ll. Unoka-Nagyszülő Informatikai verseny családi(net) szemmel

A reggeli regisztrációra még éppen időben értünk oda, utánunk gyűlt össze a tömeg, a sor vége az utcasarkon volt. A szervezők nagyon kedvesen, jól felkészülten fogadták a versenyzőket. Feledékenység esetére írásban megkaptuk a kódot, és a terem számát, ahova mennünk kellett versenyezni. Az aulában pillanatok alatt nem lehetett lépni sem, rengeteg versenyző volt. Kellemes büfé várta a vendégeket, körülöttünk forogtak a szervezők. Az időpontokat is betartották. A kezdés előtt még mindenki számára érthetően elhangzott a verseny lebonyolításának technikája, a pontos tennivalókat is többször elmondták, majd a terembe vezették a párosokat. Itt a teremfelügyelők mindenkinek segítettek, hogy gördülékenyen indulhasson a verseny. Minden teremben volt felelős segítségül, akihez fordulhattak, akik nem boldogultak. A rendszerbe mindenki nevének kiválasztása után egy saját kóddal léphetett be. Az utolsó belépő után a verseny elkezdődött. A segítők végig figyelemmel kísérték a versenyzőket, néha maguktól is mentek azokhoz, akik úgy tűnt, elakadtak.

Elég széles skálán mozgott a kérdések köre. Az olimpiától a vasúti menetrendig, vagy Halász Judit legújabb lemezéig, sok minden előkerült. A szoftverek világában még egy gyakorlottabb számítógépes is eltéved időnként. Azért sok nagyszülő megoldotta ezeket a kérdéseket is!

                              fotó: Barakonyi Szabolcs - index.hu 

 A másfél óra leteltével ismét benépesült az aula. A pihenést a Kaláka zenekar képviselői dobták fel kellemes dalaikkal, a büfében pedig a túlélésről gondoskodtak. Az eredményhirdetésre tényleg csak fél órát kellett várni. A három 3. helyezett egy-egy mobiltelefonnal lett gazdagabb, a két 2. számítógépet nyert, az 1. helyezett páros (egy 69 esztendős nagypapa és 12 éves unokája, Szakács Péter és Ábel)  pedig egy noot-bookkal mehetett haza. (A férfiak arattak ma.) A verseny legidősebb és legfiatalabb, ill. legmesszebbről érkezett  résztvevője külön ajándékot kapott. Minden versenyző kapott egy emléklapot, és rengeteg élményt. (Ami a gyerekeknek a legnagyobb öröm volt, az a sok apróság, amit az emléklaphoz kaptak: gyerekújságok, tollak és egy hasznos kiadvány az internetről)

 Köszönjük a lehetőséget! Jövőre (is) ott leszünk!