Legyünk FOGékonyak a szájápolásra!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-03
Az egy-egy témának szentelt Év... Hónap... Nap kiválóan alkalmas arra, hogy ráirányítsa a figyelmet valamely fontos témára. Nincs ez másképp a Szájápolás Hónapja esetében sem. Már miért épp a szájápolásnak ne lenne 4 olyan hete, amikor eme igen fontos testnyílásunk, testünk egyik kapuja kerül nagyító alá?
Mi a száj? És mi az, hogy ápolás?
Nézzünk magunkba (a szó konkrét értelmében is) a téma kapcsán! Tátsa ki a száját, mondja szépen: áááááá!
Mondom, a száját…
A keleti filozófiák oly nagy jelentőséget tulajdonítanak a szájnak, annak morfológiájának, hogy külön „személyiségprofilt” állítanak fel az ajkak alakja alapján. Azt állítják, hogy a száj a lényeget árulja el az emberről, azaz viselőjéről magáról. És nem csak az egészségéről. Míg a felsőajak adottságainkat, addig az alsó azt tükrözi, hogyan tudjuk megvalósítani vágyainkat, terveinket – állítják. Például: ha a felsőajak vastagabb, mint az alsó, az érzelemgazdagságról árulkodik, ezek az emberek igen jó szeretők. Ha fordított az arány, akkor az illető érzéki, jó szövege van, de nem az a nagyon hűséges típus. Az egyformán vastag ajkúak lelkesek, az egyenes ajkakkal rendelkezőkkel vigyázni kell, mert hatalomvágyóak, szigorúak, intellektuálisak, de nem érdemes velük vitatkozni… és így tovább.
Nyalogatjuk a sebeinket
Ezen a valamilyen alakú szájon át lélegzünk, és azon keresztül jut be testünkbe a táplálék. Az emésztés már itt, a szájüregben megkezdődik, hiszen a nyálenzimek megkezdik a megrágott étel egyes szénhidrátjainak lebontását. A nyál, aminek mostanság egy kutatás alapján új oldala tárult fel: holland kutatók meghatároztak egy olyan összetevőt a nyálból, ami jelentősen elősegíti a sebgyógyulást. Mégsem véletlenül nyalogatjuk a sebeinket, a kutatók szerint a hisztatinnak nevezett apró fehérje, melyet korábban a baktériumölő képességéről ismertek, felelős a sebgyógyulásért. Ez reményt adhat a krónikus sebgyógyulási zavarokkal küszködnek, így például a cukorbetegeknek. Ez a felfedezés magyarázatul szolgál arra is, hogy a szájban lévő sebek, mint például foghúzás után, miért gyógyulnak sokkal gyorsabban más (pl. bőr, csont) sérülésekhez képest. Lehet, hogy a nyál új gyógyszerforrás lesz?
Fogadjunk, azt is kevesen tudják, hogy egy átlagos felnőtt három pár nyálmirigyében napi 1.000-1.500 ml nyál képződik, vagy hogy egy átlagos felnőttnek 9 ezer izlelőbimbója van és hogy egy ízlelőbimbó 30 ingerfelvevő ideget tartalmaz. Pedig így van.
Beszédes a nyálkahártya színe
A száj körül érdekes, sőt nélkülözhetetlen izmok is találhatók. Ilyen például az ún. trombitás izom, ami a száj oldalfalát a felső és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között. Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során.
A szájüreg belső burka a szájnyálkahártya. Ha szájbetegségről beszélünk, azon általában a szájnyálkahártyájának, a száj lágyrészeinek betegségeit értjük. Az íny, a nyelv, az ajkak az arc, a szájpadi nyálkahártya együttesen és külön-külön is megbetegedhet. A betegség lehet önálló, azaz csak a szájban vannak tünetei, de lehet más, általános, belgyógyászati vagy bőrgyógyászati betegség tünete is. Vannak a szájnyálkahártyának önálló betegségei is, burjánzások, gyulladások… Gyerekeknél gyakori például a kellemetlen afta. Érdekes, hogy a szájnyálkahártya színe is sokat mond a szakembernek, de a szexuálhormonok növekedése, csökkenése, változása iránt is roppant fogékony ez a „szervünk”.
A szájszagért a baktériumok felelnek-és a baktériumért?
Ha a tenyerünkbe lehelünk és gyorsan beleszagolunk, magunk is ellenőrízhetjük szájszagunkat, aminek esetleges kellemetlen mivoltára figyelmeztetni tabunak számít. Mivel tíz esetből nyolcszor a rossz lehelet oka a szájban keresendő, különös jelentőséggel bír a szájápolás a friss lehelet fenntartásában. A rossz szájszag sok helyről származhat, lehet valós és képzelt, s olyan, mint a lakmuszpapír: mutat valami rendellenest, lehet betegség tünete vagy jobb esetben az ok a nem megfelelő szájhigiénében keresendő. Azért ez a jobb, mert lehet ellene tenni, vannak rá megoldások.
A rossz szájszagot az esetek 85-90%-ában a nyelven megtelepedett baktériumtörzsek okozzák, amelyek kénes gázokat termelnek. Fogkefével (vannak speciálisan már ilyen fogkefék is) is meg lehet próbálni az eltávolítását, de nem hatékony, hiszen csak szétkenjük vagy mélyebbre masszírozzuk e mérgező tenyészetet.
Kapargassuk le!
A legmegfelelőbb eszköz a lepedék eltávolítására a nyelvkaparó. A nyelvtisztítást célszerű naponta kétszer elvégezni fogmosáskor. Vizsgálatok bizonyították, hogy a nyelvtisztítás következményeként a fogak lepedékessége is harmadára csökken, ezen kívül pedig a nyelvbimbók ízérzékelése helyreáll.
Baktériumok… A már nálunk népbetegségnek számító ínyproblémák kialakulásáért a felhalmozódott plakkokban (bakteriális lepedék) található baktériumok és azok anyagcsere melléktermékei a felelősek, mert irritálják, majd megbetegítik a fogínyt. Jó védekezési eszköz a szájvíz, mert olyan helyekre is eljut, ahová a fogkefe és a fogselyem nem ér el, ezért ajánlott a fogmosás utáni rendszeres alkalmazása megelőzés és regenerálás céljából. Az ínygyulladás könnyen felismerhető. Első jele a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés, az ínyszéli duzzanat, apró hólyagok, fekélyek az ínyen, de okozhat kellemetlen leheletet is. Az ínygyulladás a kezdeti stádiumban még nem jár különösebb fájdalommal, habár az íny vérbővé, pirossá és duzzadttá válik. És ez egy veszélyes folyamat kezdete. A kezeletlen fogíny ugyanis fokozatosan vissza-/lehúzódik, kialakul az ínysorvadás.
Népbetegség az ínybetegség
Az egyre mélyebbre hatoló gyulladás nemcsak az ínyt károsítja, hanem a fogat tartó szöveteket, a csontot, és a gyökérhártyát is. A folyamat végül a fogak kilazulásához, kihullásához vezethet. Ezek a baktériumok ráadásul erősen kapaszkodnak a fogfelszínhez. A plakk eltávolításához ezért tisztítóeszközök kellenek, melyekkel drasztikusan ledörzsölhetjük a fogról. De arra is van mód, hogy meggyőződjünk arról, milyen hatékonyan szabadulunk meg a lepedéktől. Csak el kell rágnunk egy lepedékfestő tablettát és addig ismételni a fogmosást, míg a teljes fogfelszínről száműzzük a színezéket. Ez a technika alkalmas arra, hogy feltérképezzük és egyúttal megszüntessük szájhigiénés hiányosságainkat.
A jó fogkrém és a jó fogkefe témájában régóta tart a vita, az a legjobb, ha mindenki a saját tapasztalata alapján dönt. A fogporra többen esküsznek, pedig bármelyik fogkrémről legyen szó, az több mint tíz összetevőből áll. A sok alkotóelem azért van, hogy tisztítsa és védje a fogat, hogy megadja a kellemes, friss ízt, egy másik része pedig azt a célt szolgálja, hogy könnyebben ki lehessen nyomni a tubusból.
Óvatosan a szájzuhannyal!
Szoros fogsoroknál a tisztítás legmegfelelőbb eszköze a fogkefe és a fogselyem. Picit nagyobb fogközök esetén a fogköztisztító fogkefe a legpraktikusabb. És mi van a szájzuhannyal? Azoknak ajánlott, de nekik is nagy óvatossággal, akik súlyos fogágybetegségben szenvednek, vagy fogágyműtéten estek át, vagy ragasztott fogszabályzó készüléket viselnek, ahol nehezen tisztíthatóak a rések.
A dohányzás, a kávézás, a teázás hosszú távon nyomot hagy a fogakon is, de a cigaretta a fő felelős az egyre több szájban keletkező daganatfajtáért. Összefoglalva: a szájápolás nagyon tág fogalom, s visszatérve a bevezetőhöz: a szónak mind a száj, mind az ápolás összetevője külön figyelmet érdemel. A szájüreg nem csak a testünk egyik része, sokszor tükrözi magát az egész szervezetet. Vigyázzunk rá! Csak tükör kell, a szemünk előtt, mondhatni a "szánkban van",
Nézzünk magunkba (a szó konkrét értelmében is) a téma kapcsán! Tátsa ki a száját, mondja szépen: áááááá!
Mondom, a száját…
A keleti filozófiák oly nagy jelentőséget tulajdonítanak a szájnak, annak morfológiájának, hogy külön „személyiségprofilt” állítanak fel az ajkak alakja alapján. Azt állítják, hogy a száj a lényeget árulja el az emberről, azaz viselőjéről magáról. És nem csak az egészségéről. Míg a felsőajak adottságainkat, addig az alsó azt tükrözi, hogyan tudjuk megvalósítani vágyainkat, terveinket – állítják. Például: ha a felsőajak vastagabb, mint az alsó, az érzelemgazdagságról árulkodik, ezek az emberek igen jó szeretők. Ha fordított az arány, akkor az illető érzéki, jó szövege van, de nem az a nagyon hűséges típus. Az egyformán vastag ajkúak lelkesek, az egyenes ajkakkal rendelkezőkkel vigyázni kell, mert hatalomvágyóak, szigorúak, intellektuálisak, de nem érdemes velük vitatkozni… és így tovább.
Nyalogatjuk a sebeinket
Ezen a valamilyen alakú szájon át lélegzünk, és azon keresztül jut be testünkbe a táplálék. Az emésztés már itt, a szájüregben megkezdődik, hiszen a nyálenzimek megkezdik a megrágott étel egyes szénhidrátjainak lebontását. A nyál, aminek mostanság egy kutatás alapján új oldala tárult fel: holland kutatók meghatároztak egy olyan összetevőt a nyálból, ami jelentősen elősegíti a sebgyógyulást. Mégsem véletlenül nyalogatjuk a sebeinket, a kutatók szerint a hisztatinnak nevezett apró fehérje, melyet korábban a baktériumölő képességéről ismertek, felelős a sebgyógyulásért. Ez reményt adhat a krónikus sebgyógyulási zavarokkal küszködnek, így például a cukorbetegeknek. Ez a felfedezés magyarázatul szolgál arra is, hogy a szájban lévő sebek, mint például foghúzás után, miért gyógyulnak sokkal gyorsabban más (pl. bőr, csont) sérülésekhez képest. Lehet, hogy a nyál új gyógyszerforrás lesz?
Fogadjunk, azt is kevesen tudják, hogy egy átlagos felnőtt három pár nyálmirigyében napi 1.000-1.500 ml nyál képződik, vagy hogy egy átlagos felnőttnek 9 ezer izlelőbimbója van és hogy egy ízlelőbimbó 30 ingerfelvevő ideget tartalmaz. Pedig így van.
Beszédes a nyálkahártya színe
A száj körül érdekes, sőt nélkülözhetetlen izmok is találhatók. Ilyen például az ún. trombitás izom, ami a száj oldalfalát a felső és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között. Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során.
A szájüreg belső burka a szájnyálkahártya. Ha szájbetegségről beszélünk, azon általában a szájnyálkahártyájának, a száj lágyrészeinek betegségeit értjük. Az íny, a nyelv, az ajkak az arc, a szájpadi nyálkahártya együttesen és külön-külön is megbetegedhet. A betegség lehet önálló, azaz csak a szájban vannak tünetei, de lehet más, általános, belgyógyászati vagy bőrgyógyászati betegség tünete is. Vannak a szájnyálkahártyának önálló betegségei is, burjánzások, gyulladások… Gyerekeknél gyakori például a kellemetlen afta. Érdekes, hogy a szájnyálkahártya színe is sokat mond a szakembernek, de a szexuálhormonok növekedése, csökkenése, változása iránt is roppant fogékony ez a „szervünk”.
A szájszagért a baktériumok felelnek-és a baktériumért?
Ha a tenyerünkbe lehelünk és gyorsan beleszagolunk, magunk is ellenőrízhetjük szájszagunkat, aminek esetleges kellemetlen mivoltára figyelmeztetni tabunak számít. Mivel tíz esetből nyolcszor a rossz lehelet oka a szájban keresendő, különös jelentőséggel bír a szájápolás a friss lehelet fenntartásában. A rossz szájszag sok helyről származhat, lehet valós és képzelt, s olyan, mint a lakmuszpapír: mutat valami rendellenest, lehet betegség tünete vagy jobb esetben az ok a nem megfelelő szájhigiénében keresendő. Azért ez a jobb, mert lehet ellene tenni, vannak rá megoldások.
A rossz szájszagot az esetek 85-90%-ában a nyelven megtelepedett baktériumtörzsek okozzák, amelyek kénes gázokat termelnek. Fogkefével (vannak speciálisan már ilyen fogkefék is) is meg lehet próbálni az eltávolítását, de nem hatékony, hiszen csak szétkenjük vagy mélyebbre masszírozzuk e mérgező tenyészetet.
Kapargassuk le!
A legmegfelelőbb eszköz a lepedék eltávolítására a nyelvkaparó. A nyelvtisztítást célszerű naponta kétszer elvégezni fogmosáskor. Vizsgálatok bizonyították, hogy a nyelvtisztítás következményeként a fogak lepedékessége is harmadára csökken, ezen kívül pedig a nyelvbimbók ízérzékelése helyreáll.
Baktériumok… A már nálunk népbetegségnek számító ínyproblémák kialakulásáért a felhalmozódott plakkokban (bakteriális lepedék) található baktériumok és azok anyagcsere melléktermékei a felelősek, mert irritálják, majd megbetegítik a fogínyt. Jó védekezési eszköz a szájvíz, mert olyan helyekre is eljut, ahová a fogkefe és a fogselyem nem ér el, ezért ajánlott a fogmosás utáni rendszeres alkalmazása megelőzés és regenerálás céljából. Az ínygyulladás könnyen felismerhető. Első jele a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés, az ínyszéli duzzanat, apró hólyagok, fekélyek az ínyen, de okozhat kellemetlen leheletet is. Az ínygyulladás a kezdeti stádiumban még nem jár különösebb fájdalommal, habár az íny vérbővé, pirossá és duzzadttá válik. És ez egy veszélyes folyamat kezdete. A kezeletlen fogíny ugyanis fokozatosan vissza-/lehúzódik, kialakul az ínysorvadás.
Népbetegség az ínybetegség
Az egyre mélyebbre hatoló gyulladás nemcsak az ínyt károsítja, hanem a fogat tartó szöveteket, a csontot, és a gyökérhártyát is. A folyamat végül a fogak kilazulásához, kihullásához vezethet. Ezek a baktériumok ráadásul erősen kapaszkodnak a fogfelszínhez. A plakk eltávolításához ezért tisztítóeszközök kellenek, melyekkel drasztikusan ledörzsölhetjük a fogról. De arra is van mód, hogy meggyőződjünk arról, milyen hatékonyan szabadulunk meg a lepedéktől. Csak el kell rágnunk egy lepedékfestő tablettát és addig ismételni a fogmosást, míg a teljes fogfelszínről száműzzük a színezéket. Ez a technika alkalmas arra, hogy feltérképezzük és egyúttal megszüntessük szájhigiénés hiányosságainkat.
A jó fogkrém és a jó fogkefe témájában régóta tart a vita, az a legjobb, ha mindenki a saját tapasztalata alapján dönt. A fogporra többen esküsznek, pedig bármelyik fogkrémről legyen szó, az több mint tíz összetevőből áll. A sok alkotóelem azért van, hogy tisztítsa és védje a fogat, hogy megadja a kellemes, friss ízt, egy másik része pedig azt a célt szolgálja, hogy könnyebben ki lehessen nyomni a tubusból.
Óvatosan a szájzuhannyal!
Szoros fogsoroknál a tisztítás legmegfelelőbb eszköze a fogkefe és a fogselyem. Picit nagyobb fogközök esetén a fogköztisztító fogkefe a legpraktikusabb. És mi van a szájzuhannyal? Azoknak ajánlott, de nekik is nagy óvatossággal, akik súlyos fogágybetegségben szenvednek, vagy fogágyműtéten estek át, vagy ragasztott fogszabályzó készüléket viselnek, ahol nehezen tisztíthatóak a rések.
A dohányzás, a kávézás, a teázás hosszú távon nyomot hagy a fogakon is, de a cigaretta a fő felelős az egyre több szájban keletkező daganatfajtáért. Összefoglalva: a szájápolás nagyon tág fogalom, s visszatérve a bevezetőhöz: a szónak mind a száj, mind az ápolás összetevője külön figyelmet érdemel. A szájüreg nem csak a testünk egyik része, sokszor tükrözi magát az egész szervezetet. Vigyázzunk rá! Csak tükör kell, a szemünk előtt, mondhatni a "szánkban van",
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Őszi Vitaminkúra
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: