Néhány nap alatt húsz flamingófióka kelt ki az Állatkertben

A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik nevezetes látványossága a rózsás flamingó kolónia, amely jelenleg több mint százötven egyedből áll. Európában ez az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat, évről évre 15-20 fióka szokott kikelni és felcseperedni.

A fiókák többsége általában június második felében szokott kibújni a tojásból, de az idei évben az időjárás alakulása miatt (megesett, hogy még májusban is fűteni kellett) a költési szezon kissé később kezdődött. A fészkeket június elején kezdték el építeni, az első tojásokat pedig június második hetében rakták le a tojók. A közel egyhónapos költési időszak elteltével az első fióka július 6-án bújt elő, s őt azóta 19 másik követte. A legidősebb most 2 hetes, a legfiatalabb pedig néhány napja kelt ki a tojásból. Több fészekben még most is van tojás, amelyeken a szülőpárok kotlanak is, így az elkövetkező napokban további flamingófiókák kikelése várható.

Mivel a most meglévő fiókák között mindössze másfél hétnyi a maximális korkülönbség, a látogatók jól szemügyre vehetik, hogy néhány nap alatt is milyen sokat fejlődnek az apróságok. A frissen kikelt fiókák alig nagyobbak a naposcsibéknél, épp akkorák, hogy a 115-140 grammos, 8-9 cm hosszú és 5 cm széles tojásokban elférjenek. Kikelés után egy darabig nem túl aktívak, ki kell pihenniük a világra jövetel megrázkódtatását. Testüket ebben a korban még jellegzetes, pihés toll fedi, csőrük és lábaik pedig kezdetben rózsaszínűek, de egyhetes-tíznapos korukra a rózsaszín feketére vált.

A fiókák csőre még egyenes, és a felnőtt flamingókkal ellentétben eleinte még nem képesek a vízben sodródó apró élőlényeket kiszűrni, hiszen a csőrben található „szűrő” sem alakul ki még ekkorra. Ehelyett a felnőttek egy a begy tájékán termelődő tápláló váladékkal, az úgynevezett begytejjel etetik a kicsiket. A harmadik hónap végére aztán már a fiókák csőre is sokat fejlődik, kialakul rajta a jellegzetes görbület, s ezután már ugyanazzal a táplálékkal élnek, mint a felnőtt flamingók.

Az elkövetkező hetekben a fiókák növekedése és fejlődése mellett azt is meg lehet majd figyelni, hogy egy idő után a kolónia felnőtt tagjait az összes fiókát egy csoportba terelik, egyfajta „óvodát” hozva létre a fiatalokból, akikre így sokkal könnyebben tudnak egyesült erővel vigyázni.

A flamingók hat faja közül a Budapesti Állatkertben is látható rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) a legnagyobb termetűek. Afrika számos vidékén, Dél- és Délnyugat-Ázsiában, valamint Dél-Európában őshonosak, sőt alkalmi kóborlóként nagy ritkán még a Kárpát-medencében is előfordulhatnak vadon.

Fotók: Bagosi Zoltán