Kiskuktáink
Nekik az a legfontosabb ugyanis, hogy biztonságban érezzék magukat, mellettünk. Nekik még mi jelentjük a biztos hátteret, ott érzik jól magukat, ahol mi is vagyunk. Figyelik egész nap, hogy mit csinál a felnőtt, mit utánozhat ő is. Ha takarítani kezdünk, ő is sepregetni szeretne, vagy porszívózni, ablakot mosni, port törölni stb. Ezekkel még nincs is nagy gond, akár a mi eszközeinket is a kezébe adhatjuk, nyugodtan kipróbálhatja, úgyis figyelünk rá, segítünk neki, legfeljebb a tárgyainkra vigyázunk jobban (a magasabb polcok letörlésénél már a gyerek is veszélybe kerülhet!). Már a boltok is tele vannak a nagyok eszközeit utánzó kicsikkel. Ha ilyenekkel felszerelkezünk, akkor közösen is végezhetjük a munkát.
A konyha veszélyesebb üzem.
Itt is sok készülék megvan gyerekméretben is, de azok nem mindig tudják ugyanazt, amit a nagyoké. Az igazi turmix sokkal érdekesebb, mint a játék. A kávéfőző, a mikró nem mindegyik gyereknek tetszik úgy, mint az igazi!
Mi van, ha éppen krumplit akarunk főzni? Azt nem tudjuk játékkéssel meghámozni, még az is nehéz feladat, hogy együtt hámozzunk. A konyhában érdemes bizonyos dolgokat egyszerűen megtiltani. Olyanokat, amik a gyerek testi épségét veszélyeztetik. Ha mindenáron ott akar lenni a kicsi is mellettünk, próbáljunk meg olyan tevékenységbe kezdeni, amit megoszthatunk vele is. Nagyon szeretnek például tésztát gyúrni, nyújtani, süteményeket szaggatni! Ezt akár egyszerre is tudjuk csinálni, ha van két deszkánk, két sodrófánk.
Ha mégis olyat sütünk, főzünk, ami veszélyes, akkor próbáljuk rávenni a kicsit, hogy ő addig azzal segítsen, amit mi kérünk. Mi pedig olyat kérjünk, amit nyugodtan rábízhatunk. Pl. mosson meg néhány szem krumplit, vagy más zöldséget. Keverjen valamit egy kis tálban, hozzon a szekrényből, kamrából tésztát stb. Ha nagyon önálló a gyermek, túl fürge, mindenben ott akar lenni -típus, akkor mindenképpen szereljük fel a konyhát is biztonsági eszközökkel. A bababoltokban kaphatóak fiókzárók, terítőrögzítők (az is gond, ha a terítővel magára rántja az asztalon található edényeket, meleg ételeket), a tűzhelyre szerelhető védőrácsok (ezek azt próbálják megakadályozni, hogy a kicsi a tűzbe, a forró edényhez nyúljon, de a pici ujjacskáknak lehet, hogy sikerül a rácsok között is beférkőzniük, figyeljünk rájuk mindenképpen!). Sokszor az is elég, hogy a sütőben éppen sül valami. Ha éppen abba kapaszkodva akar felállni a csemeténk, máris megégette a kezét!
Természetesen rengeteg gyerek felnőtt már úgy, hogy ott kószált a szülők körül a konyhában, mégsem történt mindenkivel baleset. Ha mindig szemmel tartjuk a kis "kuktát", akkor nem lesz baj! Sőt! Ügyesebb anyukák/apukák még gyerekkel az ölükben is képesek komplett ebédeket megfőzni! (ilyenkor még egy-egy kvergetés is belefér, a kicsit jó erősen tartva, megkeverheti ő is a levest! Csak óvatosan!) Ez igen megterhelő lehet, a derekunk hamarabb kikészül, de olykor-olykor ez is megoldás lehet. Apróbbaknak még nagyon jó lehet egy bébihordozó, nagyobb konyhákba egy járóka, ami úgy van elhelyezve, hogy nem érheti baj a babát, de végig szemmel tarthatja a felnőttet, végig együtt van vele, biztonságban érzi magát. Ha már nem marad egyhelyben, akkor lehet bevonni őt is a közös főzőcskébe, ennek később még hasznát is látjuk, néhány év múlva ő fogja meglepni a családot egyszerűbb ebédekkel, vacsorákkal! (Arról nem is beszélve, ha együtt fogunk készülődni a konyhában, rengeteg időnk lesz a beszélgetésekre is, ami a munkát is könnyebbé teszi, a gyerekkel is közvetlenebb kapcsolatot tudunk kialakítani!)
Ehhez sok türelemre, odafigyelésre van szükség! De megéri!
Közösségi hozzászólások: