SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A fogágybetegség mint az általános betegségek rizikótényezője

Családinet [cikkei] - 2014-03-31
Dr. Gera István, Magyar Fogorvosok Egyesülete
A fogágybetegség az emberiség egyik leggyakrabban előforduló bakteriális eredetű, gyulladásos betegsége, amelyet az ún. dentális plakk, a fogak felszínére kitapadó baktérium-kolónia okoz.
A fogágybetegség mint az általános betegségek rizikótényezője

Az utóbbi évtizedben egyre több tudományosan alátámasztott adat látott napvilágot, bizonyítva azt, hogy a fogágygyulladás és bizonyos általános szervezeti betegségek között összefüggés lehet. A fogágygyulladás többek között kapcsolatba hozható az érelmeszesedéssel, rossz keringési adatokkal, a szívinfarktussal, a stroke-kal, és a cukorbetegséggel is.  

A szájüreg szervezetünk leggazdagabb mikrobaflóráját hordozza, még egészséges körülmények között is. Eddig több mint 700 különböző baktériumot mutattak ki a szájüregben. Ezekkel a baktériumokkal szervezetünk együtt tud élni akkor, ha napi rendszeres fogmosással megakadályozzuk, hogy a nyálban lévő baktériumok a fogak, tömések, vagy a koronák felszínére kitapadjanak, és ott kolóniát alkossanak. A plakkba szerveződött baktériumok egy része bontja a szájüregbe kerülő szénhidrátokat, amely savképződést eredményez, és ez az elsődleges oka a fogszuvasodásnak. Továbbá a baktériumok ugyanúgy fertőzhetik a szöveteket, mint bárhol máshol a szervezetben, és ez a fertőzés ínygyulladáshoz, majd a hosszú ideig fennálló gyulladás fogágybetegséghez vezethet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy pusztul a fogakat rögzítő csont, a fogak idővel meglazulnak, és ha nem kezeljük, ki is hullhatnak. Az ínygyulladás első jele a fogínyvérzés. Sajnos a legtöbb laikus úgy véli, ha fogmosáskor vérzik az ínye, akkor kímélnie kell azt és nem mossa, holott minél kevésbé mossuk, annál nagyobb tömegben szaporodnak fel a baktériumok a plakkban, és annál súlyosabb lesz a gyulladás. Tehát ha vérzik az ínyünk, soha ne gondoljunk azt, hogy a fogak erős súrolása, a vitaminhiány, vagy egyéb betegségek okozzák ezt. Ilyenkor a háttérben mindig a hiányos fogtisztítás áll.

Hogyan tisztítsuk hatékonyan fogainkat?

A fogtisztítás leghatásosabb módja a rendszeres, legalább naponta két alkalommal végzett fogmosás. Azonban nagyon sokat segít, ha napközben is gondoskodunk arról, hogy fogaink tiszták maradjanak. Ennek legcélravezetőbb módszere a cukormentes rágógumi használata. Ez nem csupán tisztítja fogainkat, de egyben fokozza a nyáltermelést, stimulálja a rágóizmokat és kellemes leheletet biztosít.  

Az ínygyulladás kezelése

A legkorábbi stádiumban a páciens maga is képes meggyógyítani ínygyulladását, ha megfelelően tisztítja fogait és valamilyen fertőtlenítő szájvizet használ. Ha azonban a plakk már elmeszesedik és fogkővé alakul, akkor már csak szakember – fogorvos, szájhigiénikus – tudja letisztítani a fogakat és meggyógyítani a betegséget. Ha ez időben nem történik meg, a gyulladás tovább terjedve eléri a mélyebb szöveteket, aminek már maradandó következménye is lehet.

A fogágybetegség mint az általános betegségek rizikótényezője

Az utóbbi évtizedben egyre több tudományosan alátámasztott adat látott napvilágot, bizonyítva azt, hogy a fogágygyulladás és bizonyos általános szervezeti betegségek között összefüggés lehet. A fertőzött ínytasakból folyamatosan baktériumok és azok bomlástermékei kerülhetnek a vérkeringésbe rágás, erőteljes fogmosás, fogpiszkáló vagy fogselyem használata során. Súlyos fogágygyulladás mellett olyan nagymértékben kerülnek baktériumok a véráramba, amely már komoly általános gyulladást, érfal károsodást és a távoli szervek betegségét okozhatja. Az elhanyagolt fogazatú egyének között sokkal gyakoribb és súlyosabb az érelmeszesedés, rosszabbak a keringési adatok és gyakrabban fordul elő szívinfarktus vagy stroke. Extrém esetben a vérkeringésbe jutó baktériumok megtapadhatnak a szívbillentyűkön is, olyan életveszélyes szívbelhártya gyulladást okozva, amely legtöbbször csak szívsebészeti beavatkozással orvosolható. A cukorbetegség és a fogágygyulladás közötti kapcsolat is már régen ismert. Cukorbetegek hajlamosak súlyos fogágybetegségre, de maga az elhanyagolt fogágy is rontja a cukorbetegek általános állapotát és nehezíti a normális vércukorszint beállítását.

Ennek fényében egyértelműen kimondható, hogy a jó szájhigiénia és az ép fogazat nem csupán esztétikai érték, de fontos szerepe lehet a szervezet általános egészségi állapotának megőrzésében is. A gondos szájhigiénia érdekében rendszeres, naponta legalább két alkalommal végzett fogmosás ajánlott, napközben pedig háromszor 20 perc (étkezések utáni) cukormentes rágógumi használata a legcélravezetőbb, amely amellett, hogy tisztítja fogainkat, egyúttal fokozza a nyáltermelést, stimulálja a rágóizmokat és kellemes leheletet is biztosít.

További információkért látogasson el az év folyamán folyamatosan újabb tartalmakkal bővülő www.szajharmonia.hu weboldalra!

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.

A szerkesztő ajánlja