SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Inzulinrezisztenciával is lehet nassolni, csak nem mindegy, hogy mit!

Családinet [cikkei] - 2013-10-09
Nassolni mindenki szeret, ezt nem is nagyon kell firtatnunk. Ám az már nagyon nem mindegy, hogy milyen nyalánkságokkal kényeztetjük magunkat, különösen abban az esetben nem, ha az inzulinrezisztenciával is meg kell küzdenünk. Dr. Koppány Viktóriától, a Trombózisközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistájától megtudhatjuk, hogy milyen nassokat érdemes magunk elé készíteni egy jó filmhez anélkül, hogy veszélybe sodornánk magunkat.

Óvatosan a csokival

Mindenhol olvashatjuk, hogy bizony a csoki és a cukor nem a legjobb döntés, ha nassolni szeretnénk valamit. Ez pedig különösen igaz abban az esetben, ha inzulinrezisztenciával is küzdünk.

„A nassolás természetesen nem tesz jót senkinek, mármint ha a finomság, amit ilyenkor magunkhoz veszünk, az cukor, csoki, vagy hasonló édesség, ropogtatnivaló. Ha valaki tartja azt a diétát, amit az inzulinrezisztenciára előírnak, az a napi 5 étkezés mellett nem nagyon lehet éhes. A nassolással nem csak az a baj, hogy elhízáshoz vezet, hanem a fent említett nyalánkságok komoly befolyással vannak a vércukorszintre is, ami egy ilyen betegség esetében nem figyelmen kívül hagyható tény.”

Nincs semmi lehetőség?

Azoknak sem kell lemondaniuk a nassról, akik a cukortól tartózkodni kénytelenek, hiszen nem csak a csoki lehet finom csemege a kanapén ülve.

„Természetesen mindenki szeret egy kicsit rágcsálni, amikor tévét néz, vagy éppen a munka közben. Ezzel nincs is baj, csak azt nézzük meg, mit választunk. Lassan felszívódó szénhidrátokból egy keveset megengedhetünk magunknak, ezek pedig például a répa, az alma, a paradicsom, paprika, retek uborka, vagy éppen a gomba. Akkor sem nyúlhatunk nagyon mellé, ha olyan rostokat nassolunk, melyek nem szívódnak fel, vagyis például búza vagy zabkorpát. Persze ezeket magukban enni nem éppen kellemes, de nincs bennük kalória, és remekül csökkentik az étvágyat.” – mondja dr. Koppány Viktória, a Trombózisközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája.

Különlegességek is beleférnek

Igaz, az alább felsorolt lehetőségek nem szokványos nassolnivalók, de akinek a búzakorpa nem fogja meg a fantáziáját, legalább válogathat egy kicsit.

„Bár nem éppen szokványos nassolnivalók a húsok és a tojás, de nincs bennük szénhidrát, így ebben az esetben akár jók is lehetnek. Arra azonban figyelni kell, hogy a kalóriatartalmuk magas, így csak ritkán, és akkor se sokat nassoljunk belőlük.”

Forrás: Trombózisközpont
Fotó: pat138241 - FreeDigitalPhotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja