SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan fürdessük a babát?

Szőke Melinda [cikkei] - 2011-12-27
Az első gyermekek megszületése után mosolyogva hallgattam a "sorstársak" izgalmait, ami az első otthoni fürdetést övezte. Én persze "könnyen beszéltem", hiszen szakmámból adódóan nem egy pici babát fogtam és fürdettem a kezembe. Mindenesetre az biztos, hogy minden első gyermekes szülő hatalmas izgalommal és aggódással várja az első otthoni fürdetést.

babafurdetesVegyük sorra, mik a fürdés kellékei! Igyekszem mindenről pro és kontra érveket is mondani, ezzel jelentősen „nehezítve” a szülők dolgát. A végén azért azt is elárulom, hogy nekünk mi tetszett leginkább, és mi a személyes véleményem.

A legfontosabb eszköz a kád. Ez lehet kicsi, nagy, állványos, de akár a saját beépített fürdőkádunkat is használhatjuk. Az is megtalálja a megfelelőt, aki kicsit izgulós, vagy kevésbé bátor fürdetéskor. Léteznek már beépített hőmérővel, csúszásgátlóval is kádak. Az állványos kádak kímélik a gerincet, viszont fokozottan kell figyelni a picire. Ezek az eszközök ugyan bevizsgáltak, tehát normál körülmények között nem dől, gyermekeink azonban bármire képesek, ezért egy percre sem lehet magára hagyni a kicsit.

A formázott kádaknak ugyanaz az előnyük, mint a hátrányuk. Előre kialakított ülőrész van benne. Ez előnyös, mert a kezdő szülőknek „csak” bele kell ültetni a babát, és nem kell izgulni, hogy beledől a vízbe. Az sem probléma, hogy fogjuk a picit. A hátránya ugyanez a kialakítás. A gyermek félig ülő helyzetben van benne. Ez egyrészt nem előnyös az újszülötteknek, másrészt nincs helye a mozgásra, illetve nagyon gyorsan kinövik a babák ezeket a kádakat. Bizonyára néhányan ismerik a fürdető vödröt is, amit pici babáknak ajánlunk, hiszen szűkös a hely benne. Hasznos lehet akkor is, ha a kicsi fél a víztől, fürdéstől, mivel a baba helyzete hasonló, mint az anyaméhben. Ha szeretnénk a csemeténket babaúszásra vinni, akkor azt tanácsolom, hogy mielőbb tegyük át a felnőttek kádjába.

Fürdetéshez használhatunk szivacsot, melyet különböző anyagokból lehet kapni. Ez előnyös a gyermek érzékelésének fejlesztése szempontjából. Ha különböző anyagokkal simogatjuk a babát, fejlődik a bőrérzékelése.


Arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen fürdetőket használjunk. Van, aki a tiszta vízre esküszik van, aki a gyógyszertári fürdetőkre (ezek használata kicsit macerás). A boltokban is lehet kapni minden (akár allergiás) bőrtípusra fürdető krémet, tusfürdőt, sampont. Azt tudnunk kell, ha a babával pl. babaúszásra készülünk, és az előkészítő gyakorlatokat végezzük, mindenképp tiszta vízben fürdessük. Figyeljünk, ha a babát bedörzsöljük a fürdetővel, csúszós lesz a bőre!

Fontos, hogy a fürdés után miben töröljük a babát. A törölköző mindenképp puha anyagból babauszaslegyen, lehetőleg vasaljuk ki, főleg amíg a baba nagyon pici. Ezzel is védjük a bőrét. A fürdőszoba hőmérséklete kényes kérdés. A könyvekben, babagondozási tanácsadókban előre le van írva, hány fokos helyiségben, hány fokos vízben fürdessük a gyermeket. Figyelembe kell venni azonban, ahogy a felnőtteknél, úgy a babáknál is vannak egyéni különbségek. Vannak babák, akik a hűvösebb vizet, vagy épp ellenkezőleg a melegebb vizet szeretik. Ugyanez a helyzet a levegő hőmérsékletével is. Egy jó tanács, amit érdemes megszívlelni. Ha a babát kivettük a vízből, és ráadtuk a bodyt/inget, érdemes kivinni a fürdőszobából, vagy legalább kinyitni az ajtót, hogy friss levegő jöjjön be. Ha bent a melegben öltöztetjük fel az éjszakai ruhájába, meg fog izzadni, és sírni fog (hiszen kint fázik). Ez általában odáig fajul, hogy rövid időn belül, amint rájön, hogy fürdeni megy, már ordít.

Ahogy ígértem, írok pár szót a mi fürdetéseinkről és a - hangsúlyozom - személyes véleményemről. Nálunk minden gyerek más. A nagyfiam a forró vizet szereti, a lány a hideget. A legkisebbnek szerencsére teljesen mindegy. Mi sima kiskádat használtunk. Az első gyereknél még fűtöttük pár hétig a fürdőszobát (az első 2 gyerek májusi). A másodiknál és a harmadiknál már nem, pedig a kicsi szeptemberi. Mivel a gyerekek elég hosszúnak születtek (57-58 cm), gyorsan kinőtték a babakádat. A harmadik pedig gyakorlatilag a nagyokkal fürdött már 2 hét után. Persze, ha ismerős gyerekek jöttek, akkor nem fürdettük együtt az éppen aktuális picit a nagyokkal (2-3 hónapos korukig.)

Az én tanácsom az, hogy mindenki a habitusának, a gyerek igényeinek figyelembevételével válassza meg a fürdetés eszközeit. Legyen az az előre formázott babakád csúszásgátlóval, hőmérővel, ha neki az ad biztonságot, vagy fürdesse a nagykádban az első naptól, ha vagányabb szülő. Mindegyik megfelelő annak a családnak, ahol használják. A barátok, rokonok tanácsait pedig egyszerűen el kell hárítani azzal, hogy „ez nekünk így jó”. Ha sírós a baba fürdéskor, akkor érdemes a védőnő, korai fejlesztő szakember, vagy babaúszás oktató tanácsát kérni, és kideríteni a kényelmetlenség okát.

Fotó: amyelizabethquinn / pixabay

Szőke Melinda


Szőke Melinda
Gyógypedagógus

Elérhetőségem:
Honlap: http://www.terapia.imtbt.hu
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja