Napozás - káros vagy sem?

Mivel az interjút, helyesebben annak tartalmát az egyik tv-csatorna (tv2) is leadta, érthetően sokan felfigyeltek rá. A napfény – helyesebben az UVB-sugárzás – arra készteti a májat, hogy D-vitamint termeljen, mely fontos anyaga szervezetünknek, a foszfor és a kalcium feldolgozásához, valamint a rákos sejtek elleni küzdelemben is. Logikusnak tűnhet, hogy minél többet napozunk, annál több D-vitamint termel a szervezetünk, Szendi Gábor (pszichológus, hazánkban a paleolit táplálkozás atyja) nyilván ezen a vonalon indult el tanácsával, mely szerint a kívánatos időszak a napozásra a déli órákban van. A Magyar Dermatológiai Társulat vezetősége azonban rávilágít arra, hogy ez nem ilyen egyszerű. A D-vitaminból nem termelődik és tárolódik korlátlan mennyiség a testünkben, hiába is ülünk a tűző napon órák hosszat. A bőrgyógyászok javaslata tehát továbbra is az, hogy tartózkodjunk a tűző naptól a legmelegebb órákban!

Már heti néhányszori, negyed-félóra délutáni napon tartózkodással is bőven előállítja szervezetünk a szükséges mennyiségű D-vitamint – emelte ki a bőrgyógyász. A túlzott napozás viszont - az amerikai kutatók szerint - többet árt a bőrnek, mint amennyi hasznos D-vitamint termelünk ez idő alatt.

Egy kísérletben megvizsgáltak 71 embert, akik 6 napig erősen napoztak. A megemelkedett D-vitamin szint valóban megvolt, azonban olyan anyagokat találtak, melyen arról árulkodtak, hogy a szervezet genetikai hibát próbál helyrehozni. Mivel a túl sok UV-sugárzás károsítja a bőrsejtek sejtmagjában a DNS-t, idővel bőrrákhoz is vezethet a túl sok napozás – hosszabb távon tehát több kár, mint haszon származik belőle.

A nehezen alátámasztható állítások között szerepelt az is, hogy a naptejek rákkeltők, ezt azonban cáfolja a bőrgyógyász. A különböző rákbetegségek kifejlődését segíti ugyan a D-vitamin hiánya, melyet azonban könnyű pótolni egészséges napozással, illetve táplálkozás útján. Ezért aztán kár azon izgulni, hogy a csúnya gonosz naptej nem engedi a bőrünkbe hatolni az UVB-sugárzást. Jobb tartani magától a sugárzástól, mely tényleg tud ártani nekünk.

A legfurcsább tanács, hogy szoláriumozással juttassuk szervezetünket D-vitaminhoz. A bőrgyógyász szerint ez semmire sem jó, mivel a Nap UVB sugárzása nem ugyanaz, mint a szoláriumok UVA sugárzása. UV és UV között nagy különbségek vannak, nem ugyanaz a hatása minden UV fénynek.

A legbiztosabb tehát, ha tartjuk magunkat az orvosok eddigi ajánlásához: 11.00 és 15.00 óra között, ha tehetjük, ne menjünk napra, ha pedig D-vitamin után áhítozunk, azt biztonságos időszakban napozással, illetve a megfelelő táplálékokkal – bizonyos tengeri és édesvízi halak, gombák, tej, tojássárgája vagy máj fogyasztásával – pótolni.

Fotó: adamkontor / pixabay