SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Az allergiát már csecsemőkorban kivédhetjük

Családinet [cikkei] - 2015-05-05
A Magyar Gyermekorvosok Társasága a kezdődő allergiaszezon kapcsán arra figyelmeztet, hogy a bőrgyulladás kialakulásának kockázatát már a megfelelő csecsemőkori táplálással mérsékelhetjük. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a nem megfelelő minőségű és mennyiségű fehérje allergiára hajlamosít kisded korban.

Nem mindegy, hogy milyen mennyiségű, és főleg milyen minőségű fehérjét vesznek magukhoz a csecsemők életük első négy hónapjában, ugyanis az anyatejben található fehérjétől eltérő minőségű fehérje, amely egyes tápszerekben van jelen, allergiás bőrgyulladásra hajlamosít – figyelmeztet a Magyar Gyermekorvosok Társasága. Az atópiás dermatitisz, vagyis az atópiás eredetű bőrgyulladás a csecsemő- és gyermekkor leggyakoribb bőrbetegsége, amelynek előfordulási aránya a gyerekek körében 15-20 százalékra tehető. A tünetek az esetek háromnegyed részében fokozatosan enyhülve a pubertás korra eltűnnek, ám az érintett gyerekek többsége az egyéb allergiás betegségekre is fogékonnyá válik. Az anyatejes táplálás, vagy a hipoallergén, hidrolizált fehérjét tartalmazó tápszerek alkalmazásával kisebb az esélye az allergiás tünetek kialakulásának.

„Az első négy hónap anyatejes táplálása rendkívül fontos! Lehetőleg minél későbbre kell tolni azt az időt, amikor a gyermek tehéntejjel találkozik” – mondta Dr. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Igazgatója, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. „Az anyatejben található fehérje tartalmazza ugyanis ideális arányban a tejsavó és a kazein fehérjét. A tápszerek közül pedig csak azok alkalmasak a későbbi negatív következmények – így tipikusan az allergia és az elhízás – kivédésére, amelyek hidrolizált fehérjéket tartalmaznak.”

A csecsemő ideális tápláléka az anyatej, amely a tehéntejjel összevetve kisebb arányban tartalmaz fehérjét, ám ennek a fehérjének az összetétele is különböző: egy, az ember számára nehezen, vagy egyáltalán nem emészthető fehérjéből, az úgynevezett kazeinből áll például a tehéntej 70 százaléka, míg az anyatej ebből a fehérjéből kevesebb, mint harmadnyit tartalmaz.

Az utóbbi években széleskörű egyetértés alakult ki tudományos körökben arról, hogy a magas és nem megfelelő minőségű fehérjebevitel csecsemőkorban növeli az elhízás veszélyét és az allergia, különösen az atópiás dermatitisz kockázatát. Az orvosok ezért hangsúlyozzák a szoptatás fontosságát, amellyel csökkenthetők ezek a kockázatok.

A fehérje az emberi test fejlődése és egészsége szempontjából az egyik legfontosabb makro-tápanyag, a növekedés egyik legfontosabb eleme, amely minden sejt kialakulásához, pótlásához hozzájárul. A megfelelő fehérjebevitel tehát életfontosságú. Ahhoz, hogy ennek mennyiségét az egészséges szintre csökkentsék a tápszerekben, elengedhetetlen, hogy azok minősége minél jobban megközelítse az anyatejben található fehérje minőségét.

A legfrissebb kutatási eredmények, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA), valamint szakmai szervezetek állásfoglalása szerint a részlegesen hidrolizált tejsavót és az extenzíven hidrolizált kazeint tartalmazó tápszerek azok, amelyek ennek a követelménynek leginkább eleget tesznek, így csökkenthetik az allergia kialakulásának kockázatát.

A túlzott mennyiségű, illetve nem megfelelő összetételű fehérjefogyasztás hatása több közelmúltbeli kutatásnak is a fókuszába került: innen tudjuk, hogy a szoptatás helyett kényszerűen, vagy mellette idővel kiegészítésként tápszerrel táplált gyermekek közül azok, akiket az anyatejnél jóval nagyobb fehérjearányú tápszerrel etettek nemcsak az allergiára lettek hajlamosak, hanem 2,5-szer nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak 6 éves korukig.

Molnár Dénes professzor szerint a kutatások eredményei is igazolják, mennyire fontos kisgyermekkorban az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej fehérjetartalma az etalon. Ahogy az is fontos, hogy az anyatej helyett, vagy annak kiegészítéseként adott tápszerek gyártói, ezen kutatásokra is figyelemmel, törekedjenek fehérje-összetételben az anyatejhez legközelebb álló tápszerek előállítására.

Fotó: Jason Hutchens / Foter / CC BY

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja