Cseresznyefa virágzás |
Elvirágzottak a cseresznyefák. Tegnap hatalmas eső volt, s a hófehér, eddig menyasszonyi díszként pompázó szirmok, mint eltévedt csillagok bújnak meg a lassan száradó fűben. Egy-egy elkésett szirom még lassacskán pilingél lefelé. a kutyák nagy örömére, akik versengve ugrálnak értük, próbálják elkapni. Flótás kisebb termetét némileg ellensúlyozza Axi sebesült mellső lába, melyet még óvatosan tart. Ha látom. Mert időnként elfeledkezik magáról, s eszeveszett ugrabugrálással, szédült bakugrásokkal vetődik egy-egy szirom után. Aztán észreveszi, hogy figyelem, s azonnal szánalomraméltó bicegésre vált. Ő egy beteg, magatehetlen kutya. Tessék őt sajnálni és dédelgetni. Lehetőleg májkrémmel és csirkecombbal. Kenyér nem kell, mert ő nem telhetetlen.
Flótás inkább szorgalmával ér el sikert. A messzebb lehulló szirmok után is boldogan elszalad, csuta farka meg nem áll egy másodpercre. Vidám csaholása messze hirdeti, hogy játszik.
A jó idő Csengét is kicsalta a kertbe. Már egyedül jár. Ügyesen irányítja kis lépteit, lehetőleg a legnagyobb sárba, pocsolyába... Már messziről üdvözli a sertepertélő kutyákat: “Va va... va va" kiáltja boldogan. Ezek meg, feledve szirmokat, ugrabugrát, loholnak hízelegni. Flótás egyébként is egy hízelgős egyéniség, azonnal simogatást kunyerál mindenkitől, ám Axi bizalmatlan. Híresen vad kutyaként tartja számon a környék. Csenge Axi farkába kapaszkodva dagasztja a sarat, időnként ránt rajta egyet-egyet. És Axi, hét falu macskáinak rettegett perzekútora, óvatosan lépdel, vigyáz a tipegő kislányra. Jól megértik egymást.
Együtt keresik meg a legmélyebb pocsolyákat.
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |