SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Akár légzésleálláshoz is vezethet: ezért rendkívül veszélyes a szamárköhögés a csecsemőkre

Családinet [cikkei] - 2024-08-23
A szamárköhögés elsősorban a még oltatlan vagy részlegesen oltott csecsemőkre jelent veszélyt, akiknél az akut légzéselégtelenség és oxigénhiányos állapot súlyos szövődményeket és halált is okozhat - figyelmeztet Prof. Dr. Mészner Zsófia, a Gyermekgyógyászati Központ csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó szakorvosa, aki a járványszerűen terjedő betegség csecsemőkori tüneteiről és kockázatairól beszélt.
Akár légzésleálláshoz is vezethet: ezért rendkívül veszélyes a szamárköhögés a csecsemőkre

A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjedő légúti megbetegedés, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz, és korábban vezető halálok volt a csecsemők körében. A fertőzés ellen 1953 óta kapnak kombinált, öt komponensű védőoltást (DPT vakcinát) a gyermekek Magyarországon. A kötelező védőoltási programnak hála a megbetegedések száma teljesen visszaszorult. Ugyanakkor a COVID-19 járványt követően Európa-szerte megemelkedtek az esetszámok, amelyek – elsősorban az újszülöttek és fiatal csecsemők veszélyeztetettsége miatt – ismét ráirányították a figyelmet a betegségre.

A csecsemőknél súlyos szövődményeket okozhat a szamárköhögés

A pertussis jellegzetes tünete a fokozott nyákképződéssel, hányással és légzési nehézséggel járó, elhúzódó görcsös köhögés, ami a szervezetet rendkívüli módon megterheli. Ennek végén a szamárhanghoz hasonló éles hangú, húzó belégzés hallható. A pertussis ellen oltott idősebb gyermekeknél és felnőtteknél általában enyhe tüneteket okoz a megbetegedés, amit ha időben diagnosztizálnak, célzott antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. Ugyanakkor tünetmentesen ők is terjesztői lehetnek a fertőzésnek. A legveszélyeztetettebbek a még oltatlan, vagy részlegesen oltott, megfelelő immunitással még nem rendelkező csecsemők. Ők ugyanis 2 hónapos korban kapják meg az első oltást, majd három, illetve négy hónaposan a következő adag vakcinát, és újabb egy hónap szükséges ahhoz, hogy alapimmunizációban részesülhessenek (az első újraoltás betöltött 18 hónapos korban történik). Ez azt jelenti, hogy a 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeket kell leginkább óvnunk a fertőzéstől – magyarázza a professzor asszony. Hozzáteszi: tünetek másként jelennek meg az újszülött és fiatal csecsemőknél, és változatosak lehetnek. A betegség bevezető, hurutos szakaszát legfeljebb némi vizes orrfolyás jelzi vagy még az sem. A kezdetben sokszor alig észrevehető, majd egyre erősödő köhögést pedig nem minden esetben követi betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés. A köhögőroham végén öklendezés, hányás és rövid légzésleállás (apnoe) alakul ki, ami súlyos esetekben életveszélyes lehet, cianózishoz vezethet. A szamárköhögés a hat hónaposnál fiatalabb gyermekeknél számtalan súlyos szövődményt okozhat, melyek a következők lehetnek:

  • légzési nehézségek
  • keringészavar
  • táplálhatatlanság
  • köldök-vagy lágyéksérv
  • tüdőgyulladás
  • görcsrohamok
  • agykárosodás
  • halál

A nehézlégzés, cianózis/apnoé jeleit, idegrendszeri tüneteket mutató, táplálhatatlan 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében intenzív osztályos kezelés is szükségessé válhat.

Csak a felnőttek újraoltása védi meg a csecsemőket

Az újszülötteket és fiatal csecsemőket a közvetlen környezet (szülők, testvérek, egészségügyi személyzet, gondozók) fertőzi meg. Bár a gyermekek 6 és 11 éves korban emlékeztető oltásban részesülnek, a védőoltás mindössze 3-5 évig nyújt védettséget. Ezért a hivatalos oltási ajánlás szerint a szamárköhögés elleni védőoltást a családtervezőknek 5 évente, a többi felnőttnek pedig 10 évente ajánlott újra felvenni.

„Amikor a fiatal csecsemő családtagjai és gondozói szamárköhögés elleni védőoltásban részesülnek, azzal nemcsak saját egészségüket védik, hanem hozzájárulnak a fészekimmunitás kialakításához, amivel megóvhatják az újszülöttet is élete első hónapjaiban – hangsúlyozza Prof. Dr. Mészner Zsófia. Ugyanakkor a fészekimmunitás sem védi meg teljesen a csecsemőket a szamárköhögéstől, ezért rendkívül fontos, hogy a várandós nők már a terhesség alatt újraoltakozzanak. Erre a várandósság betöltött 27. hetétől van lehetőség; fenyegető koraszülés esetén az oltás a várandósság korábbi szakaszában is javasolható. Ezzel rövid távú védelmet biztosítanak az édesanyák a gyermeküknek, amíg két hónapos korukban megkaphatják a saját oltóanyagukat”.

Forrás: Gyermekgyógyászati Központ (www.gyermekgyogyaszatikozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Megváltozik a hiányzások igazolásának rendszere szeptember 1-től, megszűnik a papír alapú orvosi igazolás

Megváltozik a hiányzások igazolásának rendszere szeptember 1-től, megszűnik a papír alapú orvosi igazolás

"Nincs többé trükközés" - írja a Medicalonline.
Vízbe esett egy 5 éves, úszni nem tudó kisfiú egy zalai fürdőben - mire kimentették, már nem lélegzett

Vízbe esett egy 5 éves, úszni nem tudó kisfiú egy zalai fürdőben - mire kimentették, már nem lélegzett

Egy Zala vármegyei fürdőben történt meg minden szülő rémálma.
Mintegy negyed évszázad elteltével mérték fel ismét a hazai lakosság egészséggel összefüggő életminőségét

Mintegy negyed évszázad elteltével mérték fel ismét a hazai lakosság egészséggel összefüggő életminőségét

A képzettebbek, a gazdaságilag aktívak, illetve az egy háztartásban többen együtt élők jobb egészséggel összefüggő életminőségre számíthatnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, vagy az egyedül élők. Többek között ez derült ki abból a kutatásból, amelyet a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központja készített csaknem 12 ezer résztvevő kérdőíves felmérésével. Hazánkban hasonló kutatás utoljára 2000-ben mérte fel a lakosság egészséggel összefüggő életminőségét, így a vizsgálat abból a szempontból is egyedülálló, hogy az eredmények két évtized távlatából összevethetők, elsősorban a középkorúaknál jelentős javulást mutatva. Eredményeiket a neves Quality of Life Research című lapban publikálták az egyetem kutatói.
Akadozó és véres vizelet a hólyagrák tünete lehet

Akadozó és véres vizelet a hólyagrák tünete lehet

A gyakori vizelési inger, az akadozó vizelet meglehetősen sokakat érintő tünet, a véres vizelet azonban olyasmi, ami jóval ijesztőbbnek tűnik és hamarabb orvoshoz fordul miatta a beteg. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy urológus szakorvoshoz kell fordulni még a kevésbé fenyegető tünetekkel is, mivel a hólyagrák tüneteként megjelenő vérvizelés sokszor csak a laborelemzés során mutatható ki. Dr. Med. Habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ urológusa a daganatos betegség további lehetséges tüneteire, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Félelem, ami életet követelt: nem merte magának beadni az injekciót, meghalt a családapa

Félelem, ami életet követelt: nem merte magának beadni az injekciót, meghalt a családapa

Egy 37 éves családapa, aki tudta, hogy allergiás a darázscsípésre, életét vesztette, miután nem merte beadni magának az életmentő adrenalininjekciót. Két gyermeke maradt félárván.
A szerkesztő ajánlja