Mindenszentek és a halottak napja a megemlékezés napja. Hívő és nem hívő ember felkeresi szeretteit a temetőben, ahol virággal és gyertyagyújtással adózik emlékének. Ilyenkor felszakadnak a régi és még alig gyógyuló sebek. Mindenki szembesül elvesztett szerettei emlékével, szívünk megtelik mély, tompa fájdalommal.
A fiatal, aki még nem tudja felfogni a körülötte lévő fájdalmat, csak tiszteletét tudja kifejezni, és érzi, hogy ezen a helyen nem illik hangoskodni. Itt már a béke és a csend honol.
A már éltesebb ember, megtapasztalta az elvesztést, és felidézi emlékeiben szeretteit.
Az idős ember, már azon gondolkodik, hogy lassan közeleg az idő a nagy találkozóra.
Azonban mindenkiben közös az emlékezés, a sírok rendezése, széppé tétele. A néphit szerint, azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak nyughelyükön. A gyertyát azért gyújtják, hogy az elkóborolt lelkek visszataláljanak saját sírjukba, és ne kísértsék az élőket.
Elborítják a sírokat a rokonok, hozzátartozók és barátok virágai, gyertyái. Elhelyezik virágcsokraikat, ami krizantémból és őszirózsából tevődik össze, az elmúlás jelképes virágaiból. Estére a temető fényárban pompázik. Aki nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát szeretteinek, mindenkinek egy-egy szálat.
Akik lakoznak csendben valahol,
Szomorú fűz akire ráhajol,
Akiknek sírján halvány mécs lobog,
A gyötrődést azok már rég feledték:
Mi sírva élünk, ők meg boldogok....
/Ady Endre: A halottak/
Ó hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk,
Dobjuk el a tettető álarcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk.
/Ady Endre: Halottak napján/
Halottak napját, november 2.-át az egyház 998 óta tartja. A megemlékezés Szt. Odiló clunyi apát nevéhez fűződik. Ezt a napot minden Cluny anyaszentegyházhoz tartozó Bencés házba bevezette és ez a mai napig fennmaradt.
November 1-jén a Mindenszentek /Festum omnium sanctorum/ ünnepe van, ez a katolikus egyház ünnepe. Az ünnep történetére már a 4. században is voltak utalások. A Mindenszentek ünnepét május 13.-án tartották vasárnap / a vasárnap neve a görög egyházban a Szentek vasárnapja/. Az ünnep a VIII. században november 1.-re tevődött, ami nálunk már közünnepnek számított ebben a században.
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte a kereszténység ünnepét, és ettől kezdve az egész kereszténység ünnepe a Mindenszentek.
Mindenszentek ünnepe és a halottak napja már nemcsak egyházi ünnep, hanem népi megemlékezés is.
Kép: www.foter.com
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)