Több munka, több stressz

 A vezetők munkanapja nem 9-től 5-ig tart. Gondolataik nagy részét is hivatásuk, munkájuk, siker- és karriervágyuk tölti ki, magánéletüket is ennek rendelik alá. Állandó döntési helyzetben vannak, a döntéseiknek pedig következményeik, amelyekért felelősek. Ez a döntéskényszer, ez a felelősség megterhelő. Ám munkájuk kreatív, változatos, sokszínű. Ez az, amiért a menedzserlét vonzó. De szüntelenül ötletdúsnak, kreatívnak lenni akkor is, ha fáradtak, levertek, rosszkedvűek, elég nehéz, ha ugyan nem lehetetlen. Profinak kell lenni, és ehhez temérdek tanulás, szakmai tudás szükséges. Emellett kitűnő emberismeret, jó kommunikációs készség is kell, hogy megfelelően tudják kiválasztani munkatársaikat, eredményesen tárgyaljanak üzletfeleikkel. Nem kis dolog!
Mindehhez társul stresszfaktorként a kiszámíthatatlanság. Ritka kivételnek számít, ha a menedzser reggel eltervezett napja az elképzeléseinek megfelelően alakul. A napirend szétzilálásának igen "kiváló" eszköze például az egész nap, minden órában bekapcsolt mobiltelefon. A menedzser biztos lehet abban, hogy így nem lesz egyetlen nyugodt perce sem, nem tud a feladatára koncentrálni, és emiatt szüntelenül űzött vadnak érezheti magát.

Nem elhanyagolható szempont a menedzser "hátországa" sem: a házastársi kapcsolatok, a család stabilitása, nyugalma, feszült vagy derűs légköre. Rossznyelvek szerint a hosszú, boldog házasság titka az, ha a házastársak minél kevesebbet látják egymást; ilyenkor ugyanis nem jut elég idejük veszekedésre sem. Ennek a feltételnek a menedzser-életforma maximálisan megfelel. Napi 12-l6 óra munka mellett nem sok idő marad a családra. Kérdés azonban, hogy a házastárs, a gyermekek kimondott vagy kimondatlan hiányérzete mennyi konfliktus, stressz forrásává válik.

 Azt is könnyű belátni, hogy azt a stresszt gyorsabban megemésztjük, amelyet kipanaszkodunk vagy kisírunk magunkból, míg az elfojtott, néma szenvedés, a magunkba zárt feszültség megreked, és betegséghez vezethet.

Olyan betegség persze, amit kizárólag menedzserek kaphatnak meg - tehát a juhtenyésztő, a kazánkovács vagy a latintanár biztosan védettnek érezheti magát ellene - természetesen nem létezik. Kétségtelen azonban, hogy a menedzser-életforma növeli egy sor betegség kialakulásának esélyét. A mozgásszegény, ülő életmód, a rendszertelen étkezés, legfőképpen pedig az állandó stresszterhelés könnyen felboríthatja az életműködések egyensúlyát, s ez funkcionális panaszokhoz, majd pedig kimutatható szervi betegségekhez is vezethet. Egymástól látszólag igen távol álló betegségek alakulhatnak ki - magas vérnyomás, szívinfarktus, fekélybetegség, túlérzékeny (irritábilis) bélszindróma -, de jelentős pszichés összetevői vannak az allergiának, asztmának, elhízásnak, cukorbetegségnek, többféle bőrgyógyászati, reumatológiai elváltozásnak, sőt a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képesség csökkenésének, de még a ráknak is. Ha hagyjuk.

Kit mi veszélyeztet?