Szoptassunk - miért?
- mert ez egy csodálatos dolog, hatalmas élmény.
A biológiai, egészségügyi magyarázatok könyvek, újságok lapjain, az internet oldalain megtalálhatók. Arról kicsit kevesebben írnak, milyen csodálatos az, amikor kezünkbe vesszük gyermekünket, és összebújunk. Összebújunk, mert másképp nem tudjuk megetetni a csecsemőt. Eleinte. De sokan vagyunk, akik a lehető legtovább szeretnénk szoptatni a csemeténket.
Kezdjük az elején. Születés után rögtön meg akarjuk fogni, megérinteni azt a babát, akire már annyira vártunk. Gyönyörködünk benne, simogatjuk, érezzük, hallgatjuk, néha meg is szaglásszuk, mert olyan jó babaillata van. Ezek adják meg a szoptatás élményét is, nemcsak a mamának, a babának is!
Ha szerencsések vagyunk, rögtön a kezünkbe vehetjük gyermekünket, hasunkra tehetjük, és várhatunk. Éhes lesz-e, kell-e neki máris az anya éltető teje. Nekem volt lehetőségem azt is megtapasztalni, hogy az alig pár perces kisfiam a hasamról felmászott és rögtön be is kapta a cicit! Nem is felejtem el soha (megjegyzem, azóta is elég életrevaló!!!)!
Az első szoptatós élmények között gyakran hangzik el, hogy hogy tekereg a kis éhes manó, mennyit csóválja a fejét, keresgél tátott szájjal, mire végre rátalál a megfelelő helyre, végre bekapja a cicit és nagyokat kortyol belőle. Messziről lehet hallani, mekkorákat nyel, mekkorákat szuszog közben. Ilyenkor a kis keze még a saját fejét tapogatja legtöbbször, ha nagyon dolgozik a baba. Csak nézzünk meg közelről egy ilyen apróságot, látni fogjuk, bizony megdolgozik ő minden egyes betevő "falatért" (kortyért). Belepirosodik, leizzad közben, de öröm látni, hogy munkáját eredmény követi, jóllakottan hátradől, gyakran el is alszik, és ilyenkor bájos mosolyok is kiszaladnak a száján. Ekkor aztán jöhetnek a boldog apukák, lehet csattogtatni a fényképezőt, megörökíteni az első mosolyokat!
Ahogy fejlődik a gyermek, egyre kíváncsibb, egyre jobban érdekli az őt körülvevő világ. Szoptatáskor ez elsősorban az anyát jelenti. Már szándékosan keresi az anya tekintetét, és már szopizás közben is jönnek a mosolyok. A legtöbb anya pedig elolvad a boldogságtól, és gyakran szemezget a kicsivel. Ha pedig még a keze is beindul a törpéknek, akkor aztán jön a simogatás is. Eleinte csak jár az anya bőrén a szabad keze, aztán már direkt simogat. Meg kell azért említeni, akad olyan eset is, amikor nem simogat, hanem csíp, karmol, de ezeket a legtöbb anya úgyis elfelejti ("csak a szépre emlékezem"). Hiszen legtöbbször ilyenkor is csak próbálgatja a tudományát, nem a rossz szándék vezérli.
Nekem sikerült négyszer kipróbálni a szoptatást. Mind a négy gyermekem sokáig szopott, rengeteg szép emlékem van erről az időszakról. Mindenkinek hasonló kellemes élményeket kívánok!
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: