SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A kisfiamat akarom! - szakértői vélemény 3.

Dr. Knáb Gabriella (szabadságon) [cikkei] - 2011-07-14
A házassági bontóperek egyik sajátossága, hogy az eljáró bíróságnak minden esetben először a házastársak közös kiskorú gyermekeit érintő kérdéseket kell rendeznie. Ennek egyik sarkalatos pontja a gyermekelhelyezés kérdése.

Természetesen a szülők a perben, de akár peren kívül megegyezhetnek ebben a kérdésben is a válóper során, azonban egyre többször fordul elő, hogy a szülők nem jutnak megállapodásra abban kérdésben, hogy melyikük gondozásában, nevelésében kerüljenek elhelyezésre a gyermekek.

Megegyezés hiányában széleskörű bizonyítás lefolytatása után a bíróság dönt.

Az eljárás során a bíróság beszerzi mindkét szülő lakóhelyének környezettanulmányát, jövedelemigazolását, a gyermekek óvodai, iskolai jellemrajzát, meghallgatja a házastársakat és tanúikat.

És ami nagyon fontos, minden esetben szükséges a házastársak, illetve a gyermekek igazságügyi pszichológusi vizsgálata. A szülők esetében a pszichológus a személyiségjegyeik vizsgálata alapján a nevelésre való alkalmasságukról alkot szakvéleményt, elsősorban annak vonatkozásában, hogy melyikük nyújthat erkölcsileg, érzelmileg, értelmileg biztosabb hátteret a gyermekek nevelésében. A szülők pszichológiai vizsgálata során, szükség esetén a velük élő hozzátartozók (legyen az élettárs, vagy nagymama és nagypapa stb.) pszichológiai meghallgatása is felmerülhet.

A gyermekek esetében elsősorban arra irányul a vizsgálat, hogy melyik szülővel szorosabb az érzelmi kapcsolatuk. Azonban általában vizsgálat tárgya az is, hogy bármelyik szülő megpróbálja-e a bármely módon befolyásolni a gyermekeket. A szakértői véleményben kimutatott szülői befolyást a bíróság általában negatívumként értékeli.
A bíróság a gyermekelhelyezésénél széleskörűen vizsgálja a szülők alkalmasságát, a gyermek nemét és életkorát, a környezet állandóságát, a testvérek együttnevelkedését, a házastársi hűségsértést, mint a családdal szembeni felelőtlenséget.


A gyermekek kívánságának is jelentősége lehet a perben, ugyanakkor a bírói gyakorlat 12 éves korban határozta meg azt az életkort, amikor a gyermekek közvetlen bíróság előtti meghallgatását lehetővé teszi. Azonban a bírói gyakorlat  inkább a pszichológus általi közvetett meghallgatást szokta előtérbe helyezni, így levéve a döntés felelősségének terhét a gyermekek válláról.
A házastársak és gyermekek szakértői véleményének összevetése, illetve az egyéb rendelkezésre álló bizonyítási eszközök mérlegelése után a bíróság dönt a gyermekek elhelyezése kérdésében.

Fontosnak tartom  hangsúlyozni, hogy a bíróság döntésénél elsődleges szempont a gyermekek érdeke, mely alatt azt értjük, hogy annál a szülőnél helyezi el őket, akinél a kedvezőbb testi, értelmi, és erkölcsi fejlődésük biztosított.

Jelen ügyben nehéz eldönteni, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére. Vitathatatlan, hogy az a szülő előnnyel indul, akinél a gyermek a döntést megelőzően élt, hiszen azzal szorosabb kapcsolat alakulhatott ki.
Azonban ez nem mindig egyértelmű, és jelen ügy is bizonyíthatja, hogy ez nem általános érvényű.

Fotó: Anyblue: Ich erzähl Dir was...

A kisfiamat akarom!
A kisfiamat akarom! - szakértői vélemény 1.

A kisfiamat akarom! - szakértői vélemény 2.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja