SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Etetni, de mivel?

Családinet [cikkei] - 2010-07-07
Kutatás a babatáplálási szokásokról, avagy mit, mennyit és mikortól adjunk a csöppségnek?

Egymásnak gyakran ellentmondó információk alapján döntenek a magyar kismamák, ráadásul sok tévhit kering a várandósság alatti táplálkozás és a babatáplálás mikéntjéről – többek közt ez derült ki egy idei felmérésből, amelyet kismamák és két évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező édesanyák körében végzett a KutatóCentrum.

Leggyakoribb kérdések babatáplálásról

A KutatatóCentrum a terhesség alatti táplálkozási szokásokat vizsgálva megállapította, hogy szinte minden megkérdezett (99%) tudja, a várandós kismamák táplálkozása befolyásolja a magzat egészségét. Azzal is közel az összes válaszadó tisztában volt, hogy a kismamának nem kell kettő helyett ennie – ezzel az állítással ugyanis 93 százalékuk értett egyet. Ugyanakkor minden tizedik válaszadó gondolja úgy, hogy a terhesség alatt csak azért kell odafigyelni a táplálkozásra, hogy ne hízzanak el.
Tíz válaszadóból kilenc nyilatkozott úgy, hogy az átlagos tápanyagbevitelhez képest vitaminokból, folyadékból és ásványi anyagokból többet kell magához vennie egy várandós nőnek, míg szénhidrátból és zsírból a megkérdezettek kétharmada szerint ugyanakkora mennyiségre van ilyenkor szükség. A legnagyobb bizonytalanság a fehérjebevitellel kapcsolatban van: bár a táplálkozási tanácsok szerint minden kismamának többletbevitelre van szüksége, a válaszadóknak csak fele gondolja így.

Mit mikortól?

A kismamák és az édesanyák több mint kétharmada tisztában van azzal, hogy a csecsemők legideálisabb tápláléka 6 hónapos korig kizárólagosan az anyatej, és éppen emiatt nagyon fontos a szoptatás – a megkérdezettek 68%-a válaszolt helyesen az erre vonatkozó kérdésre. Ugyanakkor a hozzátáplálást illetően, illetve a babatáplálási alapelvek részleteire vonatkozóan már korántsem volt ilyen biztos a megkérdezettek tudása. A válaszok alapján mindössze 44%-uk van tisztában azzal, hogy hús 6 hónapos kortól adható a csecsemőnek, és csupán minden negyedik anya tudja, hogy gabona már a hozzátáplálás első időszakában is szerepelhet a baba étrendjében.

Mennyi az annyi?

Az anyukák és kismamák számos forrásból – védőnőtől, családtagtól/ismerőstől, gyermekorvostól – szereznek babatáplálással kapcsolatos információkat, a leghitelesebb forrásoknak azonban védőnőket és a gyermekorvosokat tekintik. A válaszokból az is kiderült, hogy az anyukákat leggyakrabban a baba korához illő ételek kiválasztása (84%), a helyes étrend (83%), az anyatej pótlásának lehetőségei (69%) és a tápszerek fajtái (51%) foglalkoztatják.

Szükséges tápanyagbevitel

„A megkérdezettek 96 százaléka kapott már egymásnak ellentmondó információkat, ez minden második válaszadót (55%) kicsit vagy nagyon zavar – mutatott rá Barcza Enikő, a KutatóCentrum vezetője. – Majd minden tizedik anyukában fogalmazódik meg olyan kérdés, melyre egyik forrásból sem kap kielégítő választ. Leggyakrabban a táplálék ideális mennyiségével kapcsolatos kérdések maradnak nyitva.” A babatáplálással kapcsolatban összességében a kismamák és anyukák mindössze 35 százaléka érzi magát teljesen, míg további 54 százaléka meglehetősen magabiztosnak, ellenben minden tizedik anyuka sorolta magát a közepesen határozottak táborába. Azok a válaszadók, akiknek 2 vagy ennél több gyermekük van, valamivel nagyobb arányban vallották magukat teljesen magabiztosnak, mint azok, akik csak egy gyermeket nevelnek.

A kutatás háttere

A sajtóközleményben szereplő adatok a KutatóCentrum 2010 februárjában végzett kutatásából származnak, melynek keretében a két évnél kisebb gyermekek táplálásával kapcsolatos ismereteket vizsgálták a várandós kismamák és a 2 évnél fiatalabb gyermekkel rendelkező édesanyák körében. Az online kérdőíves célcsoport kutatásban 343 fő vett részt.

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja