SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hazánkban a kismamák 95 százaléka szeretne szoptatni

Családinet [cikkei] - 2014-08-01
A fogantatástól a gyerek hároméves koráig tartó, fejlődése szempontjából legmeghatározóbb időszakra hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program. Az augusztus 1-én ünnepelt Szoptatás Világnapja alkalmából a program szervezői az anyatejes szoptatás kedvező élettani hatásainak népszerűsítésére fókuszálnak. Noha Magyarországon a kismamák 95%-a tervezi, hogy szoptatni fogja gyermekét, 2013-ban a magyar csecsemők mintegy 34,8 százaléka kapott hat hónapos korig kizárólag anyatejet - derült ki a Magyar Védőnők Egyesülete által készített felmérés adataiból.

Már 12 éve ünnepeljük a Szoptatás Világnapját több szakmai szervezet, köztük az UNICEF és a WHO kezdeményezésére. Az Első 1000 nap program egyik kiemelt célja az anyatej fontos élettani hatásainak megismertetése és a szoptatás népszerűsítése az édesanyák körében. A programban részt vevő szakemberek, gyerekorvosok, védőnők mindannyian azon dolgoznak, hogy minél több segítséget adjanak a kismamáknak a sikeres szoptatáshoz.

A magyar édesanyák kb. 95 százaléka azzal a szándékkal készül a szülésre, anyaságra, hogy szoptatni fogja a kisbabáját. Ugyanakkor a védőnői ellátás adatgyűjtése szerint 2013-ban betöltött négy hónapos korig a magyar csecsemők 52,7 százaléka, betöltött hat hónapos korig pedig 34,8 százaléka kapott kizárólag* anyatejet. A szoptatott csecsemők 6,1 százaléka az anyatej mellé teát és gyümölcslevet ugyan kapott, de a fő táplálékuk az anyatej volt hat hónapos korig. Jelentős eredmény, hogy hazánkban az 1 éven túl szoptatott gyermekek aránya is növekszik, 2013-ban 36,9 százalék volt.

„Az édesanyák döntő többsége tudja, hogy kisbabájának az anyatej mennyire fontos, és legalább 6 hónapig kizárólag anyatejjel szükséges táplálnia gyermekét. A védőnők mindent megtesznek a sikeres szoptatás megvalósulásáért, már a várandósság ideje alatt tanácsokkal, információkkal látják el a leendő édesanyákat. Különösen fontos időszak a szülést követő néhány nap, melyet a kórházban töltenek az édesanyák újszülöttjeikkel, itt a szülésznők és a csecsemős nővérek segítik a szoptatás megindulását. A szoptatás, az édesanya és az újszülött egymásra hangolódása nem megy mindenkinek zökkenőmentesen, előfordulnak nehézségek, melyek a szakemberek segítségével és az édesanya kitartó hozzáállásával, a család támogatásával leküzdhetők, sajnos azonban még ma is vannak, akik a kezdeti kudarcok után hamar feladják a szoptatást.” – mondta Csordás Ágnes, az Első 1000 nap programban is aktívan részt vevő Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

Ma már szakmai kutatások bizonyítják az anyatejes táplálás előnyeit. Az Első 1000 nap programban részt vevő szakemberek, gyermekorvosok, védőnők mindannyian az anyatejes táplálás fontosságát hangsúlyozzák, segítik a kismamákat a minél tovább tartó, sikeres szoptatásban. Az anyatej a legtökéletesebb táplálék az újszülött számára, mely hosszú távú védelmet nyújt azáltal, hogy a későbbi életkorban is segíti az elhízás, allergia, gyulladásos bélbetegségek és a cukorbetegség megelőzését. Az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra, az anyatej ennek kialakításában játszik szerepet. Különösen igaz ez a koraszülött babák esetében, akiknél még inkább felértékelődik a szoptatás és az anyatejes táplálás szerepe, mint időre született társaiknál.

„Tapasztalataim és a megfigyelések szerint azoknak a koraszülött babáknak, akiket anyatejjel táplálnak, sokkal jobbak az életben maradási esélyei, ráadásul várhatóan hosszú távon is egészségesebb életkilátásokkal rendelkeznek. Ennek az az oka, hogy az anyatej összetétele igazodik a gyermek igényeihez, a kialakult helyzethez. Így koraszülés esetén például az anyatej fehérje és zsírtartalma magasabb lesz” – mondta el dr. Nádor Csaba neonatológus, a Neonatológiai Tanács titkára.

A szoptatás alatti táplálkozás, a megfelelő vitamin és ásványi-anyag bevitel jelentősen befolyásolja az anyatej minőségét. Ezért különösen fontos, hogy a szoptató édesanya a saját táplálkozására is figyeljen oda, az legyen vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag és kerülje azokat a táplálékokat, amelyek allergiás tüneteket okozhatnak. Az Első 1000 nap program szakemberei az első1000nap.hu oldalon egy alkalmazással segítik a szoptató édesanyákat, amely iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, mely ételeket fogyaszthatják és melyeket kerüljék ebben az az időszakban.

* Kizárólagos anyatejes táplálás: a csecsemő (megszületése pillanatától) anyatejet - beleértve a saját anya lefejt tejét és idegen női tejet – kap 6. hónap betöltéséig (azaz anyatejen, szükség esetén orális rehidráló folyadék, vitaminok, ásványi anyagok és gyógyszerek csepp és szirupon kívül semmilyen más táplálékot nem kaptak)
Szoptatás folyadék-kiegészítéssel: a kizárólagos szoptatás definíciótól abban különbözik, hogy orális rehidráló folyadék, a vitaminok, ásványi anyagok és gyógyszerek csepp és szirup formában történő adásán túl folyadék (víz, víz-alapú italok, gyümölcslé) adását is megengedi, de ezen kívül semmi egyebet (tápszer, nem-humán tejek, étel alapú folyadékok).

Forrás: Első 1000 nap
Fotó: PublicDomainPictures/Pixabay.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja