Nagy pelenkateszt
A teszt menete
A 12 országosan kapható pelenkát nedvszívás, méretezés és kényelmi szempontok szerint értékeltük. A tesztet a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület tagjai végezték, a laborvizsgálatot akkreditált labor végezte. Jegyzőkönyv és értékelő táblázat a cikk végén.
Azért a 4-es méretet választottuk, mert ez az egyik legnagyobb számban használt pelenka. A gyártók 7-18 kg testsúly esetén javasolják ezt a méretet, de persze ez gyártónként eltér. A reális testsúly a 8-14 kg közötti lehet.
A 4-es méret egyes babák esetében már használható 6-9 hónaptól, egészen 2 éves korig, de ez tényleg babafüggő.
Mérési módszerek
1. Nedvszívás
A pelenkákba 5 dl színezett, 34-36 °C-os csapvizet folyattunk, amivel a babapisit modelleztük le. Ez 4-8 pisilést jelenthet, de a babáknál ezt sok minden befolyásolhatja, leginkább a folyadékbevitel mennyisége.
120 mp után kézzel rányomkodtuk a pelenka teljes belső felületére a törlőkendőt, 30 mp-ig. Ezzel azt modelleztük, hogy pisilés után 2 perccel még van-e nedvesség a pelenka belső felszínén. Ha igen, akkor a nem jó nedvszívó pelenka használata hosszú távon irritálhatja a baba bőrét.
A kézi erő használata mellett egy kísérletsorozat döntött. Próbáltuk 7 kg-os súllyal rányomni a törlőkendőt a nedves pelenkára. Aztán egy 5 kg medicin labdával is próbálkoztunk, előre-hátra mozgatva (a babamozgását utánozva) a pelenkában.
Természetesen egy kisbabát nem akartunk ennek a tortúrának kitenni.
Végül a legtöbb nedvességet a kézi nyomkodással tudtuk összeszedni a pelenkából, így emellett döntöttünk.
3 lap törlőkendőt először hosszában félbehajtottunk, majd széltében is. Ez a méret kiadja a pelenka belső nedvszívó rétegének a méretét.
A 3 réteg nedvszívó törlőkendő nettó tömege 8,7 g.
A 30 mp kézi felitatás után lemértük a már nedves törlőkendő tömegét. Ebből levonva kaptuk meg a felszívott víz tömegét. Ez az a nedvesség tömeg, amit 2 perc alatt a pelenka nem tudott felszívni és/vagy a belső felületén maradt.
Minden márkánál 3-szor mértünk, és átlagoltuk a mérési eredményeket.
2. Méretezés, kialakítás
A, Hosszúság kifeszített állapotban
B, Ebből belül párnázott rész hossza
C, Elöl tépőzár nélküli szélesség
D, Hátul tépőzár nélküli szélesség
E, Szélesség tépőzárral elől
F, Szélesség tépőzárral hátul
G, Szélesség tépőzáros pánttal hátul, feszítve (rugalmasság mérésre)
H, Szélesség középen a 2 oldalsó védőréteg között
I, Rugalmas oldalsó védőréteg magassága
J, Rugalmas oldalsó védőréteg minősége (max. 5 pont, értékelés, nem mérés)
K, Tépőzár magasság hátul
L, Tépőzár magasság elől
M, Tépőzár minősége: feszítés próbával
A pirossal jelölt méretek kisebbek az átlagos méretnél, minden egyes pirossal jelölt cella 1 pontlevonást jelent.
3. Viselet (kényelem, anyagminőség, rugalmasság)
A, Pelenka anyagának puhaságának értékelése: szubjektív értékelés, tapintással tettünk különbséget
B, Illatosítás: szubjektív értékelés, 4 tesztelő szaglása, véleménye alapján
C, Ergonómia: szubjektív értékelés, a tépőzár összezárása után a baba lábának hagyott rést, a pocaknál és a deréknál kialakított szövet minőségét, rugalmasságát vizsgáltuk. A pisi oldalra való kifolyását akadályozó 2 védőréteg minőségében jelentős eltérések vannak anyagvastagságban, a varrásminőségében.
D, Kényelem, rugalmasság: fontos, hogy a baba pocakjától a derekáig körben rugalmas legyen a pelenka, a tépőzárral lezárt oldalcsík is puha és rugalmas legyen, ne vágja a baba bőrét (ezért a "Méreteknél" jelzett tépőzár vastagság is felelős, minél szélesebb az oldalsó záró anyag, annál jobb)
Eredmények összesítése
A nedvszívás értékelésénél 10 pontszám, a "Méreteknél" 13, míg a "Viseletnél" 5 pont a legtöbb szerezhető pontszám, tehát összesen 28 pont az elméleti maximum.
A laborvizsgálat eredménye
Esetleges káros, irritációt okozó anyagot keresve, beküldtük egy akkreditált laborba a 12 pelenkát.
A vizsgált anyagok:
- ólomtartalom: a Consumer Product Safety Commission (CPSC) előírása szerint ennek az anyagnak határérték alatt kell lennie minden textíliában. Toxikus hatásai közül a legrégebben ismert a vérképzés és a vörösvértestek károsítása
- kadmium: rákkeltő anyag, csak szennyezéssel kerülhet a textilre
- formaldehid: idegméreg, rákkeltő anyag. A textiliparban folttaszító anyagként használják, illetve a termék méretének megőrzéséért. Pelenkákban ez az anyag sem fordulhat elő.
- nonylphenol etoxilate (NPEO): hormonális zavarokat okozhat, mosószerekben található meg.
Laboreredmény
Egyik pelenkában sem talált a laborvizsgálat a fenti 4 anyagból kimutatható mennyiséget. Ez megnyugtató, de azért a baba szempontjából tennénk egy kiegészítést.
A teszt eredménye és a laborvizsgálati eredmények nem jelentik azt, hogy az egyes pelenkákra egyes babák bőre ne lehetne érzékeny. A nem megfelelő "ütemben" cserélt pelus is kikezdheti a baba bőrét.
A laborvizsgálati jegyzőkönyv és a cikkben hivatkozott táblázat letölthető ITT!
Kapcsolódó cikkeink:
- Nagy sajátmárkás pelenkateszt
- Kreatív ötletek a szobatisztaságra szoktatásra: 11 tipp, hogy hamarabb hagyja el a pelenkát
- Természetes csecsemőhigiénia (EC): avagy babagondozás pelenka nélkül a 21. században
- Mit kell tudnia egy 3 évesnek a zökkenőmentes óvodakezdéshez?
Forrás és kép: Maradok a pénzemnél
Közösségi hozzászólások: