Minden év végén kijön néhány megható és elgondolkodtató ünnepi reklám, amely nem annyira a havas táj-Télapó kólával vonalra húzza fel a mondandóját, hanem ennél mélyebbre nyúlva valóban égető társadalmi jelenségekre hívja fel a figyelmet. A tavalyi év sztárja a londoni unokája kedvéért angolul tanuló lengyel nagypapa volt, idén pedig egy német öregember, aki tudja, hogy legfeljebb holtában számíthat arra, hogy a gyerekei meglátogassák.
„Most nem tudjuk megoldani a karácsonyt... Talán majd jövőre.” – hány fiatal mondta ki vajon ezeket a szavakat az utóbbi egy-két hónapban? Sokba kerül a repülőjegy, ilyenkor lehet a legjobban keresni a szállodában, január elején nehéz vizsga vár, felhalmozódott a rengeteg munkahelyi tennivaló... Indok mindig van, amiért az ember most éppen nem ér rá a távol élő szüleire. Talán majd jövőre. Vagy ha nem, hát azután.
De vajon lesz-e jövőre? Be lehet-e pótolni azokat a pillanatokat, amelyeket azoktól vettünk el, akiket – elvileg – a legjobban szeretünk a világon? Érnek-e bármit a temetésen elhullajtott könnyek és a sírnál elmondott szép szavak, ha már évek-évtizedek óta nem volt mögöttük valódi emberi kapcsolat?
A német áruházlánc reklámja ezt a kérdést feszegeti. A karácsony alapvetően vidám ünnep, így a pozitív végkifejlet itt nem maradhat el – az élet azonban ritkán ad ilyen formán második esélyt.
Itt az ünnep és a soha vissza nem térő alkalom: addig törődjünk a szüleinkkel, amíg még velünk vannak!
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)