Kicsit csepergős időben hagytuk el Magyarországot, hogy teljes lendülettel mihamarabb elérjük célunkat, a lengyelországi kisvárost. A városról annyit érdemes tudni, hogy Krakkótól keletre, úgy százötven kilométerre található viszonylag sík területen. Van egy hétszáz éves muzeális értékű nagy temploma , még épek a régi kolostor falai is. A várostól húsz kilométerre található nagyobb város arról híres többek között, hogy a II.világháború idején , a németek visszavonulása során az orosz csapatok vezetője nem engedte lövetni a várat és a várost, mert a legenda szerint beleszeretett.
Szóval, megérkeztünk szombaton. A szombat jelentős nap Húsvét előtt. Ezen a napon felkerekedik apraja-nagyja és kosarakkal a karjukon, kezükben a templomba mennek, ahol gyakorlatilag egész nap a templom teljes hosszában felállított padokon sorakoznak az élelmiszerekkel teli gyönyörűen feldíszített kosárkák a hagyományos ételszentelésre, melyet a pap általában óránként , kis szertartás formájában elvégez.
Ez a megszentelt étel a nyitánya a vasárnap reggeli , családi körben elköltött reggelinek. Ezzel indul az étkezés, miután a család minden tagja jókívánságokat mond szeretteinek.
Az asztal gazdagon van megterítve, étel-ital bőségesen található rajta. Elmaradhatatlan a vodka , a finomabb bor az italok közül, az ételek között sonka, tarja, kolbász , franciasaláta , uborka, mustár, torma, hogy csak a legfontosabbakat soroljam fel.
Természetesen a gyermekekre is gondolnak finomságokkal, édességekkel, üdítő italokkal.
A vasárnap az evés-ivás, családi beszélgetések, együttlétek jegyében telik.
Hétfő reggel aztán megbolydul a világ. Fiú, lány, kicsi, nagy, fiatal, idős kölnivel, vízzel locsolja egymást. Nincs kiváltsága a fiúknak, hogy ők locsolhatják csak a lányokat, itt teljes az egyenjogúság. Egész nap számíthatunk a nyakunkba csorgó illatos (vagy illattalan) vízre, otthon, utcán, úton-útfélen. Ajánlatos az úton levőknek felhúzott ablakokkal közlekedni, mert meglepetés (talán nem olyan nagy meglepetés) érheti őket.
Összességében igen kellemesen teltek az ünnepek. A lengyel szokások jó érzésekkel töltöttek el bennünket, szeretjük ezeket tiszta szívből jövő és táplálkozó tradicionális dolgokat. Jó lenne ha a magyarok is átvennének ezekből minél többet.
Fotó: commons.wikimedia.org
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva: