A kisiskolás átlépi a nagy kaput
Szőke Judit [cikkei] - 2008-08-06
Szinte nincs nagyobb élmény az ember életében, mint amikor szorongó hat-hétévesként átlépi az iskola kapuját. Nagyfiú, nagylány lett. A készülődés, vásárlás, ismerkedés a füzetekkel, könyvekkel, az évnyitó, a friss illatú termek, a tanító néni mosolya, majd az első napok várakozása nyomot hagytak bennünk is.
Az ideális az, ha az első napokban lehetőséget kap minden gyerek arra, hogy a magukkal hozott tudást bemutassa. Hamar kiderül, ki tud énekelni, ki mesélni, dalolni, táncolni… rajzolni. Ez mind valódi kulturális érték. Milyen remek légkör teremtődne, ha a gyerekek átélhetnék, hogy ők valódi, itt is megbecsült értéket hoztak be az iskola világába! Reméljük, és tételezzük fel, hogy szeptember 1-én valamennyi kis elsős várja majd a második napot… és nem úgy megy haza, hogy bevágja a táskát a sarokba, s kijelenti: na, én oda többet nem megyek!
Finommozgások
A mai magyar iskolarendszer az izgő-mozgó gyereket nehezen tolerálja, próbáljuk tehát trenírozni az elkövetkező hetekben: mert ott bizony hosszabb ideig kell ülni és figyelni. Ugyanis a figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az „nem megy be a fejünkbe". Ráadásul épp akkor kell figyelni, amikor a lényeges információ elhangzik, anélkül nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a követelményeknek még ekkora jelentősége, tehát ez váratlanul fogja a gyereket érni. Csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond – erre is lehet finoman felkészíteni, akár iskolás szituációkat el is lehet játszani.
Az írástanulás alapja a nagymozgásra épülő finommozgás. Ezt elméletileg az óvodában elsajátította a gyerekünk. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, amelyeket apró izmok produkálnak, aprólékosan kidolgozva. A nyár maradék részében manuális elfoglaltságokkal ezek még edzhetők. Ezek a kézművességek, játékok szükségesek ahhoz, hogy úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe „a" betűt kanyarítson majd a gyermek. Figyeljük a hallási észlelés pontosságát, ha ez kívánni valót hagy maga után, akkor nem érti, vagy félreérti az elhangzottakat. Ez akadályozhatja a betű- és olvasástanulást, tollbamondást. Gondoljunk arra, miféle zaj van egy elsős siserehadban! A hallással kapcsolatban is van lényegkiemelési képesség. A sok zavaró hanginger közül minden gyermeknek ki kell tudnia emelni a lényeges információt, azaz a tanító bácsi/néni beszédét. A házi feladat ismertetése rendszerint az óra végén történik, amikor már mindenki nyüzsög… A gyermeknek képesnek kell lennie szelektálni a lényeges információt.
Vigyük el szemészhez!
Egy másik lényeges megkülönböztető képesség, a látási. Ha az apró különbséget nehezen észleli a gyermek, súlyos problémái lehetnek az egymáshoz vizuálisan hasonló betűk megkülönböztetésével is. Nem beszélve arról, hogy a táblát jól kell látnia. Nem árt, ha az iskolakezdés előtt megvizsgáltatjuk szemésszel.
A látásnál is létezik lényegkiemelés. Különösen fontos ez a számítógépes játékok nemzedékénél, hiszen igen intenzív vizuális ingerek érik a gyermekeket.
A látással kapcsolatos sorrendemlékezet az egyik összetettebb képesség. Olvasás közben rendkívül fontos szerepe van a helyes sorrendészlelésnek Ha ez hibás, akkor jönnek a szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, -összevonások. Mindennek van eleje, közepe és vége.
Jobb, bal, bal, jobb
Ezt bármikor játékosan lehet rögzíteni, zebrán, autóban utazáskor.
Hasonlóan tudatosíthatóak a téri tájékozódás elemei. Gyakoroljuk a téri orientációt a jobb-bal megkülönböztetésével!
A viszonyszavakat is helyesen kell értelmezni. Ez majd az írástanulásnál lesz kiemelkedő jelentőségű.
1. osztályban, 20-as számkörben, egyesével növekvő, csökkenő sorrendben követelmény a számolás, hagyjuk meg a szakember tanítónak ezt a feladatot. Majd ő fogja tudni, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne úgy számoljon, mintha mondókát mondana, hanem kialakuljon a matematikai gondolkodás. Ne tanítsuk a betűket se, ne olvastassunk! Nehogy buzgalmunk károkat, rossz berögződést eredményezzen…Inkább csináljunk kedvet, hadd érezze, nekünk is fontos, ami neki, és átérezzük, milyen izgalmakat él át!
Finommozgások
A mai magyar iskolarendszer az izgő-mozgó gyereket nehezen tolerálja, próbáljuk tehát trenírozni az elkövetkező hetekben: mert ott bizony hosszabb ideig kell ülni és figyelni. Ugyanis a figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az „nem megy be a fejünkbe". Ráadásul épp akkor kell figyelni, amikor a lényeges információ elhangzik, anélkül nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a követelményeknek még ekkora jelentősége, tehát ez váratlanul fogja a gyereket érni. Csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond – erre is lehet finoman felkészíteni, akár iskolás szituációkat el is lehet játszani.
Az írástanulás alapja a nagymozgásra épülő finommozgás. Ezt elméletileg az óvodában elsajátította a gyerekünk. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, amelyeket apró izmok produkálnak, aprólékosan kidolgozva. A nyár maradék részében manuális elfoglaltságokkal ezek még edzhetők. Ezek a kézművességek, játékok szükségesek ahhoz, hogy úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe „a" betűt kanyarítson majd a gyermek. Figyeljük a hallási észlelés pontosságát, ha ez kívánni valót hagy maga után, akkor nem érti, vagy félreérti az elhangzottakat. Ez akadályozhatja a betű- és olvasástanulást, tollbamondást. Gondoljunk arra, miféle zaj van egy elsős siserehadban! A hallással kapcsolatban is van lényegkiemelési képesség. A sok zavaró hanginger közül minden gyermeknek ki kell tudnia emelni a lényeges információt, azaz a tanító bácsi/néni beszédét. A házi feladat ismertetése rendszerint az óra végén történik, amikor már mindenki nyüzsög… A gyermeknek képesnek kell lennie szelektálni a lényeges információt.
Vigyük el szemészhez!
Egy másik lényeges megkülönböztető képesség, a látási. Ha az apró különbséget nehezen észleli a gyermek, súlyos problémái lehetnek az egymáshoz vizuálisan hasonló betűk megkülönböztetésével is. Nem beszélve arról, hogy a táblát jól kell látnia. Nem árt, ha az iskolakezdés előtt megvizsgáltatjuk szemésszel.
A látásnál is létezik lényegkiemelés. Különösen fontos ez a számítógépes játékok nemzedékénél, hiszen igen intenzív vizuális ingerek érik a gyermekeket.
A látással kapcsolatos sorrendemlékezet az egyik összetettebb képesség. Olvasás közben rendkívül fontos szerepe van a helyes sorrendészlelésnek Ha ez hibás, akkor jönnek a szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, -összevonások. Mindennek van eleje, közepe és vége.
Jobb, bal, bal, jobb
Ezt bármikor játékosan lehet rögzíteni, zebrán, autóban utazáskor.
Hasonlóan tudatosíthatóak a téri tájékozódás elemei. Gyakoroljuk a téri orientációt a jobb-bal megkülönböztetésével!
A viszonyszavakat is helyesen kell értelmezni. Ez majd az írástanulásnál lesz kiemelkedő jelentőségű.
1. osztályban, 20-as számkörben, egyesével növekvő, csökkenő sorrendben követelmény a számolás, hagyjuk meg a szakember tanítónak ezt a feladatot. Majd ő fogja tudni, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne úgy számoljon, mintha mondókát mondana, hanem kialakuljon a matematikai gondolkodás. Ne tanítsuk a betűket se, ne olvastassunk! Nehogy buzgalmunk károkat, rossz berögződést eredményezzen…Inkább csináljunk kedvet, hadd érezze, nekünk is fontos, ami neki, és átérezzük, milyen izgalmakat él át!
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Mire való az étkezés?
Következő hír
Ovis lesz az örökmozgó gyerekem
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?
A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: