SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Mikor adhatunk tehéntejet a kisbabának?

Családinet [cikkei] - 2017-12-28
A tehéntej bevezetését egyéves kor után javasolják az orvosok, kezdetben tejtermékek formájában, majd a forralt, hőkezelt tej is adható, mert a hőkezelés könnyíti az emésztést, és részben roncsolja az eredeti fehérje allergénszerkezetét. Ilyenkor is fontos az óvatosság, az esetleges tejallergiára utaló tünetek felismerése - hívja fel a figyelmet Lásztity Natália, a Budai Gasztroenterológiai Centrum gyermek-gasztroenterológusa.

Hozzátáplálás - hogyan vezessük be a tejet?

A hozzátáplálás csecsemőkorban 6 hónapos kortól kezdhető, anyatejesen táplált csecsemők esetén 6 hónapig kizárólagos anyatejes táplálást javasol a gyermek-gasztroenterólgus.  Amennyiben egy-két hónappal korábban, a szoptatások között egyes ízekkel (pl. gyümölcsök) megismerkedik a baba, nem rossz, de fontos, hogy a lényegi bevitelt az anyatej jelentse. Tápszeres táplálás esetén is a gyümölcsök adását, majd a hozzátáplálás megkezdését 4-5 hónapos kortól ajánlják a szakemberek.

“A tej bevezetését a kicsik táplálkozásába a tejtermékek adásával lehet kezdeni és ezt is inkább csak egyéves kort követően javasoljuk. Például joghurt, kevés reszelt sajt, majd a későbbiekben a túró adását is lehet választani. Ezt követően lehet a tej bevezetését fokozatosan megkezdeni: kezdeti bevitelt forralt, vagy ételekbe főtt formában javasoljuk, példaul mint a puding, tejberizs” – mondja a szakember.

Csecsemőkorban a tehéntej bevitele nem ajánlott. A hazai szakmai ajánlás szerint egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntejet, de sokan egészen 3 éves korig javasolják a mellőzését.

A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma megterheli a babák emésztőrendszerét, haspuffadást, hasmenést, vérszékelést vagy esetenként székrekedést okozhat. A többletben bevitt nátrium terheli a kisbaba veseműködését, víz- és sóháztartását, ekkora fehérjebevitel is szükségtelen, terhelő. A tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők és kisgyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiség, így az egészséges, kiegyensúlyozott étrenden keresztül történő pótlás nélkül vashiány alakulhat ki.
 

Még éretlen a szervezet

“Az élet első hat hónapjában a szervezet ellenálló-képessége és bélrendszere is éretlen, ezért előfordulhat, hogy a csecsemő számára idegen fehérjék, átjutva a bélfalon különböző immunológiai reakciókat indítanak el. Ezek következménye az allergiás tünetek kialakulása. Nemzetközi statisztikai adatok szerint az egyéves kor alatti gyermekek 25%-ban számítani lehet tejallergia kialakulására. Az allergia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ha a családban mindkét szülő allergiás, akkor 60%, ha csak az egyik, akkor 30% az esélye a gyermeknek az allergiás betegség kialakulására. Azoknál a csecsemőknél, ahol a családban úgynevezett atópiás megbetegedés (pollenallergia, ekzema, asthma, tejallergia) fordul elő, mindenképpen ki kell tolni a tej bevezetését másfél-kétéves korra” – hívja fel a figyelmet a doktornő.

A legújabb táplálási irányelvek szerint is a tehéntej adása kitolódik másfél, kettő de akár hároméves korra. A szoptatást követően, a folyékony, tejalapú táplálás folytatásaként a korosztály speciális szükségletei szerint kialakított tápszereket, junioritalokat érdemes bevezetni, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a fejlődéshez szükséges vitaminokat és ásványianyagokat is.

“A tehéntej bevezetésekor, ahogy már említettem, kezdetben a forralt, hőkezelt forma javasolt, mert ez könnyíti az emésztést, és részben roncsolja az eredeti fehérje, allergén szerkezetét. Ilyenkor is fontos az óvatossá, és az esetleges tejallergiára utaló tünetek felismerése” – hangsúlyozza a szakember.


A tejallergia tünetei
 

Változatosak a tünetek

A tehéntej-allergia tünetei rendkívül változatosak, vannak ún. korai tünetek, melyek a tehéntej elfogyasztása után azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek  (hányás, bőrkiütés, hasmenés, véres székürítés, viszketés, légzészavart okozó gégevizenyő). A hányást, hasmenést kivéve ezeket a korai tüneteket ritkán látjuk csecsemőkorban.

A késői tünetek, mint a gyakori hasfájás, nyugtalanság, bőrkiütés, vagy a súlyfejlődés lelassulása napokkal, hetekkel a tehéntej étrendbe történő bevezetését követően alakulnak ki. Fiatal csecsemőkorban, de a későbbiekben is jellemzőek a hasi tünetek. Indokolatlan hasi görcsök, éjszakai felriadások, haspuffadás, hasmenés és súlyosabb esetben vérszékelés. Néha meglassult súlyfejlődés hátterében igazolódik tejallergia.

“A bőrtünetek a test bármely részén kialakulhatnak, esetenként gyorsan szűnnek. Ezek közé tartoznak az apróelemű kiütések, kiterjedtebb bőrből kiemelkedő allergiás bőrjelenségek, mint az urticaria. Kipirulhat a száj környéke, az arc, hiszen ezek a testrészek közvetlenül is érintkeznek a tejjel annak ivásakor. Ritkábban, de jelentkezhetnek légúti panaszok, visszatérő hurutosság, nátha, krónikus fülgyulladás, asthmaticus légzés” – mondja Lásztity Natália.

Forrás: Budai Gasztroenterológiai Centrum
Fotó: Jessica Merz / flickr

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja