„Formálódás, átalakulás, az örök értelem, örök hordozója.”
/Goethe: Faust/
Az emberi kultúrának ősidők óta fontos része a kör, minden kultúrában, időben és helyen a legmegnyugtatóbb és legjelentőségteljesebb kifejezési formának tartják. Nagy szerepe van ebben a természetnek is, hiszen egész életünket a kör-gömb motívumok veszik körül: anyaméh, bolygónk, amely forog-kering, az atomok, nappal-éjszaka váltakozása…
Már az ősi afrikai, európai, észak-amerikai kővéseteken találtak kör és spiráldíszítéseket. Az embereket számos megnyilvánulásában kísérte mindennapi és rituális életükben a kör, ezért szimbólumát alkalmazták a tudatra, életre-halálra és az újjászületésre, teremtésre.
A mandala kör formája a természet teljességét, a folytonos mozgásban lévő világot jelképezi. Kört alkotni szent cselekedet, kísérlet az összhang megteremtésére. Ha sikerrel jár ez a kísérlet, akkor isteni erők szabadulnak fel. Ezért vélik úgy több kultúrában pl. navaho indiánokéban, hogy gyógyító hatású a kapcsolat a kör által meghatározott szent világgal.
Egy hindu történet szerint Brahma főisten az embert négyzetes formába kényszerítette, így jelképezve az anyagba vetett emberiséget. Ezért szögletesek a házak alaprajzai, míg az isteni világba való visszajutás a körrel analóg.
A mandala a belső világ térképeként szolgál, vezérli a lelki tudatosságban való haladást, a lelki fejlődést. Feltárják a mély-én dinamikáját, mikor létrehozunk egy mintát, melyben kibontakozik a sajátos és megismételhetetlen egyéniség. Tehát általa sok tudatalatti információhoz is juthatunk. Jung és Freud pszichoanalíziseikben is használták a mandalákat. Betegeikkel ilyen formákat rajzoltattak, amelyekből feltérképezték a páciensek pszichés állapotát.
A mandalák Keleten és Nyugaton, minden nép kultúrájában díszítőmotívumként fontos szerephez jutottak és jutnak ma is. Joan Kellog kimutatta, hogy a gyermekművészet mindenütt a világon mandalaformákból áll: körök, körbe rajzolt keresztek, napok, arcok stb.
A mandalák rajzolása ösztönös, természetes és ugyanúgy történik a legkülönfélébb kultúrába született gyerekeknél. Tehát a mandala a lelki fejlődés természetes része. Ráadásul a gyermekek mandalái évezredekkel ezelőtt készült mandalákat mintázzák. Valószínűleg azért, mert a gyerekek ugyanazt a lépést teszik meg a tudatosság felé, amit az evolúció során őseik is megtettek.
Mandalarajzolással személyes szimbólumot készítünk, mely megmutatja, hol vagyunk, és hol tartunk pillanatnyilag. A megrajzolt kör tartalmazza természetünk ellentmondó részeit, ám épp akkor, amikor felszínre törnek az ellentmondások, oldódik a feszültség, ha mandalát készítünk. Talán az az oka, hogy a kör formája felidézi az anyaméh védelmező zártságát. Amikor jelképes formában ábrázoljuk belső konfliktusainkat, önmagunkon kívülre vetítjük őket.Az egység érzete pusztán a körrajzolás folyamatával is megvalósul.
A színek megmutatják legbelső gondolatainkat, érzéseinket, ösztöneinkről vallanak, vágyainkról. A mandalák színeinek jelentése a tudattalan üzeneteit hordozza. A színek jelentése nem mindig és mindenhol azonos, de számos azonosságot fedezhetünk fel.
A fekete a sötétség, a gonosz, a halál és a rejtély színe. Az ürességről beszél, az anyaméhről és a kezdetek káoszáról.
A fehér a tisztaságot, a szűziességet és szellemiséget, lelkiséget érzékelteti, s magát a fényt fejezi ki.
A vörös az élet jelképe, serkentő, gyógyító, az egészségre ébredésre utal, új lehetőségek bontakoznak ki a lélek mélyén.
A kék a víz, az égbolt színe, nyugalmat, derűt és békét sugároz
A sárga a nap színe, a fényt, melegséget, az életet adó erőt jelképezi.
A zöld a természet színe, a ciklikus megújulást jelképezi.
A narancssárga az aratás, a tök, az ősz színe. Mint erő az intuíció, megértés, gondolat jelképe.
A lila a királyság színe, az élet jele. Egyesíti a vörös energiáját és a kék nyugalmát
A mandalának talán legjelentősebb hatása, hogy megőrzi a lelki rendet, ha már létrejött, vagy újra létrehozza, ha már eltűnt. A mandalák színei és alakzatai lehetőséget kínálnak, hogy áthangoljuk érzéseinket.
„Mágikusak a mandalák, rabul ejtett pillanat, utunk tükre
Szín és forma járul a megindító belső tánchoz;
Soha nem ér véget, mint az örökkévalóság közeledik
És távolodik a kör szélét követve,
Vonzás és taszítás, szívbemarkoló keringő a lelkünk körül
Csak nyitottságra vágyakozik és helyre, felfedezni
Hogy ragyog a fény, hogy fordul a kerék megint.”
/Mureen Ritchie/
Forrás: www.ezoedo.eoldal.hu
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)