Mindenszentek és a halottak napja a megemlékezés napja. Hívő és nem hívő ember felkeresi szeretteit a temetőben, ahol virággal és gyertyagyújtással adózik emlékének. Ilyenkor felszakadnak a régi és még alig gyógyuló sebek. Mindenki szembesül elvesztett szerettei emlékével, szívünk megtelik mély, tompa fájdalommal.
A fiatal, aki még nem tudja felfogni a körülötte lévő fájdalmat, csak tiszteletét tudja kifejezni, és érzi, hogy ezen a helyen nem illik hangoskodni. Itt már a béke és a csend honol.
A már éltesebb ember, megtapasztalta az elvesztést, és felidézi emlékeiben szeretteit.
Az idős ember, már azon gondolkodik, hogy lassan közeleg az idő a nagy találkozóra.
Azonban mindenkiben közös az emlékezés, a sírok rendezése, széppé tétele. A néphit szerint, azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak nyughelyükön. A gyertyát azért gyújtják, hogy az elkóborolt lelkek visszataláljanak saját sírjukba, és ne kísértsék az élőket.
Elborítják a sírokat a rokonok, hozzátartozók és barátok virágai, gyertyái. Elhelyezik virágcsokraikat, ami krizantémból és őszirózsából tevődik össze, az elmúlás jelképes virágaiból. Estére a temető fényárban pompázik. Aki nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát szeretteinek, mindenkinek egy-egy szálat.
Akik lakoznak csendben valahol,
Szomorú fűz akire ráhajol,
Akiknek sírján halvány mécs lobog,
A gyötrődést azok már rég feledték:
Mi sírva élünk, ők meg boldogok....
/Ady Endre: A halottak/
Ó hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk,
Dobjuk el a tettető álarcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk.
/Ady Endre: Halottak napján/
Halottak napját, november 2.-át az egyház 998 óta tartja. A megemlékezés Szt. Odiló clunyi apát nevéhez fűződik. Ezt a napot minden Cluny anyaszentegyházhoz tartozó Bencés házba bevezette és ez a mai napig fennmaradt.
November 1-jén a Mindenszentek /Festum omnium sanctorum/ ünnepe van, ez a katolikus egyház ünnepe. Az ünnep történetére már a 4. században is voltak utalások. A Mindenszentek ünnepét május 13.-án tartották vasárnap / a vasárnap neve a görög egyházban a Szentek vasárnapja/. Az ünnep a VIII. században november 1.-re tevődött, ami nálunk már közünnepnek számított ebben a században.
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte a kereszténység ünnepét, és ettől kezdve az egész kereszténység ünnepe a Mindenszentek.
Mindenszentek ünnepe és a halottak napja már nemcsak egyházi ünnep, hanem népi megemlékezés is.
Kép: www.foter.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)