A szülésem előtt három hónappal még az egyetemi vizsgáimra készültem. Több órát utaznom kellett és féltem, hogy komplikációk lesznek. Szükségesnek éreztem, hogy bármikor felhívhassam az orvosomat. Kérésemet elutasítás követte. Nem kaptam közvetlen telefonszámot. Az indok egyszerű és megdöbbentő volt, neki is szüksége van egy kis magánéletre. Gondolkodni kezdtem, hogy orvost cseréljek, de végül is jobban féltem az új és ismeretlentől, így maradtam és reméltem.
Rosszul tettem. Szülésem gyors és egyszerű volt. A pici babám három óra huszonötperc alatt született meg, de igen kevés segítséggel. Orvosom a pontos és előre egyeztetett időpontban való megjelenésem ellenére sem jelentkezett. Ügyeletes volt, mégsem találták a kórházban. Másfél órás tudatlan állapot után egy röpke pillanatra találkoztam vele, de ezután újra magamra hagyott. Az ügyeletes szülésznő nem törődött velem. Egy mentős kis tanuló fiatalember gyakorlaton volt és várt egy kisfiú születésére, ő volt leginkább hasznomra tanácsaival. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben magamra hagyott az orvosom. Nem tudtam mi történik velem, mi következik és hogy vagyunk ketten a babával. Egyedül és kitartóan édesanyám állt az ágyamnál és jelenlétével ő nyugtatgatott.
Megszületett a kicsikém. Nem sírt fel és egy rövidke pillantás után el is vitték tőlem. Alig láttam őt. Hol beszélhetünk itt családbarát kórházról? Csodálkozva és kicsit irigyen nézzem azokat a cikkeket, ahol a pici születés után az anyuka mellkasán megpihen, aztán szopizik és mindketten megnyugszanak és egymásra találnak.
Szerencsére kisfiam néhány órás melegedés után hajnalban már nálam volt és együtt folytattuk napjainkat.
Megpróbáltatásaimnak viszont nem volt vége. Már a haza indulásom előtt nagyon fájt a gátvarrásom. Otthon kétnapos tartózkodásom után kibomlott a varrás egy része és újra ambuláns vizsgálatra az orvosomhoz szaladtam. Négy alkalommal jártam nála. Ő a természetre bízta a gyógyulást, én pedig minden ülő pozícióban a csillagokat láttam a fájdalomtól. Egy nap égő fájdalommá vált a szenvedésem és Édesanyám unszolására unokatestvérem egy orvosához szaladtam. Megdöbbenve vizsgálgatott egy másik kollegájával. A konzultáció eredményeként egy komoly esztétikai plasztikai műtét vár rám. Szó sem volt a természet gyógyító erejéről. Mindez persze csak akkor, ha a babámat már nem fogom szoptatni, hiszen a többnapos kórházi léttel ezt veszélyeztetnénk.
Kedves kismamák! Ezt a cikket okulásul írtam le. Tessék váltani orvost, ha nem bízhatnak meg benne, ha nem kapnak közvetlen telefonszámot, amelyet bármikor bármilyen kérdéssel és kéréssel felhívhatnak....ha egy csöppet is bizonytalanok akár a kórházi ellátásban akár orvosukban keressék meg az igazi embert és az igazi helyet maguknak! A gyermekünk születése a legcsodálatosabb pillanat kell legyen az életünkben.
Fotó: canonier: Bitte husten
Orvosválasztás |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Gyógyszerek terhesség idején
Törölt felhasználó
#6
2007. augusztus 03. 15:23:27 | péntek |
Üdv,
Azoknak, akik szeretnének otthon vagy kultúrált körülmények között szülni, nem császármetszéssel illetve minél nagyobb eséllyel kihordani a gyereket (koraszülés nélkül) azoknak segítség lehet az általam nem rég megismert Világhy István doktor úr. Az ország egyik legszebb vidékén (Vas megye, Őrség, Ispánk) várja pácienseit. Saját módszert fejlesztett ki amivel hatékonyan csökkenti a koraszülés kockázatát és a statisztikák szerint nagyon ritkán van csak szükség nála császármetszésre. További információk: http://vilaghy.extra.hu Kovács Zoltán
|
|
|
|
Törölt felhasználó
#5
2006. szeptember 28. 17:58:31 | csütörtök |
Sziasztok!
Hát látom, hogy igen sokunknak van negatív tapasztalata a szülésről. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos egy jó szülésznő választás, hiszen ő szinte végig velünk lehetnek és segítenek ha kell. Igen, a dúlákról én is sok jót hallottam, és ha jól tudom nem kórházhoz kötödnek és kapcsolódnak, hanem a kismamákhoz. Örök tanúság az is, hogy a terhesség kezdetekor egyeztessük kölcsönösen az elvárásainkat az orvossal. Fontos, hogy bármikor elérhessük a mobilján, legyen ránk ideje minden híváskor és az összeg amit fizetünk nem verje az egeket. Én az elmúlt évben szültem és átlagosan 60.000-75.000 Ft között voltak a maszek szülések. az a gond, hogy ezen kívül a havi vizsgálatok is pénzbe kerültek. Ennyit az még ingyenes TB-s vizsgálatokról. Sziasztok! Keviczky Csilla
|
|
|
|
Törölt felhasználó
#4
2006. szeptember 21. 14:20:39 | csütörtök |
Én Kecskemét környéki kismamáknak szeretném Dr. Nemes Andrást ajánlani!26 éves vagyok, már 5 nőgyógyászhoz jártam életemben,de most érzem azt,hogy rátaláltam arra az emberre,akiben maximálisan meg lehet bízni!Nem kertel,az igazat mondja!Maximálisan precíz és szakmailag nagyon tapasztalt!Mindezek mellett külön kérte,ha baj van azonnal hívjuk "nem számít,pirosbetűs ünnep,vagy éjfél is legyen"!Volt,hogy vasárnap este kerestem,mert kérdésem volt!Nem vette fel a telefont,de alig fél óra múlva már vissza is hívott,hogy ne haragudjak,de műtőben volt!Azthiszem ez önmagáért beszél!
|
|
|
|
Törölt felhasználó
#3
2006. szeptember 08. 15:14:30 | péntek |
Sziasztok!
Én az elsö babámat igen körülményesen szültem meg. Pontosabban a 9 hónap volt igen izgalmas. Mivel nem Pesti vagyok, csak pár éve költöztem fel a párommal, igy nem nagyon ismertem itteni nögyógyászokat. Hagyatkoztam ismeröseim álltal elmondottakra. Kiderült, hogy jön az elsö babám, és orvost kell találnom. Hát el is mentem egyhez, de ö 150.00.-ért csinálja a szülést. Hát öt "kilöttem", Jöhetett a következö. A második orvos, szimpatikus volt, és odafigyelt mind rám és a picire is, csak egy baj volt vele, hogy amikor 8 hónapos voltam akkor mondta meg, hogy ö már közel az 50-hez nem nagyon vállal szülést, de ha mindenképpen öt szeretném, hát elvállalja, 100.000-ért. Sajna öt sem tudtam volna kifizetni. igy 8 hónaposan orvost kelett keresnem. Végül sikerült egy "még nem orvos, de vezethet le szülést" orvost találni. Nagyon kedves volt, de mivel "kezdö" volt, igy nem kaptam sok segítséget tölle. Bár mindent megtett értönk, de én arra számítottam többet fog segíteni. A szülésznö katasztrófális volt. Amikor megvizsgált azt hittem ott halik meg az ágyon. Nagyon fájt amit csinált. Arra még a mai napig emlékszem, pedig már 14 hónapja hogy szültem. Ezért azon gondolkodom mostanság, hogy felkezesek egy olyan korházat, és orvost, ahol dolgoznak dúlák, és talán a következö babámat könnyebben tudom megszülni. Era
|
|
|
|
Törölt felhasználó
#2
2006. június 22. 09:57:32 | csütörtök |
Kedves Csilla!
Épp feldúlt idegállapotban vagyok egy nőgyógyász miatt, azért is ültem a gép elé hogy valakinek elmondhassam a bajom, olyannak aki megért.Most értünk haza a párommal a 12 hetes ultrahangról, elhívtam őt is hadd lássa a picit.Az orvosból úgy kellett kihúzni minden nyavalyás szót, azt is maga elé motyogja, alig érteni, szemkontaktust egyáltalán nem tart.Képet kérésre adott, párom szerint sokkal jobban is látszott a baba, de ő nem arról nyomtatott képet, hanem találomra miután szóltam hogy kérnék képet.Kérdésemre hogy mekkoraa baba , azt mondta, azt ő nem tudja hány centi,körülbelül ekkora: és mutatta.Pécsi orvos, legszívesebben leírnám a nevét.Körzetileg hozzá tartozok de el fogok menni ahhoz az orvoshoz akinél korábban jártam,a páromhoz átjelentkezés előtt,mikor még falun laktam, őhozzá tartoztam, a monitort odafordította és láthattam a pici szívverését, ami ismeretlen, nagyon jó érzés volt. Hazafelé úton még a párommal is összevesztünk,(eddig ez nagyon ritka volt) mert morogtam a bánásmód miatt, amit ő is tapasztalt és elismert de azt mondta nem ért meg, miért dühöngök, hozzá kell szokni hogy magyarországon mindenhol ilyen a bánásmód, boltokban, munkahelyeken és orvosoknál is, és ne is várjak mást. Én ebbe nem nyugszom bele , mert ez az első, és valószínűleg utolsó gyermekem is az életemben,akarom tudni, és jogom is tudni mi van vele.:cry:Meli
|
|
|
|
Törölt felhasználó
#1
2006. június 12. 11:18:11 | hétfő |
S
SZIASZTOK Az utolsó hónapot kórházba töltöttem mert rám nyomták a toxémia betegséget. Pedig a leleteim negativak voltak.És Én is és a pici is jól érezte magát.Az egész terhességem alatt nem volt probléma.A bajban derül ki hogy hogy áll a doki hozzád.Hát hozzám sehogy 1 szót nem tudtam vele váltani az hagyján de még hátat is fordit.Na azt mondták a szobatársak.-Ez volt a dokid?Hát keress mást. Úgy is tettem erre elmentem máshoz hát ott se vizsgáltak csak megnézték a zárójelentésem és 1ből mondták veszélyeztetem a magzatom és sorvad bennem.Hát hogy lehet ilyet mondani 1 gyermekét váró Anyának?De volt ennél durvább is.uth 2200g saccolta a picit.Olyan kórházba utaltak ahol eltudják látni a picit ha bármi komplikáció van.Természetesen gyógyszerekkel kezeltek volna ha Én beszedtem volna . Hát nehogy már utolsó hónapba kezdjek el bogyokat szedni.Bezzeg ha tudták volna hogy nem szedem.De a sok idegeskedés meghozta a várva várt hatást. 05.23-án hajnalban fájásaim voltak,majd ctg.07:00ra vissza mentem a szülőszobára azt mondták szülni fogunk. Az ügyeletesnél szültem és nagyon rendes volt szintugy mint a szülésznő.A Párom is velem volt és mindenki segitett és normálisan elmondtak mindent mi fog történni hogy csináljam.10:40kor megszületett a pici lányom 2710g-al 52cm-vel. Ez az élmény örökre bennem marad és emlékszem iszonyúan örültem és büszke voltam arra amikor ott foghattam a kezembe.És hogy a vége ilyen jól végzödött. Én is csak azt tudom javasolni mindenki váltson ne féljen a változástól.Megéri mint utána 1 rossz élménnyel távozni és utána bánkodni.
|
|
|
|
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)