Tehát a kutya vétlen, ellenben a globalizáció már korántsem. De meglehet, hogy a kánikulában nem a tudományos fejtegetés érdekel minket, hanem a veszélyek és a védekezés. Vegyük sorra ezeket! Kitérve a kevésbé tudottakra, hiszen vannak unos-untalan hallott jó tanácsok.
Ebédet ne délben főzzünk!
A különösen meleg dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában! Zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is! Jót tesz a mentolos törlőkendő, ezzel arcunkat, csuklónkat frissíthetjük. Az idősebbek korán intézzék el a bevásárlást! A szellőztetés éjjelre, vagy a picit hűvösebb hajnalra maradjon!
A légkondicionálással vigyázzon! Csökkentse a fizikai munkavégzést! Ablakot például ne 30 fokban mossunk és a befőzésnek se délben lássunk hozzá! Ez vonatkozik a főzésre is, minél korábban kavargassunk, gyorsan lehűteni és be a hűtőbe!
Nyalogassunk fagyasztott joghurtot!
A szervezet hűtésében sokat segítenek a könnyű, hűsítő levesek, gyümölcsök. Már nem is 2, hanem 3 liter folyadékot ajánlanak az orvosok. Jó ötlet mentalevelet tenni az ásványvízbe pár percre.
Fagyizáskor lehetőleg fanyar, savanykás ízűt válasszunk! E sorok íróinak saját tapasztalata: kis dobozos gyümölcsjoghurtot lefagyasztunk és ha szomjasak vagyunk, elnyalogatjuk. Nagyon kellemes! A folyadéknál ne a cukros, jéghideg, koffeint, alkoholt tartalmazókat részesítsük előnyben! Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. A fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk. Válasszunk megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező folyadékot, hiszen a nátrium mellett a káliumot, magnéziumot és kalciumot is pótolni kell.
Étrendünk legyen pároláson alapuló, zöldségfélékben és gyümölcsökben gazdag. Nem ok nélkül nem kívánjuk nagy melegben a fűszeres, nehéz húsételeket…szervezetünk tudja, mire van szüksége. Hideg gyümölcsleves, könnyű karalábé épp elég! A forró napokon még most is kedvenc a behűtött görögdinnye, amely jól oltja a szomjat is, hisz 85-90 százalékban vízből áll. Fogyasszunk főétkezésként is salátaféléket, főzeléket! Emésztésük nem veszi igénybe túlságosan a szervezetünket.
Bezzeg a lábgomba bírja a meleget!
Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut, lenvászon alapanyagú ruhát hordjunk forró napokon! Most inkább felejtsük el a szűk topokat, nadrágokat! Hordjunk inkább laza, könnyű lenvászonból készült felsőrészeket, bő szárú nadrágokat, szellős blúzokat. Idősek se viseljenek ilyenkor sötét színű, fekete ruhát, fejkendőt! Mezítláb cipőben járni kényelmes, de a lábunk gyorsan megizzadhat. Ezen segít a frottír talpbetét. És ha már a lábnál tartunk…..
A nyár veszélyei közé tartozik a nagyon kellemetlen és igen gyakori lábgombásodás és sokszor az ennek nyomán kialakuló körömgombásodás. A kellemetlen gombák kedvelik a zárt, levegőtlen, nedves felületeket, előszeretettel bújnak meg összefekvő bőrterületeken, bőrredőkben, a lábujjak között. Megtelepedésüket követően gyorsan szaporodnak, terjednek. A bajt tetézi, hogy nemcsak fertőződhetünk, de fertőzhetünk is - újra meg újra a strandon, de a nagyon zárt, nem szellőző cipő is hajlamosító tényező.
A hát bőrfelületén is jelentkezhet gombásodás egész egyszerűen attól, hogy nejlon-, nem szellőző trikót húzunk magunkra. Erre a bőrgombásodásra jellemző, hogy a háton fehér foltok láthatók napfény hatására, amelyek az időben végzett kezelés után eltűnnek. Ezzel szemben az elhanyagolt - panaszt nem okozó - fertőzés maradandó fehér foltokat eredményez.
A cipőket, papucsokat érdemes fertőtleníteni. Ehhez egy nagy és egy kis nejlonzacskóra, gyapotvattára és gyógyszertárban kapható formaldehidre (12 százalék) van szükség.
1. A vattából tépett féltenyérnyi darabot formaldehiddel átitatjuk, és a kis nejlonzacskóba helyezzük. A nejlonzacskót a lábbeli orrába tesszük, úgy, hogy a szája nyitva legyen.
2. A lábbelit a nagyobb nejlonzacskóba helyezzük, száját elkötjük, ezzel biztosítva, hogy a formaldehid kipárologva a cipőt jól át tudja járni, de a környezetbe ne tudjon elillanni. 24-48 óráig hagyjuk így, majd a nejlonzacskót kinyitjuk, a kellékeket kidobjuk, a lábbelit alaposan szellőztetjük. A maradék formaldehid elpárolog 48 óra múlva.
A Nap árnyékban is éget
A fájdalmas bőrpír, gyulladás a napozás után 1 órával kezdődik, és 24 órán át erősödik. Súlyos esetben másodfokú égéshez hasonló hólyagok képződnek, általános tünetek, fejfájás, láz hidegrázás, hányinger kíséretében. A felégett bőrfelület pár nap múlva lehámlik.
A helyi kezelés szinte azonnal nyugtatja a bőrt és csillapítja a fájdalmat. Többféle vény nélkül kapható készítmény közül válogathatunk. Enyhítik a tüneteket és elősegítik a sejtek regenerálódását pl. a kamilla, Aloe vera, levendula, körömvirág kivonatát, és a panthenolt tartalmazó készítmények.
Mindenképp szükséges a napozás utáni nyugtató készítmények használata. A leghatásosabb, ha kellemesen langyos vízzel mosakszunk meg, ezután nyugtató hidratáló (napozás utáni) krémmel kényeztetjük megviselt bőrünket.
Vigyázat, a káros sugarak az árnyékban sem kímélnek, a krémek használata ekkor is elengedhetetlen!
A hőgutának csak a neve vicces
Az egyik leggyakoribb hőártalom a hőségkollapszus (ájulás), amit a perifériás értágulat, verejtékezés eredményez. A keringési zavar ájulásban nyilvánulhat meg, mely a beteg lefektetésével, hűvös, szellős helyre áthelyezésével hamar rendeződik.
A napszúrás tünetei: fejfájás, hőemelkedés, szédülés, hányinger, hányás, hőemelkedéssel vagy lázzal kísérve. Súlyos esetben a láz igen magas is lehet, ráadásul tudatzavar, eszméletvesztés és idegrendszeri tünetek kísérhetik. Az orvosi segítség megérkezéséig a beteget fektessük hűvös, szellős helyen. Fontos a test hűtése is, szobahőmérsékletű, egész testre kiterjedő borogatással, vagy zuhannyal.
A hőguta igen komoly állapot, károsíthatja az agyat és más szerveket, esetenként akár halálos kimenetelű is lehet. Tünetei a vörös, forró és száraz bőr, a szapora pulzus, lüktető fejfájás, szédülés, émelygés, zavartság vagy tudatvesztés. Hívjuk a mentőket! De addig is hűtsük a testet!
A babákra fehér fejfedőt!
A babák különösen sok folyadékot igényelnek. Az anyatejeseknek ebből a szempontból is szerencséjük van, mert a pótolhatatlan táplálékkal egyszersmind innivalóhoz is jutnak. A nagyobbakat gyakran kínáljuk tiszta vízzel, teával! Sose hagyjunk gyermeket zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban, még árnyékban sem, mert pár perc alatt is 50-60°C-ra tud felmelegedni az autó belseje, és a benne lévők hősokkot kapnak. Védjük érzékeny bőrüket is, a fejükön pedig mindig legyen fehér, jól szellőző fejfedő!
A „nyomott orrúak”, a ducik és a lihegők
Nem csak az emberek, hanem az állatok is szenvednek a nagy melegtől. Vigyázzunk rájuk is, kapjanak folyamatosan friss folyadékot, biztosítsunk számukra árnyékot.
Ugyanúgy le tudnak égni, mint az emberek. A világos színű állatok különösen ki vannak téve eme veszélynek, de a kutya, macska orra, füle is könnyen megpirul. A duci állatok hája hőszigetelőként működik, ezért őket még jobban óvni kell a nagy melegtől. Barátaink, a kutyák és a macskák nem izzadnak, viszont lihegnek. A mopszlik vagy a bulldogok, és általában a „nyomott orrúak” érzékenyebbek a hőségre, egyszerűen azért, mert nem tudnak hatékonyan szuszogni, azaz „szellőztetni”. A cicák általában a melegben állandóan nyitva tartják a szájukat és néha a nyelvüket is kilógatják… nem kell ettől megijedni. Nagyon ügyes trükk, ha a gyakran hideg vízbe mártunk egy törülközőt és a szállítókosár köré tekerjük, nyilván hosszabb utazáskor. Kedvenceink meleg bundája nyáron rövidebbre nyírható. A talpacskák különösen érzékenyek az átforrósodott felületre. Ne erőltessük a sétát, mert akár égési sérüléseket is szenvedhet macska vagy a kutya!
Gyilkos öntözés
A növények vízigénye függ a fajuktól, fajtájuktól, életkoruktól, méretüktől. Más-más módot kell választanunk a zöldséges, gyümölcsös, valamint a díszkert öntözésekor, utóbbinál kiemelve a pázsitot. A lényeg, hogy a kijuttatott víz eljusson az adott növénykultúra gyökérzónájába, és ott minél jobban képes legyen hasznosulni.
Szobanövényeink sokkal kiszolgáltatottabbak a szabadban tartott növényeknél. A kintieknek legalább ott a hajnali harmat, vagy a gyökeres „vízlelés”. Egy cserépben élő példány számára korlátozottabbak a lehetőségek. A vízigényesebb szobanövények jobban bírják a nagyobb tőzegtartalmú földkeverékben, mert a tőzeg jól tartja a nedvességet.
Az is megoldás, ha a cserép alá helyezett tálból alulról öntözzük őket, így magukat ellátják. Kapható olyan balkonláda, amelynek az alján vastag filc található. Ez szívja fel a vizet az alátéttálból. Nagy melegben a korai órákban, vagy naplemente után öntözzük meg a kinti cserepeseket, ellenkező esetben halálra ítéljük őket. És ezt nem akarhatjuk.
A számítógépek is „szenvednek”
Sokan nem gondolnak rá, pedig a körülöttünk lévő elektromos berendezéseket is megviseli a hőség. Az autóban, a lakás déli ablakában véletlenül se hagyjunk hajtógázzal működő sprayt és gázgyújtót, mert ezek tüzet okozhatnak. A forró napon tönkremegy, akár el is olvad, a mobil és a digitális fényképezőgép.
Főképp a számítógépekre érdemes ügyelni. Túlmelegedhetnek a processzorok, a videókártyák, „izzadhatnak” a kondenzátorok. Különben egy működő számítógép egy átlagos méretű szobán akár 2-3 fokot is képes melegíteni. A sokkal melegebb levegő nem minden esetben képes lehűteni a forrósodó alkatrészeket. Nyáron kiváltképp hasznos a számítógép portalanítása. Ki gondolná, hogy a legjobb hőszigetelő és hőmegtartó képessége a vastagon odapirult pornak van! Egy puha ecsettel, USB-porszívóval pár perc alatt letakarítható bármelyik masina. A gép minden nyílása legyen szabad!