A béke jelképe, mint veszélyforrás
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-15
Ugyan Picassonak köszönhetően a galamb a béke jelképe, újabban fel-fellángol a vita a kecses mozgású, ámde ürülékével nem csak esztétikai, hanem fizikai ártalmat is kiváltó madár okozta károkról.
A házigalamb egyike az ember legkellemetlenebb kényszerű városi lakótársainak, maximálisan alkalmazkodik a városi környezethez egyre nagyobb problémákat okozva. A galambürülék lerakódik autókra, köztéri szobrokra, a parkok padjaira, épületek homlokzataira. Nemcsak esztétikai gondokat okozva ezzel, hanem meggyorsítva ezek állagromlását. A házigalamb fészkek eltömítik az ereszcsatornákat, tönkreteszik az árnyékolástechnikai céllal kirakott ponyvákat és tűzbiztonsággal kapcsolatos problémákat okozhatnak. A galambok nagy túlélők, nem zavarja őket a globális felmelegedés, évente 4-5 alkalommal szaporodnak, gyakran már akkor lerakják újra tojásaikat, amikor az előző fészekaljukból származó fiókáik még nem is repülősek.
Hídomlást okozott?
Van a galambkedvelők tábora, ők főleg idős, magányos emberek, akik örömmel etetik a már-már családtaggá váló szárnyalót. Tiszteletben kell tartani érzelmeiket, mint ahogy el kell ismerni: barátságos látvány a tereken bólogató szolíd színű galamb. A gond a túlszaporodásuk. Meg hogy nem csak esznek, hanem anyagcseréjük is van, méghozzá elég gyors. Az elhullott tetemek, a megszáradt galambürülék, mely mikróbatanya, és állítólag a tollakban megbúvó élősködők is, számtalan veszély forrásai. Emberre, épületre, autókra nézve egyaránt. Van, akinél a galambpihe asztmatikus rohamot vált ki. A galambok ellenségeinek fegyvertárában van az is, hogy az eltakarítatlan madárürülék miatt akár leszakadhat az erkélyünk is. Még hogy az erkély! Egyesek odáig mennek, hogy azt feltételezik: a minnesotai hídomlás oka is a galambguanó, mely az évek során a híd szerkezetét gyengítette azzal, hogy rozsdássá tette az acélgerendákat. Ez az anyag, nevezzük így, ammoniát és sót tartalmaz, ami az esővízzel vegyülve az acél rozsdásodását okozza. A baleset következtében 13-an haltak meg.
Irtás helyett nem-
etetés
A túlszaporodásnak az az egyik oka, hogy a galambok természetes ellenségei rendkívül megfogyatkoztak. A városokban már nem fészkelnek baglyok, vércsék, karvalyok, amelyek természetes módon ritkítanák őket. A menyétekre, nyestekre sem számíthatunk.
Óvatos becslések szerint is több millió galamb él Budapesten és környékén, Debrecenben a belváros járdáin lehet majdnem elbotlani bennük, a padokra jó időben eszegetni is kiülnek a debreceniek, ez pedig kedvükre van a galamboknak. Az önkormányzat szerint ez még nem nagy baj, de a szakembereknek az a véleményük, hogy etetéssel nem kellene tömegesen a főtérre szoktatni őket. Az önkormányzat nem akarja kiirtani a galambokat, de a számukat igyekszik korlátozni. A tervek szerint a szaporodásukat akadályoznák. De ez még csak terv, addig marad a takarítás, az épületek rendszeres magas nyomású gőzborotválása.
Madárinfluenzát nem okoz
Más vidéki városokban is jelentkezik a galambgond: az egyikben például egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.
Hasonló a helyzet a legtöbb panelház esetében is, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és hagyják maguk után a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepszik.
Milyen veszélye lehet a galambpottynak? Akár papagájkórt is lehet kapni fertőzött állat ürülékétől, sőt szalmonellát is, kampilobakteriózist, kólit – vélekednek egyes orvosok. De abban megvan az egyetértés, hogy időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A nemrégen nagy riadalmat keltett madárinfluenza például egyértelműen víziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont gyakrabban előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás mégsem zárható ki egyértelműen. Ám az elmúlt tíz évben nem született olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között, a galambok fertőzési kockázata jelentéktelen. Gyakorlatilag nulla.
Segít az ultrahang, de drága
Mit lehet tenni?
A leggyakoribb és legegyszerűbb állatbarát megoldás a galambok riasztása. Az eljárás eszközei a nagyon egyszerűtől a legkorszerűbbig terjednek. A leszállóhely közelében lebegő színes szalagok, fóliazacskók zavarják a galambokat, a gyengébb idegzetűeket távol is tartják. Mondjuk csúnya és megszokják. Létezik egy speciális riasztó folyadék, vagy zselé, amerikai gyártmány, az is hatásos egy ideig. A különösen értékes védendő épületeknél, műemlékeknél, szobroknál használnak ultrahangos eszközöket. Ezek frekvenciája olyan tartományba esik, amit az emberi fül nem hall, de az érzékenyebb hallószervű madarakat zavarja. A Trevi-kutat is így védik. Igen drága.
Javasolnak kitömött ragadozó madarakat, de ezt is hamar megszokják. Ultrahangos riasztó, ragadozó madárhang magnóról, amit a galamb egy idő után kiröhög, azaz szinte semmit nem érnek. Hatékonyak a védőhálók, beülőtüskék, ha jól helyezik el, ahogy a rácsozás, beüvegezés is segít, de csúnya. A szakemberek szerint, igaz, csak részben, de megoldás lenne, ha a tetőkön található padlásablakokat zárva tartanák, hiszen a tetőtérben könnyebben átvészelik a galambok a hidegebb időjárást is.
Csúzli, lövöldözés, méreg nem ajánlott…
Hídomlást okozott?
Van a galambkedvelők tábora, ők főleg idős, magányos emberek, akik örömmel etetik a már-már családtaggá váló szárnyalót. Tiszteletben kell tartani érzelmeiket, mint ahogy el kell ismerni: barátságos látvány a tereken bólogató szolíd színű galamb. A gond a túlszaporodásuk. Meg hogy nem csak esznek, hanem anyagcseréjük is van, méghozzá elég gyors. Az elhullott tetemek, a megszáradt galambürülék, mely mikróbatanya, és állítólag a tollakban megbúvó élősködők is, számtalan veszély forrásai. Emberre, épületre, autókra nézve egyaránt. Van, akinél a galambpihe asztmatikus rohamot vált ki. A galambok ellenségeinek fegyvertárában van az is, hogy az eltakarítatlan madárürülék miatt akár leszakadhat az erkélyünk is. Még hogy az erkély! Egyesek odáig mennek, hogy azt feltételezik: a minnesotai hídomlás oka is a galambguanó, mely az évek során a híd szerkezetét gyengítette azzal, hogy rozsdássá tette az acélgerendákat. Ez az anyag, nevezzük így, ammoniát és sót tartalmaz, ami az esővízzel vegyülve az acél rozsdásodását okozza. A baleset következtében 13-an haltak meg.
Irtás helyett nem-
etetésA túlszaporodásnak az az egyik oka, hogy a galambok természetes ellenségei rendkívül megfogyatkoztak. A városokban már nem fészkelnek baglyok, vércsék, karvalyok, amelyek természetes módon ritkítanák őket. A menyétekre, nyestekre sem számíthatunk.
Óvatos becslések szerint is több millió galamb él Budapesten és környékén, Debrecenben a belváros járdáin lehet majdnem elbotlani bennük, a padokra jó időben eszegetni is kiülnek a debreceniek, ez pedig kedvükre van a galamboknak. Az önkormányzat szerint ez még nem nagy baj, de a szakembereknek az a véleményük, hogy etetéssel nem kellene tömegesen a főtérre szoktatni őket. Az önkormányzat nem akarja kiirtani a galambokat, de a számukat igyekszik korlátozni. A tervek szerint a szaporodásukat akadályoznák. De ez még csak terv, addig marad a takarítás, az épületek rendszeres magas nyomású gőzborotválása.
Madárinfluenzát nem okoz
Más vidéki városokban is jelentkezik a galambgond: az egyikben például egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.
Hasonló a helyzet a legtöbb panelház esetében is, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és hagyják maguk után a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepszik.
Milyen veszélye lehet a galambpottynak? Akár papagájkórt is lehet kapni fertőzött állat ürülékétől, sőt szalmonellát is, kampilobakteriózist, kólit – vélekednek egyes orvosok. De abban megvan az egyetértés, hogy időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A nemrégen nagy riadalmat keltett madárinfluenza például egyértelműen víziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont gyakrabban előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás mégsem zárható ki egyértelműen. Ám az elmúlt tíz évben nem született olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között, a galambok fertőzési kockázata jelentéktelen. Gyakorlatilag nulla.
Segít az ultrahang, de drága
Mit lehet tenni?
A leggyakoribb és legegyszerűbb állatbarát megoldás a galambok riasztása. Az eljárás eszközei a nagyon egyszerűtől a legkorszerűbbig terjednek. A leszállóhely közelében lebegő színes szalagok, fóliazacskók zavarják a galambokat, a gyengébb idegzetűeket távol is tartják. Mondjuk csúnya és megszokják. Létezik egy speciális riasztó folyadék, vagy zselé, amerikai gyártmány, az is hatásos egy ideig. A különösen értékes védendő épületeknél, műemlékeknél, szobroknál használnak ultrahangos eszközöket. Ezek frekvenciája olyan tartományba esik, amit az emberi fül nem hall, de az érzékenyebb hallószervű madarakat zavarja. A Trevi-kutat is így védik. Igen drága.
Javasolnak kitömött ragadozó madarakat, de ezt is hamar megszokják. Ultrahangos riasztó, ragadozó madárhang magnóról, amit a galamb egy idő után kiröhög, azaz szinte semmit nem érnek. Hatékonyak a védőhálók, beülőtüskék, ha jól helyezik el, ahogy a rácsozás, beüvegezés is segít, de csúnya. A szakemberek szerint, igaz, csak részben, de megoldás lenne, ha a tetőkön található padlásablakokat zárva tartanák, hiszen a tetőtérben könnyebben átvészelik a galambok a hidegebb időjárást is.
Csúzli, lövöldözés, méreg nem ajánlott…
.jpg)
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Vacsoradilemma
Következő hír
Iskolakezdés zökkenőmentesen
LEGOLVASOTTABB
Kockázatot hordoznak az otthoni víztisztitók a Semmelweis Egyetem szakértője szerint
Magyarországon általában semmi nem indokolja, hogy tisztított ivóvizet igyunk. A Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője szerint a vélt szennyeződéseket eltávolító háztartási berendezések ugyanakkor számos egészségügyi kockázatot hordoznak, és sok esetben rontják a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét.
Kegyetlen bántalmazás a csepeli technikumban: diákok kínozták meg fiatalabb társukat
Négy 19 éves diák brutális módon bántalmazta 15 éves iskolatársát a csepeli Weiss Manfréd Technikumban. Az eset során a fiút megverték, lekötözték, majd vízzel fojtogatták.
A tavaszi UV-sugárzás elleni védekezés fontossága
A tavasz beköszöntével az éghajlat változása mellett a napsugarak intenzitása is fokozatosan növekszik. Bár sokan a nyári hónapokkal társítják az erős napfényt és a lehetséges bőrkárosodást, már a tavasz elején is jelentős UV-sugárzási értékek érhetők el. E blogbejegyzés célja, hogy részletesen ismertesse az UV-sugárzás tudományos hátterét, annak hatását a bőrre és a szemre, valamint bemutassa a megelőző intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetjük a hosszú távú károsodásokat.
Azt mondták neki, sosem lehet anya - Egy nő, aki dacolt minden előítélettel
Tonje Grønbeck története inspiráló bizonyítéka annak, hogy az igazi szeretet és kitartás felülírhat minden akadályt. A spinalis muszkuláris atrófiával (SMA) élő nőnek orvosai azt mondták, sosem lehet anya. De ő és párja, Morten, nem hagyták, hogy mások véleménye befolyásolja az életüket. Ma pedig két gyönyörű lány boldog édesanyja.
A tartós és egészséges fogyás kulcsa az életmódterápia
Az egészséges fogyáshoz a személyre szabott étrenden és a mozgáson alapuló életmódterápián át vezet az út - mondja dr. Vékony Blanka dietetikus. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanársegédje kiemeli: az életmódterápiában nem önmagában a fogyáson, hanem a test zsír-izom arányának optimalizálásán van a hangsúly. Emellett itt fontos szempont a fokozatosság és a fenntarthatóság, szemben a divatdiétákkal, amelyek gyors sikerrel kecsegtetnek ugyan, de akár különféle hiánybetegségekhez is vezethetnek.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: