A kisiskolás átlépi a nagy kaput
Szőke Judit [cikkei] - 2008-08-06
Szinte nincs nagyobb élmény az ember életében, mint amikor szorongó hat-hétévesként átlépi az iskola kapuját. Nagyfiú, nagylány lett. A készülődés, vásárlás, ismerkedés a füzetekkel, könyvekkel, az évnyitó, a friss illatú termek, a tanító néni mosolya, majd az első napok várakozása nyomot hagytak bennünk is.
Az ideális az, ha az első napokban lehetőséget kap minden gyerek arra, hogy a magukkal hozott tudást bemutassa. Hamar kiderül, ki tud énekelni, ki mesélni, dalolni, táncolni… rajzolni. Ez mind valódi kulturális érték. Milyen remek légkör teremtődne, ha a gyerekek átélhetnék, hogy ők valódi, itt is megbecsült értéket hoztak be az iskola világába! Reméljük, és tételezzük fel, hogy szeptember 1-én valamennyi kis elsős várja majd a második napot… és nem úgy megy haza, hogy bevágja a táskát a sarokba, s kijelenti: na, én oda többet nem megyek!
Finommozgások
A mai magyar iskolarendszer az izgő-mozgó gyereket nehezen tolerálja, próbáljuk tehát trenírozni az elkövetkező hetekben: mert ott bizony hosszabb ideig kell ülni és figyelni. Ugyanis a figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az „nem megy be a fejünkbe". Ráadásul épp akkor kell figyelni, amikor a lényeges információ elhangzik, anélkül nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a követelményeknek még ekkora jelentősége, tehát ez váratlanul fogja a gyereket érni. Csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond – erre is lehet finoman felkészíteni, akár iskolás szituációkat el is lehet játszani.
Az írástanulás alapja a nagymozgásra épülő finommozgás. Ezt elméletileg az óvodában elsajátította a gyerekünk. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, amelyeket apró izmok produkálnak, aprólékosan kidolgozva. A nyár maradék részében manuális elfoglaltságokkal ezek még edzhetők. Ezek a kézművességek, játékok szükségesek ahhoz, hogy úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe „a" betűt kanyarítson majd a gyermek. Figyeljük a hallási észlelés pontosságát, ha ez kívánni valót hagy maga után, akkor nem érti, vagy félreérti az elhangzottakat. Ez akadályozhatja a betű- és olvasástanulást, tollbamondást. Gondoljunk arra, miféle zaj van egy elsős siserehadban! A hallással kapcsolatban is van lényegkiemelési képesség. A sok zavaró hanginger közül minden gyermeknek ki kell tudnia emelni a lényeges információt, azaz a tanító bácsi/néni beszédét. A házi feladat ismertetése rendszerint az óra végén történik, amikor már mindenki nyüzsög… A gyermeknek képesnek kell lennie szelektálni a lényeges információt.
Vigyük el szemészhez!
Egy másik lényeges megkülönböztető képesség, a látási. Ha az apró különbséget nehezen észleli a gyermek, súlyos problémái lehetnek az egymáshoz vizuálisan hasonló betűk megkülönböztetésével is. Nem beszélve arról, hogy a táblát jól kell látnia. Nem árt, ha az iskolakezdés előtt megvizsgáltatjuk szemésszel.
A látásnál is létezik lényegkiemelés. Különösen fontos ez a számítógépes játékok nemzedékénél, hiszen igen intenzív vizuális ingerek érik a gyermekeket.
A látással kapcsolatos sorrendemlékezet az egyik összetettebb képesség. Olvasás közben rendkívül fontos szerepe van a helyes sorrendészlelésnek Ha ez hibás, akkor jönnek a szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, -összevonások. Mindennek van eleje, közepe és vége.
Jobb, bal, bal, jobb
Ezt bármikor játékosan lehet rögzíteni, zebrán, autóban utazáskor.
Hasonlóan tudatosíthatóak a téri tájékozódás elemei. Gyakoroljuk a téri orientációt a jobb-bal megkülönböztetésével!
A viszonyszavakat is helyesen kell értelmezni. Ez majd az írástanulásnál lesz kiemelkedő jelentőségű.
1. osztályban, 20-as számkörben, egyesével növekvő, csökkenő sorrendben követelmény a számolás, hagyjuk meg a szakember tanítónak ezt a feladatot. Majd ő fogja tudni, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne úgy számoljon, mintha mondókát mondana, hanem kialakuljon a matematikai gondolkodás. Ne tanítsuk a betűket se, ne olvastassunk! Nehogy buzgalmunk károkat, rossz berögződést eredményezzen…Inkább csináljunk kedvet, hadd érezze, nekünk is fontos, ami neki, és átérezzük, milyen izgalmakat él át!
Finommozgások
A mai magyar iskolarendszer az izgő-mozgó gyereket nehezen tolerálja, próbáljuk tehát trenírozni az elkövetkező hetekben: mert ott bizony hosszabb ideig kell ülni és figyelni. Ugyanis a figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az „nem megy be a fejünkbe". Ráadásul épp akkor kell figyelni, amikor a lényeges információ elhangzik, anélkül nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a követelményeknek még ekkora jelentősége, tehát ez váratlanul fogja a gyereket érni. Csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond – erre is lehet finoman felkészíteni, akár iskolás szituációkat el is lehet játszani.
Az írástanulás alapja a nagymozgásra épülő finommozgás. Ezt elméletileg az óvodában elsajátította a gyerekünk. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, amelyeket apró izmok produkálnak, aprólékosan kidolgozva. A nyár maradék részében manuális elfoglaltságokkal ezek még edzhetők. Ezek a kézművességek, játékok szükségesek ahhoz, hogy úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe „a" betűt kanyarítson majd a gyermek. Figyeljük a hallási észlelés pontosságát, ha ez kívánni valót hagy maga után, akkor nem érti, vagy félreérti az elhangzottakat. Ez akadályozhatja a betű- és olvasástanulást, tollbamondást. Gondoljunk arra, miféle zaj van egy elsős siserehadban! A hallással kapcsolatban is van lényegkiemelési képesség. A sok zavaró hanginger közül minden gyermeknek ki kell tudnia emelni a lényeges információt, azaz a tanító bácsi/néni beszédét. A házi feladat ismertetése rendszerint az óra végén történik, amikor már mindenki nyüzsög… A gyermeknek képesnek kell lennie szelektálni a lényeges információt.
Vigyük el szemészhez!
Egy másik lényeges megkülönböztető képesség, a látási. Ha az apró különbséget nehezen észleli a gyermek, súlyos problémái lehetnek az egymáshoz vizuálisan hasonló betűk megkülönböztetésével is. Nem beszélve arról, hogy a táblát jól kell látnia. Nem árt, ha az iskolakezdés előtt megvizsgáltatjuk szemésszel.
A látásnál is létezik lényegkiemelés. Különösen fontos ez a számítógépes játékok nemzedékénél, hiszen igen intenzív vizuális ingerek érik a gyermekeket.
A látással kapcsolatos sorrendemlékezet az egyik összetettebb képesség. Olvasás közben rendkívül fontos szerepe van a helyes sorrendészlelésnek Ha ez hibás, akkor jönnek a szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, -összevonások. Mindennek van eleje, közepe és vége.
Jobb, bal, bal, jobb
Ezt bármikor játékosan lehet rögzíteni, zebrán, autóban utazáskor.
Hasonlóan tudatosíthatóak a téri tájékozódás elemei. Gyakoroljuk a téri orientációt a jobb-bal megkülönböztetésével!
A viszonyszavakat is helyesen kell értelmezni. Ez majd az írástanulásnál lesz kiemelkedő jelentőségű.
1. osztályban, 20-as számkörben, egyesével növekvő, csökkenő sorrendben követelmény a számolás, hagyjuk meg a szakember tanítónak ezt a feladatot. Majd ő fogja tudni, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne úgy számoljon, mintha mondókát mondana, hanem kialakuljon a matematikai gondolkodás. Ne tanítsuk a betűket se, ne olvastassunk! Nehogy buzgalmunk károkat, rossz berögződést eredményezzen…Inkább csináljunk kedvet, hadd érezze, nekünk is fontos, ami neki, és átérezzük, milyen izgalmakat él át!
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
Mire való az étkezés?
Következő hír
Ovis lesz az örökmozgó gyerekem
LEGOLVASOTTABB
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?
Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!
A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: