SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Ismétlődő trombózist okozhat az antifoszfolipid szindróma

Családinet [cikkei] - 2014-06-25
Az antifoszfolipid szindróma egy kevésbé ismert betegség, mely nőket kétszer olyan gyakran érinti, mint a férfiakat. A fokozott trombózishajlammal járó autóimmun betegség számtalan gondot okoz, így a megfelelő kezelése elengedhetetlen, hiszen vetéléshez, szív- és agyinfarktushoz, illetve mélyvénás trombózishoz is vezethet.

Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosától megtudhatjuk, mi is jellemzi pontosan az állapotot, és hogy miként lehet megelőzni az ebből adódó problémákat.

Fokozott vérrögképződéssel járó betegség

A véralvadás, vérrögképződés nagy szerepet játszik az ember életében, hiszen nélküle nem megy végbe a sebgyógyulás. A folyamatban nagy jelentőséggel bírnak az úgynevezett foszfolipidek, melyek az alvadási faktorok a térben egymáshoz való közelkerülését segítik elő. Antifoszfolipid szindróma (APS) esetén a szervezet antifoszfolipid nevű ellenanyagokat termel, melyek kapcsolatba lépnek a negatív töltésű foszfolipidekkel, és az érbelhártyához és a vérlemezkékhez kapcsolódva fokozzák a vérrögök kialakulását, tehát növelik a trombózishajlamot mind a vénás, mind az artériás oldalon.

Éppen ezért a szindrómában szenvedő betegeknél a legnagyobb veszélyt a mélyvénás trombózis, a szívinfarktus, valamint az agyi érelzáródás jelenti. Kutatások szerint legtöbbször mélyvénás trombózist okoz, így többszöri trombózis után érdemes APS-t gyanítani a háttérben! Fontos továbbá megemlíteni a betegség terhességre gyakorolt hatását is, hiszen a sűrű érrendszerrel ellátott méhlepényben ugyanúgy kialakulhatnak vérrögök, ami oxigénhiányt okozva a magzat elhalásához vezethet - elsősorban a koraterhesség idején-, így a sorozatos vetélések gyakori mögöttes oka. - mondja Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Ekkor érdemes antifoszfolipid szindrómára gyanakodni

  • vetélés, koraszülés
  • mélyvénás trombózis (gyakran a felsővégtagon)
  • színinfarktus
  • agyi érelzáródás
  • migrén (ritkán)

Vérvétellel megállapítható

A betegség vérvétellel gyorsan megállapítható. A szindróma fennállhat önmagában (elsődleges) és kapcsolódhat más betegségekhez is (szekunder), és amennyiben bebizonyosodik az állapot megléte, fontos a mielőbbi kezelés a vérrögök kialakulásának megelőzése céljából. Ez véralvadásgátló terápiával történik, kizárólag orvosi javallatra! Fontos továbbá megemlíteni, hogy azok a nők, akik a betegségben szenvednek és gyermekvállalás előtt állnak, mindenképp konzultáljanak orvosukkal, hiszen az addigi kezelés megváltoztatását teheti indokolttá.

Forrás: Trombózisközpont
Fotó: renjith krishnan/FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja