„Egy-két éven belül gyermeket szeretnénk a párommal. Azt hallottam, hogy a császáros szülés biztonságosabb, és a fájdalomtól is félek, ezért szeretnék inkább tervezett császárral szülni. A legfontosabb számomra a gyermek biztonsága, és nagyon sok olyan történetet hallottam, hogy a kicsi a hosszú vajúdás miatt oxigénhiányos állapotban született, úgyhogy most inkább azt mondanám, hogy ezt az utat választanám, hiszen én is császárral születtem” – meséli K. Edit (29).
Dr. Kósa Zsolt, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi központ szülész-nőgyógyásza szerint ez a jelenség nem egyedülálló, hiszen egyre több orvos sugalmazza azt, hogy a császáros szülés biztonságosabb, mint a hüvelyi szülés. Kósa doktor azonban máshogy vélekedik erről a számos vitát indító kérdésről.
„Az egész születésre érdemes úgy nézni, mint egy olyan folyamatra, amelynek része a tervezés, a megfoganás, a várandósság időszaka, a szülés, és végül a felépülés. Erre lett kialakítva a női test az évezredek folyamán, így a természetes szülés alapvetően sokkal optimálisabb eszköze a gyermekáldásnak, mint a császármetszés. Úgy gondolom, hogy mostanában sajnos a kelleténél többször merül fel a császármetszéssel való szülés gondolata. Ha az előzetes vizsgálatok alapján mindent rendben találunk, akkor én mindenképpen a természetes szülést javaslom” – kezdi Kósa doktor.
Ennek a döntésnek természetesen fontos része, hogy az orvos pontosan végigkísérje az egész várandósság időszakát, és ne a szülőasztalon találkozzon a jövendőbeli édesanyával. Ugyanakkor sajnos sokszor találkozhatunk olyan történetekkel, hogy még a magánorvos is egyedül hagyta a vajúdás időszakában a kismamát, és csak a kitolási szakaszban vett részt, vagy esetleg telefonon vezényelte le a szülést.
„Úgy gondolom, alapvető, hogy egy orvosnak már a vajúdás időszakában a hölgy mellett kell állnia, hiszen lehet, hogy már ott fontos döntéseket kell meghoznia. A mi hivatásunk része tehát az is, hogy akár az éjszaka közepén visszamenjünk a második, vagy harmadik szülő nőhöz is, és mellette legyünk emberileg és szakmailag is. Ha mi meggyőződünk arról, hogy minden rendben van, illetve hogy a kismama képes lesz természetes úton szülni, akkor sikerülni is fog neki. Vannak természetesen olyan esetek, amikor a hüvelyi úton történő szülés eleve kizárt. Ha a páciensnek komoly szemészeti problémái vannak, például erősen rövidlátó, vagy valamilyen anatómiai rendellenesség közbeszól, például medencetörés miatt nem képes hüvelyi úton szülni, akkor természetesen az egyedüli opció a császárral történő szülés. Azonban nem győzöm hangsúlyozni, hogy egészséges nőknél a megfelelően végigkísért, természetes úton történő szülés biztonságosabb mind a kismama mind a születendő gyermeke számára, és egy olyan közös élményt nyújt, amely egy életre szól” – hangsúlyozza Dr. Kósa Zsolt.
Ennek ellenére mégis sokan úgy gondolják, hogy a császármetszés egy könnyebb, fájdalommentesebb és kisebb kockázattal járó beavatkozás, mint a természetes úton történő szülés. A statisztikák szerint egyre több orvos preferálja a szülésvezetés ilyen módját, ami megerősítheti a pácienseket abban, hogy érdemes ezt a megoldást választani.
„A császármetszés egyedüli előnye egy egészséges nő esetében, hogy sokkal gyorsabban le lehet vezényelni. Ez azonban inkább az orvos, s nem pedig páciense és annak gyermeke kényelmét szolgálja. A közhiedelemmel ellentétben a császármetszés, ha a szülést a felépülés folyamatával nézzük, sokkal fájdalmasabb, mint a természetes úton történő szülés, ráadásul az anya és a gyermek közös sikere is elmarad. Ha a személyzet érti a dolgát, akkor a természetes szülés esetében a megfelelő epidurális érzéstelenítés elviselhető keretek között tartja a fájásokat. Ha egy nő természetes úton szül, és szakértő támogatásban részesül, akkor igenis képes így életet adni a gyermekének. Az esetek nagyon kis százalékában természetesen előfordulhatnak komplikációk, ilyenkor azonban még mindig választhatjuk a császármetszést, vagy más szülésbefejező műtétet” – magyarázza a Versys Clinics szülész-nőgyógyásza és meddőségi specialistája. „A fájdalom szempontjából pedig egy hüvelyi úton történő szülés még gátmetszéssel együtt is kevésbé fájdalmas, ha a következő napokat is beleszámítjuk, mint egy császármetszés. Utóbbi ugyanis egy hasi műtét, és mint minden ilyen mesterséges beavatkozásnak, ennek is megvan a felépülési ideje, és a kockázatai. Ha tehát semmilyen egészségügyi kockázat nem indokolja, akkor nem érdemes ezt az utat választani, hiszen a műtétet követő 2-3 nap fájdalmasabb, mint az a néhány óra, ameddig egy megfelelő ütemben zajló szülés tart. Természetesen az esetek nagyon kis százalékában előfordul, hogy komplikációk lépnek fel, azonban ha figyelemmel kísérjük a folyamatokat, akkor minden problémának megvannak az előjelei, így időben képesek vagyunk váltani, hiszen a legfontosabb a szülő nő, és a gyermek biztonsága” – fejezi be Kósa doktor.
A szülés élménye tehát napjainkban az orvos megválasztásával kezdődik. Az első lépés a természetes szüléshez vezető úton pedig az, hogy egy nő elhiggye magáról, hogy képes világra hozni a gyermekét. Az orvos társadalomnak pedig fontos megértenie, hogy egy nőnek nemcsak szakmai, hanem emberi támogatásra és bizalomra is szüksége van ahhoz, hogy vagy így, vagy úgy, de világra hozza gyermekét. Akár az éjszaka közepén is, ha úgy hozza a sors…
Fotó: www.foter.com
Tények és tévhitek a császármetszésről |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Armina
#4
2011. április 12. 15:04:53 | kedd |
Én is természetes úton szültem. Nem is értem azokat a nőket, akik császármetszéssel akarják a gyereküket világra hozni.
|
|
|
|
Kata323
#3
2011. április 12. 11:50:21 | kedd |
Egy fiam van, aki hüvelyi úton született. Eredetileg - a terhesség alatt - császárral szerettem volna szülni az erős rövidlátásom, és a baba egészsége miatt (én is az oxigénhiánytól féltettem). Az orvosom nem akart rábeszélni egyikre sem, és lebeszélni egyikről sem, végül abban maradtunk, hogy meglátjuk közben. A hüvelyi szülés (EDA-val) az első fájástól számítva 7 és fél óra alatt lezajlott, a baba egészségesen született, de a gátmetszés ellenére elég rendesen repedtem, és közel két hétig tartott, amíg elmúlt a fájdalom, és begyógyult a seb. Ezzel szemben császárral szült kollégáim 5-6 napig tartó sebfájdalmat emlegettek. A picit születése után egy pillanatra kaptam meg, utána csak kb. egy óra múlva kaptam vissza, mert olyan sokáig tartott az én szülés utáni ellátásom.
|
|
|
|
Viki1976
#2
2011. április 12. 08:38:26 | kedd |
Nekem mind a 3 fiam császárral született. Így alakult, nem így terveztük. És bár nagyon féltem a szüléstől, így utólag sajnálom, hogy kimaradt a természetes szülés élménye, mert az valahogy találkozás lehetett volna magammal, a határaimmal.
És akkor nem beszéltem az utána következő nehézségekről, hogy másfél hétig alig tudtam a babá(k)ra figyelni, olyan fájdalmaim voltak minden mozdulatnál, felkelésnél, nevetésnél...Szóval oké, hogy 20 perc, de utána elég rossz a felépülés.
|
|
|
|
tpkriszta
#1
2011. április 12. 08:21:00 | kedd |
Nálam sajnos nem volt választás, már a teherbeesésem után eldőlt Császár lesz. Már másnap talpra állítottak és a pici is velem aludhatott.
|
|
|
|
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)