SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Minimál invazív sebészet - korunk legkíméletesebb műtéti technikái

Dr. Rose Magánkórház orvosai [cikkei] - 2012-02-23
"Kulcslyuk sebészeti" megoldások, néhány centiméteres metszéssel akár öklömnyi miómákra?
"Modern világ, rohanó élet, nem jut időm semmire..." - miként ezt a Bikini együttes is énekli, életünk állandó rohanással van tele, mindennapi - munkahelyi és családi - teendőink mellett nem mindegy számunkra, mennyi időbe telik egészségügyi problémáink kivizsgálása, főként annak kezelése, esetleg műtéti úton történő orvoslása. Létezik erre megoldás: az egynapos sebészet!

Szeretnénk rövid idő alatt, esztétikai szempontból jó eredménnyel gyógyuló, lehetőleg kis fájdalommal, és ritkán szövődményekkel járó orvosi beavatkozások, operációk által gyógyulni? Esetleg a műtétet követően néhány napon belül újra teljes életet élni, és ismét munkaképessé válni? Napjaink ezen természetes elvárásainak a minimál invazív sebészeti technikák alkalmazása felel meg leginkább. Jelenleg ezek tekinthetők a legmodernebb műtéti beavatkozásoknak, melyek során a legkorszerűbb műszerekkel műtve az orvoscsoport lerövidíti a műtéti beavatkozást követően a fájdalom és a rehabilitáció időtartamát, a kozmetikai eredmény is lényegesen jobb, a későbbi szövődmények (pl. sérvek, gyulladások) előfordulása is ritkább. Nézzük, pontosan mit is jelent ez a kifejezés!

A minimál invazív sebészeti technikák egy gyűjtő fogalom, voltaképp az endoszkópia egyik fajtája. A hagyományos endoszkópiát már az 1800-as évek végén is ismerték, és a természetes testnyílásokon - mint például a szájüreg, végbél, húgycső stb. - diagnosztikai és terápiás céllal történő, lencsével szerelt cső alakú eszközök bevezetését értjük alatta. Azaz az egyes testüregekbe merev vagy hajlékony „csöveket” juttatnak be finoman, melyeken keresztül fényforrást, kamerát, fogó- és vágóeszközöket, szöveti mintavételre alkalmas tűket is vezethetnek az operálandó területekhez, szervekhez. Mostanság gyakran alkalmazzák gyomor vagy vastagbéltükrözésnél, esetleg hólyagtükrözéssel egybekötött kőeltávolításkor.

Az endoszkópia, azon belül is a minimálisan invazív sebészet (rövidítve MIS) az 1900-as évek második felében megfigyelhető technikai újításokkal érte el mai színvonalát, amikor is olyan úttörő orvosi technológiák jelentek meg, melyek alkalmazásával a beteget nem kell felnyitni az orvos számára, hanem az orvost lehet úgymond "bejuttatni" a megbetegedés helyére, a lehető legkisebb műtéti sebzéssel.

A MIS tárgykörbe tartoznak a minilaparotómiából (nagyon kicsi metszésből) végzett műtétek, a laparoszkópos beavatkozások („kulcslyuk sebészet”), továbbá a Magyarországon sajnos még nem elérhető, természetes testnyílásokon keresztül végzett beavatkozások (N.O.T.E.S.) és a sebészeti robotok segítségével végzett beavatkozások. Meg kell jegyeznünk, hogy utóbbi két módszer közül a N.O.T.E.S. világszerte is csak inkább fejlesztési, tesztelési stádiumban van, míg a sebészeti robotok széles körű alkalmazását a működtetés rendkívüli költségei akadályozzák.

A laparoszkópos eljárásról és az alkalmazási területekről részletesebben Dr. Illanitz Elemér, a Dr. Rose Magánkórház orvosigazgatója beszélt nekünk.

A "kulcslyuk sebészeti" megoldások eredményeképpen egyes vélemények szerint - a sebészeti műtétek több mint hatvan százaléka végezhető ebben az ellátási formában. Ön mit gondol erről? (avagy Kulcslyuk sebészet mint megoldás)

„A gyakorlatilag csaknem minden sebészeti jellegű beavatkozás elvégzésére alkalmas laparoszkópia, az első számú választandó módszer orvosaink számára. A laparoszkópos technológia alkalmazása minden sebészeti szakma esetében megegyezik néhány jellemzőben. Alapvető, hogy a műtétet végző „team” a műtéti területet egy videó kamerán keresztül látja, ennek eredményeként részletgazdag, nagyított képet kap a műtét helyszínéről."


Mi biztosítja a módszer igen kedvező kozmetikai eredményét?
(avagy „Kis” műtét akár kulcslyuknyi metszéssel nagy problémákra?)


„A beavatkozásokat speciálisan laparoszkópos beavatkozásokhoz kifejlesztett eszközökkel végzik. A módszer hatékonyságát esztétikai szempontból az biztosítja, hogy a kamerát és az eszközöket is maximum 1 cm-es bőrmetszéseken keresztül vezetik a műtéti területre, de több eszköz számára akár, egy mindössze 5 mm-es bőrmetszés is elegendő.

Egyes műtéti típusoknál, amikor is egy beteg szervet vagy szerv részletet kell eltávolítani, annak mérete természetesen nem mindig teszi lehetővé, hogy valamelyik metszést ne kelljen meghosszabbítani, de még ezekben az esetekben is általában elegendő egy néhány cm-es metszés. Példaként említem, hogy egy daganatos vese - mely tokjával együtt általában 15-20 cm legnagyobb átmérőjében - is eltávolítható egy nagyjából 10 cm-es metszésből, vagy akár egy ökölnyi méretű mióma is kioperálható laparoszkópos műtéttel. Összehasonlításként egy ugyanilyen vese, vagy egy ekkora mióma eltávolítása hagyományos technikával 30 cm-es metszést igényel. Bár a műtéti idő hosszabb lehet ezen műtéti technikával, azonban a beteg csak jól járhat, és ez mindannyiunk érdeke.”

Milyen további előnyei vannak ennek az eljárásnak?
(avagy Kisebb sebfelület = gyorsabb gyógyulás)


„A kicsi behatolásoknak köszönhetően, a hagyományos műtétekkel szemben a sebgyógyulással kapcsolatos szövődmények száma is minimálisra csökkent, hiszen a kisebb sebfelületek jóval kisebb behatolási kaput biztosítanak esetleges sebfertőzések számára, valamint csökkent a műtéti utóvérzések száma is. A kis behatolások mindemellett biztosítják azt is, hogy a laparoszkópos technikával operált betegek műtét utáni fájdalma minimális, így fájdalomcsillapító igényük jelentősen kisebb, mint a hagyományos műtéti technikával operált betegek esetében.

Mindezen előnyök eredménye pedig, hogy a laparoszkópos műtétek után a páciensek gyakran már a műtét másnapján úgy mehetnek haza a kórházból, hogy átlagos napi életüket élhetik, és munkába való visszaállásuk sem haladja meg a 7-10 napos időtartamot.”


Végezetül összefoglalásképpen néhány kiemelt terület, ahol biztonsággal lehet alkalmazni a MIS- eljárásokat:

Sebészet:

  • cholecystectomia (epehólyag eltávolítás)
  • lágyék-, hasfali-, köldöksérv műtétek
  • appendectomia (féregnyúlvány eltávolítása, „vakbélműtét”)
  • fundoplicatio (reflux betegség kezelése)
  • mellékvese műtétek
  • vékonybél műtétek
  • vastagbél műtétek
  • végbél műtétek
  • hasi nyirokcsomó biopszia
  • diagnosztikus, exploratív laparoscopia

Nőgyógyászat

  • petefészek műtétek (cysta, tumor)
  • méhen végzett műtétek (myoma eltávolítás)
  • endometriosis miatt végzett beavatkozások
  • méhen kívüli terhesség műtétek
  • sterilizáció

Ortopédia

  • arthroscopos beavatkozások (térdműtétek, porc-, keresztszalag sérülések)

Urológia

  • veseműtétek (tumor, cysta)
  • prostata műtétek

Fotó: CBS: Orchidee

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja