Túlsúly is állhat az érszűkület hátterében?
Az elhízás népbetegség
Az érszűkület kialakulását befolyásoló túlsúlyt nem csak a külső, de bizonyos paraméterek alapján is megítélhetjük. Az egyik leggyakrabban használt mérőszám az úgynevezett BMI, vagyis a testtömeg-index. A testmagasságból és testsúlyból kiszámolt mérőszám szerint a 25-30 közé eső BMI jelöli a túlsúlyt, 30 fölött pedig elhízásról beszélhetünk. Az extrém fokú elhízásban szenvedőknél – vagyis akiknél a BMI meghaladja a 40-et - közel negyvenszeresére nő a szívbetegségek és a hirtelen szívhalál kialakulásának kockázata.
Az Európai Unió tagországaiban a férfiak 10–30 százaléka, a nők több mint 38 százaléka elhízott, sőt, a gyerekek majdnem ötöde is elhízottnak számít. Hazánkban, ha lehet, kissé még rosszabb a helyzet, a felnőttek (nők és férfiak) több mint 40 százaléka túlsúlyos, 20 százalékuk pedig elhízott. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az elhízás aránya, ez pedig összefüggésbe hozható mind a 2-es típusú cukorbetegség, mind a keringési betegségek gyakoribbá válásával. Az elhízás ugyanis nem egyszerűen a testsúly növekedését jelenti, hanem a zsírszövet, a zsírraktározás kórosan megváltozott működését is. Ebből következik, hogy már kismértékű testsúly többlet is hozzájárulhat a szív és érrendszer károsodásához, az érrendszeri betegségek megjelenéséhez.
Rizikófaktorok, melyekkel számolni kell
Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a családi hajlam, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, a mozgásszegény életmód és természetesen az elhízás. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, szinte törvényszerű, hogy hazánk régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Az artériás alsó végtagi elzáródások és érszűkületek kialakulásában ki kell emelni az értorna hiányát. Ha a szűkület egy határon túlhalad, a betegnek meghatározott távolság megtétele után meg kell állni (ez az ún. intermittáló sántítás) és az így megtett távolság a szűkület fokozódásával arányos csökken. Blaskó professzor szerint egyébként meglepő pontosan reprodukálhatók a fájdalom nélkül megtehető távolságok!
A szervezet elhízása kóros anyagcsere folyamatok eredménye, melyet a szükségesnél nagyobb mennyiségű kalória bevitel, a táplálkozási hiányok, a testmozgás hiánya, a rossz stressz-kezelési módszerek együttes jelenléte tartósít. A zsigeri (belső szervi) zsírok halmozódása a légzést felületessé teszi, nő a sejtek oxigén hiánya, ami a szervezet egészében megindítja a krónikus elváltozásokat, sejtanyagcsere zavarokat, így az erek falában is nő a lerakódott salakanyagok mennyisége, ami egyre rugalmatlanabbá teszi az érfalakat, és növeli az érkatasztrófák kockázatát.
Nem szabad halogatni a kivizsgálást
- A BMI-n kívül az elhízás megállapításakor figyelembe kell venni egy másik mérőszámot is: a haskörfogatot. A férfiaknál veszélyes mértékű hasi típusú elhízásról beszélünk, ha a haskörfogatuk 94 cm, a nőknél ez a veszélyes határ 80 cm-ben határozható meg – ismerteti Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. - Éppen ezért, ha valakinél túl nagy a haskörfogat, vagy a testtömegindexe a 25-ös érték felett van, évente egyszer mindenképpen érdemes egy szűrővizsgálaton részt vennie. Az érrendszeri állapotvizsgálat azonban normális testsúly mellett is ajánlott mindazoknak, akik dohányoznak, magas a vérnyomásuk, a koleszterin és/vagy a triglicerid szintjük, illetve tapasztalják a jellemző panaszokat.
www.tromboziskozpont.hu
Kép forrása: www.gettyimages.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: