Legyünk FOGékonyak a szájápolásra!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-03
Az egy-egy témának szentelt Év... Hónap... Nap kiválóan alkalmas arra, hogy ráirányítsa a figyelmet valamely fontos témára. Nincs ez másképp a Szájápolás Hónapja esetében sem. Már miért épp a szájápolásnak ne lenne 4 olyan hete, amikor eme igen fontos testnyílásunk, testünk egyik kapuja kerül nagyító alá?
Mi a száj? És mi az, hogy ápolás?
Nézzünk magunkba (a szó konkrét értelmében is) a téma kapcsán! Tátsa ki a száját, mondja szépen: áááááá!
Mondom, a száját…
A keleti filozófiák oly nagy jelentőséget tulajdonítanak a szájnak, annak morfológiájának, hogy külön „személyiségprofilt” állítanak fel az ajkak alakja alapján. Azt állítják, hogy a száj a lényeget árulja el az emberről, azaz viselőjéről magáról. És nem csak az egészségéről. Míg a felsőajak adottságainkat, addig az alsó azt tükrözi, hogyan tudjuk megvalósítani vágyainkat, terveinket – állítják. Például: ha a felsőajak vastagabb, mint az alsó, az érzelemgazdagságról árulkodik, ezek az emberek igen jó szeretők. Ha fordított az arány, akkor az illető érzéki, jó szövege van, de nem az a nagyon hűséges típus. Az egyformán vastag ajkúak lelkesek, az egyenes ajkakkal rendelkezőkkel vigyázni kell, mert hatalomvágyóak, szigorúak, intellektuálisak, de nem érdemes velük vitatkozni… és így tovább.
Nyalogatjuk a sebeinket
Ezen a valamilyen alakú szájon át lélegzünk, és azon keresztül jut be testünkbe a táplálék. Az emésztés már itt, a szájüregben megkezdődik, hiszen a nyálenzimek megkezdik a megrágott étel egyes szénhidrátjainak lebontását. A nyál, aminek mostanság egy kutatás alapján új oldala tárult fel: holland kutatók meghatároztak egy olyan összetevőt a nyálból, ami jelentősen elősegíti a sebgyógyulást. Mégsem véletlenül nyalogatjuk a sebeinket, a kutatók szerint a hisztatinnak nevezett apró fehérje, melyet korábban a baktériumölő képességéről ismertek, felelős a sebgyógyulásért. Ez reményt adhat a krónikus sebgyógyulási zavarokkal küszködnek, így például a cukorbetegeknek. Ez a felfedezés magyarázatul szolgál arra is, hogy a szájban lévő sebek, mint például foghúzás után, miért gyógyulnak sokkal gyorsabban más (pl. bőr, csont) sérülésekhez képest. Lehet, hogy a nyál új gyógyszerforrás lesz?
Fogadjunk, azt is kevesen tudják, hogy egy átlagos felnőtt három pár nyálmirigyében napi 1.000-1.500 ml nyál képződik, vagy hogy egy átlagos felnőttnek 9 ezer izlelőbimbója van és hogy egy ízlelőbimbó 30 ingerfelvevő ideget tartalmaz. Pedig így van.
Beszédes a nyálkahártya színe
A száj körül érdekes, sőt nélkülözhetetlen izmok is találhatók. Ilyen például az ún. trombitás izom, ami a száj oldalfalát a felső és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között. Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során.
A szájüreg belső burka a szájnyálkahártya. Ha szájbetegségről beszélünk, azon általában a szájnyálkahártyájának, a száj lágyrészeinek betegségeit értjük. Az íny, a nyelv, az ajkak az arc, a szájpadi nyálkahártya együttesen és külön-külön is megbetegedhet. A betegség lehet önálló, azaz csak a szájban vannak tünetei, de lehet más, általános, belgyógyászati vagy bőrgyógyászati betegség tünete is. Vannak a szájnyálkahártyának önálló betegségei is, burjánzások, gyulladások… Gyerekeknél gyakori például a kellemetlen afta. Érdekes, hogy a szájnyálkahártya színe is sokat mond a szakembernek, de a szexuálhormonok növekedése, csökkenése, változása iránt is roppant fogékony ez a „szervünk”.
A szájszagért a baktériumok felelnek-és a baktériumért?
Ha a tenyerünkbe lehelünk és gyorsan beleszagolunk, magunk is ellenőrízhetjük szájszagunkat, aminek esetleges kellemetlen mivoltára figyelmeztetni tabunak számít. Mivel tíz esetből nyolcszor a rossz lehelet oka a szájban keresendő, különös jelentőséggel bír a szájápolás a friss lehelet fenntartásában. A rossz szájszag sok helyről származhat, lehet valós és képzelt, s olyan, mint a lakmuszpapír: mutat valami rendellenest, lehet betegség tünete vagy jobb esetben az ok a nem megfelelő szájhigiénében keresendő. Azért ez a jobb, mert lehet ellene tenni, vannak rá megoldások.
A rossz szájszagot az esetek 85-90%-ában a nyelven megtelepedett baktériumtörzsek okozzák, amelyek kénes gázokat termelnek. Fogkefével (vannak speciálisan már ilyen fogkefék is) is meg lehet próbálni az eltávolítását, de nem hatékony, hiszen csak szétkenjük vagy mélyebbre masszírozzuk e mérgező tenyészetet.
Kapargassuk le!
A legmegfelelőbb eszköz a lepedék eltávolítására a nyelvkaparó. A nyelvtisztítást célszerű naponta kétszer elvégezni fogmosáskor. Vizsgálatok bizonyították, hogy a nyelvtisztítás következményeként a fogak lepedékessége is harmadára csökken, ezen kívül pedig a nyelvbimbók ízérzékelése helyreáll.
Baktériumok… A már nálunk népbetegségnek számító ínyproblémák kialakulásáért a felhalmozódott plakkokban (bakteriális lepedék) található baktériumok és azok anyagcsere melléktermékei a felelősek, mert irritálják, majd megbetegítik a fogínyt. Jó védekezési eszköz a szájvíz, mert olyan helyekre is eljut, ahová a fogkefe és a fogselyem nem ér el, ezért ajánlott a fogmosás utáni rendszeres alkalmazása megelőzés és regenerálás céljából. Az ínygyulladás könnyen felismerhető. Első jele a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés, az ínyszéli duzzanat, apró hólyagok, fekélyek az ínyen, de okozhat kellemetlen leheletet is. Az ínygyulladás a kezdeti stádiumban még nem jár különösebb fájdalommal, habár az íny vérbővé, pirossá és duzzadttá válik. És ez egy veszélyes folyamat kezdete. A kezeletlen fogíny ugyanis fokozatosan vissza-/lehúzódik, kialakul az ínysorvadás.
Népbetegség az ínybetegség
Az egyre mélyebbre hatoló gyulladás nemcsak az ínyt károsítja, hanem a fogat tartó szöveteket, a csontot, és a gyökérhártyát is. A folyamat végül a fogak kilazulásához, kihullásához vezethet. Ezek a baktériumok ráadásul erősen kapaszkodnak a fogfelszínhez. A plakk eltávolításához ezért tisztítóeszközök kellenek, melyekkel drasztikusan ledörzsölhetjük a fogról. De arra is van mód, hogy meggyőződjünk arról, milyen hatékonyan szabadulunk meg a lepedéktől. Csak el kell rágnunk egy lepedékfestő tablettát és addig ismételni a fogmosást, míg a teljes fogfelszínről száműzzük a színezéket. Ez a technika alkalmas arra, hogy feltérképezzük és egyúttal megszüntessük szájhigiénés hiányosságainkat.
A jó fogkrém és a jó fogkefe témájában régóta tart a vita, az a legjobb, ha mindenki a saját tapasztalata alapján dönt. A fogporra többen esküsznek, pedig bármelyik fogkrémről legyen szó, az több mint tíz összetevőből áll. A sok alkotóelem azért van, hogy tisztítsa és védje a fogat, hogy megadja a kellemes, friss ízt, egy másik része pedig azt a célt szolgálja, hogy könnyebben ki lehessen nyomni a tubusból.
Óvatosan a szájzuhannyal!
Szoros fogsoroknál a tisztítás legmegfelelőbb eszköze a fogkefe és a fogselyem. Picit nagyobb fogközök esetén a fogköztisztító fogkefe a legpraktikusabb. És mi van a szájzuhannyal? Azoknak ajánlott, de nekik is nagy óvatossággal, akik súlyos fogágybetegségben szenvednek, vagy fogágyműtéten estek át, vagy ragasztott fogszabályzó készüléket viselnek, ahol nehezen tisztíthatóak a rések.
A dohányzás, a kávézás, a teázás hosszú távon nyomot hagy a fogakon is, de a cigaretta a fő felelős az egyre több szájban keletkező daganatfajtáért. Összefoglalva: a szájápolás nagyon tág fogalom, s visszatérve a bevezetőhöz: a szónak mind a száj, mind az ápolás összetevője külön figyelmet érdemel. A szájüreg nem csak a testünk egyik része, sokszor tükrözi magát az egész szervezetet. Vigyázzunk rá! Csak tükör kell, a szemünk előtt, mondhatni a "szánkban van",
Nézzünk magunkba (a szó konkrét értelmében is) a téma kapcsán! Tátsa ki a száját, mondja szépen: áááááá!
Mondom, a száját…
A keleti filozófiák oly nagy jelentőséget tulajdonítanak a szájnak, annak morfológiájának, hogy külön „személyiségprofilt” állítanak fel az ajkak alakja alapján. Azt állítják, hogy a száj a lényeget árulja el az emberről, azaz viselőjéről magáról. És nem csak az egészségéről. Míg a felsőajak adottságainkat, addig az alsó azt tükrözi, hogyan tudjuk megvalósítani vágyainkat, terveinket – állítják. Például: ha a felsőajak vastagabb, mint az alsó, az érzelemgazdagságról árulkodik, ezek az emberek igen jó szeretők. Ha fordított az arány, akkor az illető érzéki, jó szövege van, de nem az a nagyon hűséges típus. Az egyformán vastag ajkúak lelkesek, az egyenes ajkakkal rendelkezőkkel vigyázni kell, mert hatalomvágyóak, szigorúak, intellektuálisak, de nem érdemes velük vitatkozni… és így tovább.
Nyalogatjuk a sebeinket
Ezen a valamilyen alakú szájon át lélegzünk, és azon keresztül jut be testünkbe a táplálék. Az emésztés már itt, a szájüregben megkezdődik, hiszen a nyálenzimek megkezdik a megrágott étel egyes szénhidrátjainak lebontását. A nyál, aminek mostanság egy kutatás alapján új oldala tárult fel: holland kutatók meghatároztak egy olyan összetevőt a nyálból, ami jelentősen elősegíti a sebgyógyulást. Mégsem véletlenül nyalogatjuk a sebeinket, a kutatók szerint a hisztatinnak nevezett apró fehérje, melyet korábban a baktériumölő képességéről ismertek, felelős a sebgyógyulásért. Ez reményt adhat a krónikus sebgyógyulási zavarokkal küszködnek, így például a cukorbetegeknek. Ez a felfedezés magyarázatul szolgál arra is, hogy a szájban lévő sebek, mint például foghúzás után, miért gyógyulnak sokkal gyorsabban más (pl. bőr, csont) sérülésekhez képest. Lehet, hogy a nyál új gyógyszerforrás lesz?
Fogadjunk, azt is kevesen tudják, hogy egy átlagos felnőtt három pár nyálmirigyében napi 1.000-1.500 ml nyál képződik, vagy hogy egy átlagos felnőttnek 9 ezer izlelőbimbója van és hogy egy ízlelőbimbó 30 ingerfelvevő ideget tartalmaz. Pedig így van.
Beszédes a nyálkahártya színe
A száj körül érdekes, sőt nélkülözhetetlen izmok is találhatók. Ilyen például az ún. trombitás izom, ami a száj oldalfalát a felső és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között. Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során.
A szájüreg belső burka a szájnyálkahártya. Ha szájbetegségről beszélünk, azon általában a szájnyálkahártyájának, a száj lágyrészeinek betegségeit értjük. Az íny, a nyelv, az ajkak az arc, a szájpadi nyálkahártya együttesen és külön-külön is megbetegedhet. A betegség lehet önálló, azaz csak a szájban vannak tünetei, de lehet más, általános, belgyógyászati vagy bőrgyógyászati betegség tünete is. Vannak a szájnyálkahártyának önálló betegségei is, burjánzások, gyulladások… Gyerekeknél gyakori például a kellemetlen afta. Érdekes, hogy a szájnyálkahártya színe is sokat mond a szakembernek, de a szexuálhormonok növekedése, csökkenése, változása iránt is roppant fogékony ez a „szervünk”.
A szájszagért a baktériumok felelnek-és a baktériumért?
Ha a tenyerünkbe lehelünk és gyorsan beleszagolunk, magunk is ellenőrízhetjük szájszagunkat, aminek esetleges kellemetlen mivoltára figyelmeztetni tabunak számít. Mivel tíz esetből nyolcszor a rossz lehelet oka a szájban keresendő, különös jelentőséggel bír a szájápolás a friss lehelet fenntartásában. A rossz szájszag sok helyről származhat, lehet valós és képzelt, s olyan, mint a lakmuszpapír: mutat valami rendellenest, lehet betegség tünete vagy jobb esetben az ok a nem megfelelő szájhigiénében keresendő. Azért ez a jobb, mert lehet ellene tenni, vannak rá megoldások.
A rossz szájszagot az esetek 85-90%-ában a nyelven megtelepedett baktériumtörzsek okozzák, amelyek kénes gázokat termelnek. Fogkefével (vannak speciálisan már ilyen fogkefék is) is meg lehet próbálni az eltávolítását, de nem hatékony, hiszen csak szétkenjük vagy mélyebbre masszírozzuk e mérgező tenyészetet.
Kapargassuk le!
A legmegfelelőbb eszköz a lepedék eltávolítására a nyelvkaparó. A nyelvtisztítást célszerű naponta kétszer elvégezni fogmosáskor. Vizsgálatok bizonyították, hogy a nyelvtisztítás következményeként a fogak lepedékessége is harmadára csökken, ezen kívül pedig a nyelvbimbók ízérzékelése helyreáll.
Baktériumok… A már nálunk népbetegségnek számító ínyproblémák kialakulásáért a felhalmozódott plakkokban (bakteriális lepedék) található baktériumok és azok anyagcsere melléktermékei a felelősek, mert irritálják, majd megbetegítik a fogínyt. Jó védekezési eszköz a szájvíz, mert olyan helyekre is eljut, ahová a fogkefe és a fogselyem nem ér el, ezért ajánlott a fogmosás utáni rendszeres alkalmazása megelőzés és regenerálás céljából. Az ínygyulladás könnyen felismerhető. Első jele a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés, az ínyszéli duzzanat, apró hólyagok, fekélyek az ínyen, de okozhat kellemetlen leheletet is. Az ínygyulladás a kezdeti stádiumban még nem jár különösebb fájdalommal, habár az íny vérbővé, pirossá és duzzadttá válik. És ez egy veszélyes folyamat kezdete. A kezeletlen fogíny ugyanis fokozatosan vissza-/lehúzódik, kialakul az ínysorvadás.
Népbetegség az ínybetegség
Az egyre mélyebbre hatoló gyulladás nemcsak az ínyt károsítja, hanem a fogat tartó szöveteket, a csontot, és a gyökérhártyát is. A folyamat végül a fogak kilazulásához, kihullásához vezethet. Ezek a baktériumok ráadásul erősen kapaszkodnak a fogfelszínhez. A plakk eltávolításához ezért tisztítóeszközök kellenek, melyekkel drasztikusan ledörzsölhetjük a fogról. De arra is van mód, hogy meggyőződjünk arról, milyen hatékonyan szabadulunk meg a lepedéktől. Csak el kell rágnunk egy lepedékfestő tablettát és addig ismételni a fogmosást, míg a teljes fogfelszínről száműzzük a színezéket. Ez a technika alkalmas arra, hogy feltérképezzük és egyúttal megszüntessük szájhigiénés hiányosságainkat.
A jó fogkrém és a jó fogkefe témájában régóta tart a vita, az a legjobb, ha mindenki a saját tapasztalata alapján dönt. A fogporra többen esküsznek, pedig bármelyik fogkrémről legyen szó, az több mint tíz összetevőből áll. A sok alkotóelem azért van, hogy tisztítsa és védje a fogat, hogy megadja a kellemes, friss ízt, egy másik része pedig azt a célt szolgálja, hogy könnyebben ki lehessen nyomni a tubusból.
Óvatosan a szájzuhannyal!
Szoros fogsoroknál a tisztítás legmegfelelőbb eszköze a fogkefe és a fogselyem. Picit nagyobb fogközök esetén a fogköztisztító fogkefe a legpraktikusabb. És mi van a szájzuhannyal? Azoknak ajánlott, de nekik is nagy óvatossággal, akik súlyos fogágybetegségben szenvednek, vagy fogágyműtéten estek át, vagy ragasztott fogszabályzó készüléket viselnek, ahol nehezen tisztíthatóak a rések.
A dohányzás, a kávézás, a teázás hosszú távon nyomot hagy a fogakon is, de a cigaretta a fő felelős az egyre több szájban keletkező daganatfajtáért. Összefoglalva: a szájápolás nagyon tág fogalom, s visszatérve a bevezetőhöz: a szónak mind a száj, mind az ápolás összetevője külön figyelmet érdemel. A szájüreg nem csak a testünk egyik része, sokszor tükrözi magát az egész szervezetet. Vigyázzunk rá! Csak tükör kell, a szemünk előtt, mondhatni a "szánkban van",
.jpg)
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Őszi Vitaminkúra
LEGOLVASOTTABB
Letartóztatták a holtan talált berekfürdői kisfiú anyját
Elrendelte a bíróság szerdán a holtan talált berekfürdői kisfiú német állampolgárságú anyjának letartóztatását - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség az MTI-vel.
Kegyetlen bántalmazás a csepeli technikumban: diákok kínozták meg fiatalabb társukat
Négy 19 éves diák brutális módon bántalmazta 15 éves iskolatársát a csepeli Weiss Manfréd Technikumban. Az eset során a fiút megverték, lekötözték, majd vízzel fojtogatták.
Tragédia az arizonai tavon: négy hónapos csecsemő hunyt el az extrém hőség miatt
Egy családi hajókirándulás tragédiába torkollott Arizonában, amikor a négy hónapos Tanna Rae Wroblewski életét vesztette a szélsőséges hőmérséklet következtében. Az eset rávilágít a hőség veszélyeire és a megelőzés fontosságára.
A tavaszi UV-sugárzás elleni védekezés fontossága
A tavasz beköszöntével az éghajlat változása mellett a napsugarak intenzitása is fokozatosan növekszik. Bár sokan a nyári hónapokkal társítják az erős napfényt és a lehetséges bőrkárosodást, már a tavasz elején is jelentős UV-sugárzási értékek érhetők el. E blogbejegyzés célja, hogy részletesen ismertesse az UV-sugárzás tudományos hátterét, annak hatását a bőrre és a szemre, valamint bemutassa a megelőző intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetjük a hosszú távú károsodásokat.
Kockázatot hordoznak az otthoni víztisztitók a Semmelweis Egyetem szakértője szerint
Magyarországon általában semmi nem indokolja, hogy tisztított ivóvizet igyunk. A Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője szerint a vélt szennyeződéseket eltávolító háztartási berendezések ugyanakkor számos egészségügyi kockázatot hordoznak, és sok esetben rontják a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: