"Valahol, a fényeken túl,
ami szép volt s elmúlt, újra vár,
valahol, az álmon is túl, ott a kikötő
s a néhai táj, ahol újra feltárul
a régen látott ajtó, aki várt,
most odafut eléd, újra kikötött a régi hajó,
és az elveszett játékok életre kelnek és
körben kigyúlnak a fények.
Ó, régen várnak ránk az örökre szépek,
új bolygó vár, egy földöntúli világ, másik, békés táj! "
nem szex és nem nyújork
Na csak azért csámborgok itt megint, mert le kell írnom: hogy ha megkérdeznék ki a kedvenc színészem, azt mondanám, Jeremy Irons. Ha a szinésznőt tudakolnák, Meryl Streep-et magasztalnám. Mellette itt van Glenn Close.
Ezek után mi más is lehetne a kedvenc filmem, mint a Kísértetház?
Most megy az m2-ön. Láttam már vagy hatszor. Vagy nyolcszor? Imádom.
Tele van feszültséggel és drámával.
sokáig nem jelentkeztem,sajnos a babánk 8 hetesen elhalt.2006.dec.13-án mütöttek,elvették. hihetetlen erövel másnap talpra álltam.most vissza gondolva,fogalmam sincs honnan volt annyi eröm.az vígasztalt,hogy van két fagyi babánk. eldöntöttem,hogy nem...
Ma is volt írósdi, többek között Szív Ernő, alias Darvasi László tárcaíró adott elő, ami nekem különösen minyon volt habbal, lévén egy darabig egy helyre dolgoztunk.
A heti bezártság után kiszabadulva egyedül, apa és gyerek nélkül, ma is értek érzelmi tapasztalatok. Ma újból az előítéleteimet kellett felülbírálnom.
Egy bőrbakancsos, kopasz, katonai gyakorló nadrágos skinhead állt velem szemben az átkelőnél. Akire, első blindre si...
Találtam a gyűjteményem böngésze közben, /a sok-sok mese közt/, egy aranyos kis mesét, amit már én is elfelejtettem. Biztos vagyok benne, hogy még az Édesanyámtól ered.
Bárcsak elmesélhetné az unokájainak is. De sajnos már nem teheti.
Ezért, az Ő emlékére is, közre adom. Biztos lesznek olyanok, akik nem ismerik.
A Cicó
Hintaszékben ül a Nagyi
Kötőtű villog kezében
Köt nekem szép sálat, sapkát
Mosoly bujkál a szemében.
Puha fonal gombolyagok
Ugrálnak a kis kosárban
Ugrásra kész a ...
Már megint fél kettő. És a rohanó időben egy lassan hömpölygő, majdnem megálló csomóban csücsülök és élvezem a hirtelen támadt szabadságot. Még ha pár mondat erejéig is él, mert az álmosság győz...
Annyi minden van, amit le akarok írni, de nem jön ki belőlem, mintha lepecsételték volna a "NE MOST..." pecséttel...
Valami közeleg, és vagy rettenetes lesz vagy dicsőségesen csodálatos.
És én csak pislogok Isten hatalmas, szeretetteljes tettein.