SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Anamnézis: az orvos-beteg kapcsolat első lépése

Családinet [cikkei] - 2014-10-30
Az orvos-beteg kapcsolat első lépése, mely kórházi zárójelentésben, az ún. orvosi "közbeszédben" gyakran fordul elő. Ez az anamnézis, magyarul a kórelőzmény nevű kifejezés. Mi ez közelebbről, hogyan készül az anamnézis felvétele, amely minden további orvosi vizsgálódás kiindulópontja - ezt mutatja be cikkünk.

Az anamnézis, a kórelőzmény felvételével indul minden orvos-beteg kapcsolat. Ezért fontos, kivéve az életet veszélyeztető sürgősségi helyzeteket, hogy ennek felvétele lehetőleg kellemes, barátságos körülmények között történjen, és ténylegesen kialakuljon az orvos és betege között a bizalmi kapcsolat.

Sokszor azért is fontos ez, mert a beteg esetleg nem érti pontosan, mit kérdeznek tőle, vagy bizonyos dolgokat elhallgat, szemérmesség, vagy egyéb szempontok miatt, tehát nagyon lényeges a tapintatos, megértő "kikérdezés" az orvos részéről.

A legfontosabb panasz

A probléma mindig onnan indul, miért is kereste fel az illető az orvost? Milyen panasza, tünete volt, amellyel úgy vélte, hogy orvoshoz kell fordulnia. Ilyenkor a fő panasz mellett kerülnek rögzítésre a beteg főbb személyes adatai, előző (kórházi) kezelései, foglalkozása stb.
Az orvos kikérdezi, hogy a fő, vezető panasz mellett vannak-e egyéb panaszai, akár azzal összefüggésben, akár más jellegű bántalmak, tünetek.

Mi a mostani probléma?

Ilyenkor az orvos megkérdezi annak időbeli "kifutását", mikor jelentkezett először, éppen milyen körülmények között, a beteg milyen élethelyzetében. Esetleg nem volt-e mérgező, toxikus anyagoknak kitéve stb. Ha a tünet visszatérő, mikor, milyen körülmények között, milyen intenzitással jelentkezik. Érzi-e úgy, hogy munkáját, mindennapos tevékenységét ez a panasz gátolja, rontja, korlátozza. Áll-e jelenleg gyógyszeres kezelés alatt, ha igen, milyen betegségre, a gyógyszerelés pontos adatai.

Régebbi adatok: gyerekkor, betegségek, műtétek…

Korábbi betegségek felsorolása, a gyermekkortól kezdődően. Indul a tipikus gyermekbetegségekkel (kanyaró, bárányhimlő, mumpsz stb.), és a megkapott védőoltásokkal.
Jelentősebb felnőttkori betegségek: cukorbetegség, magas vérnyomás, infarktus, stroke, fertőző májgyulladás, tbc, kórházi tartózkodások a belgyógyászati betegségek miatt. Műtétek, mikor, melyik kórházban, milyen belszerven, vagy milyen sérülést, törést stb. követően.
Gyógyszerek: korábban és jelenleg kapott gyógyszerelés, a gyógyszerek nevei, melyiket, mióta szedi, milyen betegségekre rendelték, milyen napi dózisban. Ezen felül milyen egyéb, "házi” szereket, vénynélküli készítményeket, étrend-kiegészítőket, homeopátiás, egyéb terápiás szereket szed, kap.
Allergiák kikérdezése: ismert gyógyszerallergia, bármely egyéb allergiás állapot (szénanátha, asztma, ételallergiák, környezeti allergiák stb.)
Vérátömlesztés: volt-e, időpontja, oka, volt- e bármely reakció, rendellenesség
Érzelmi állapot: hangulati zavarok, korábban állt-e a beteg pszichiátriai kezelés alatt, annak részletei.
Nőbeteg esetén: szülések, szülészeti események (abortusz, koraszülés stb.), a gyermekekkel kapcsolatos főbb adatok.

Családi környezet, anamnézis

Ezt követi a szélesebb körű adatfelvétel, ami a beteg családját érinti. Az illető betegségében szenvedő rokonok. A közvetlen család etnikai hovatartozása, egészségi állapota, halálozások, oka, milyen életkorban következtek be.
A családban ismert fontosabb betegségek: magas vérnyomás, szívbetegség, magas koleszterin szint, daganatos betegségek, tbc, stroke, epilepszia, cukorbetegség, köszvény, vesebetegségek, allergiák, reumatoid betegségek stb.
A házastárs és gyermekek életkora, egészségi állapota. Ha fennáll örökletes betegség, a vérrokonság feltérképezése (szülő, nagyszülő, oldalági rokonság).

Személyes és társadalmi tényezők, szociális helyzet

Végül pedig minden olyan adat, tényező, amely a beteg "társadalmi beágyazottságára” vonatkozik.
Személyes: születési hely, neveltetés, otthoni környezet, szülők (elválás, különélés), gazdasági háttér, iskolai végzettség, családban elfoglalt hely, elégedettség, stressz, érdeklődési kör.
Szokások: étrend, táplálkozás, alvás, testmozgás, "legális" drogok (kávé, nikotin, alkohol), kábítószer-fogyasztás részletei.
Szexualitás: "vágyak és gondok", teljesítőképesség, szexuális aktus gyakorisága, orgazmus, partnerváltások.
Otthon: lakáskörülmények, gazdasági helyzet, betegségbiztosítás, háziállatok stb.
Foglalkozás: alapképzettség, jelenlegi foglalkozás, van-e munkahelye, önálló vállalkozó, napi szellemi és fizikai munka, tevékenység, múltbeli hatások, ártalmak, foglalkozás körében elszenvedett mérgezések.
Környezeti hatások: utazás, trópusi országok, fertőzések
Vallási hovatartozás: csak és amennyiben adott vallás a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos speciális tiltásokat tartalmaz

Szerző: dr. Székely Gábor
Forrás: Egészségkalauz
Fotó: en.wikipedia.org

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja