol-készítmények, amelyeket reggel a legcélszerűbb lenyelni, ahogyan a reggeli órák a legalkalmasabbak az allergiaellenes gyógyszerek bevételére is.

Fontos, hogy minden gyógyszert nagy pohár vízzel (vagy adott esetben teával, gyümölcslével) nyeljünk le, a nyelőcső-károsodás elkerülése miatt lehetőleg ülve vagy állva.
 

Kölcsönhatások

Egyre közismertebb, hogy egyes ételek, táplálkozási szokások, más gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők befolyásolhatják a bevett gyógyszer(ek) hatását, felszívódását, kiürülését. Szerencsére kevés azon gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatás, amely súlyos, vagy akár életveszélyes hatást eredményezne. Viszont az élelmiszerek egyes tulajdonságai befolyásolhatják a gyógyszer hatását, ezek pedig az alábbiaknak köszönhetők:

  • a megváltoztathatják a gyomor- és bélrendszer mozgékonyságát (motilitását), a mozgás erősségét,
  • módosíthatják a pH-viszonyokat,
  • komplex vegyületek képződhetnek,
  • a felszívódás helyén megváltozhat a véráram.

- Étkezés után általában lelassul a gyomor-bélrendszer mozgása, így ez nyilván a gyógyszerek továbbjuttatását is érinti. A szénsavas italok például lassítják a gyomor-bél motilitását, így hatással lehetnek a gyógyszerek leszívódására, csökkentve az időegység alatt a gyomorból a vékonybélbe átkerülő gyógyszermennyiséget. A felszívódás helyén (például a szájüregben, gyomorban, bélrendszerben) a közeg pH-értéke is szerepet játszik a tabletták, kapszulák szétesésében – hangsúlyozza Dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical belgyógyásza, gasztroenterológusa.
- A komplex vegyületek képződésére a leginkább jellemző példa a tetraciklin hatóanyag és a kalcium-, magnézium tartalmú ételek kölcsönhatása, amelynek elkerülése végett a tetraciklin tartalmú antibiotikumokkal egy időben tejet, tejterméket nem lehet fogyasztani.
A cigarettafüstben levő kémiai anyagok növelhetik bizonyos májenzimek aktivitását. Ennek eredményeképp a dohányzás csökkenti bizonyos gyógyszerek, például a propoxifen (egy fájdalomcsillapító) és a teofillin (légutakat tágító, hörgőtágító hatású anyag) hatékonyságát. Az alkohol is befolyásolja a szervezetben zajló folyamatokat, és kölcsönhatásba lép számos gyógyszerrel, erről az orvosok és a gyógyszerészek tudnak felvilágosítást nyújtani.
 

Mikor nem szedhetünk egyes gyógyszereket?

Számos ok állhat annak hátterében, ha valaki valamilyen gyógyszert nem szedhet, az egyik legtipikusabb példa erre a terhesség és a szoptatás. Gyakori az is, hogy a máj- vagy vesebetegségek miatt nem szabad bizonyos készítményeket használni. Ha valaki allergiás hatóanyagra vagy töltőanyagra, kérje meg az orvosát, hogy állítson ki erről igazolást, és praktikus ezt magánál is hordani- szükség esetére.

A gyógyszerek szedésének körülményeiről, allergiákról, kölcsönhatásokról érdemes minden olyan esetben megkérdezni az azt felíró orvost, amikor új készítménnyel találkozunk. Ugyanígy fontos, hogy elmondjuk, milyen gyógyszereket szedünk, hogy elkerülhető legyen a hatások összeadódása, kioltása vagy módosulása. Ugyanakkor a betegtájékoztatót minden esetben érdemes elolvasni.  

Forrás: www.oxygenmedical.hu
Fotó: sixninepixels/FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja