Miért fontos már gyerekkorban a pénzügyi tudatosságra tanítás?

Mivel hazánkban sokszor a felnőttek sem kellően tudatosak ezen a téren, okkal merülhet fel, hogy miképpen lehet ez a készséget jól megtanítani? Ilyen és hasonló kérdésekkel komplett tudományágak és neves szakemberek foglalkoznak, így nem egyszerű állást foglalni benne. Nem is ez a célunk mostani bejegyzésünkkel, viszont adunk néhány megfontolandó tippet ahhoz, hogyan is fogjunk neki a pénzügyi nevelésnek!

Hogyan gyarapíthatjuk gyermekünk pénzügyi ismereteit?

A tudatosságnak és a következetességnek az egész nevelés során nagyon fontos szerepe van, nincs ez másképp akkor sem, ha gyermekünk pénzügyi ismereteit szeretnénk szélesíteni. Egy kisgyermek számára minden vicc új, nincs ez másképp a pénzügyekkel sem, így az oktatást teljesen az alapoktól kell kezdenünk. Erre célra első lépésként már egyszerű mondókák, versikék, esetleg bevásárlós játékok is tökéletesen megfelelnek.

Egy kisgyerekkel mindenki szeret játszani, új dolgokat tanítani neki, amint azonban iskolás lesz, hajlamosak vagyunk az intézményi oktatásra bízni a pénzügyi nevelést is. Ugyanakkor hiába tanulnak sok hasznosat, az elméleti ismeretek csupán az alapokat jelentik, azt a háttértudást, amelynek birtokában egyáltalán képesek lesznek átgondolt és felelős anyagi döntéseket hozni a későbbiekben.

Az elméleti tudás tehát szükséges, ugyanakkor önmagában nem elegendő, hiszen a pénzügyi tudatosság legalább ennyire gyakorlati kérdés is. Más tanulni a megtakarításról és más hónapról hónapra félretenni bizonyos összegeket, majd a végén a spórolt pénzen – mintegy jutalomként – vásárolni valamilyen nagyobb ajándékot. Eközben pedig nemcsak türelmet, fegyelmet és önmegtartóztatást, hanem a pénzügyekkel kapcsolatos tudatosságot is gyakorolva.

Hogyan kezdjünk hozzá a pénzügyi neveléshez?

A pénzügyek alapja a számolás – ha ezt a készséget már elsajátították gyermekeink, játékos keretek között elkezdhetnek megismerkedni a pénz szerepével. Amikor már nagyobbak, segíthetnek a bevásárlásban, iskolásként pedig akár már élesben is kipróbálhatják magukat, alkalmanként már a fizetést is rájuk bízhatjuk.

Fontos, hogy ne csak a pénzt ismerjék meg, hanem annak értékét is: hogy szüleik keményen megdolgoznak érte, amit ráadásul okosan be is kell osztani, nem lehet mindent kedvünk szerint elkölteni. Hasznos lehet együtt kibontani a leveleket, kiszámolni a rezsit, megismerni nemcsak azt, hogy honnan jön, hanem azt is, hova megy a pénz.

Mikor érdemes zsebpénzt adni?

A zsebpénz kérdése nem egyszerű, hiszen mindenki másra esküszik, minden módszer, ha másféleképpen, de alakíthatja a tudatosságot. Tíz éves kora után jellemzően a legtöbb gyermek már elég érett ahhoz, hogy hetente kisebb összegeket kapjon. Ezeket okosan beosztva elsajátíthatja a pénzzel való gazdálkodás alapjait. A tanulást nem érdemes pénzzel motiválni, helyette inkább elmagyarázni neki, miért fontos tanulni, hogy később milyen előnyei lehetnek annak, ha kitanul valamilyen „piacképes” szakmát. A rendszeres házimunkát szintén nem jó ezzel ösztönözni, ha munka alapján jutalmaznánk, jobb inkább alkalmi, akár idényszerű feladatokat, kerti munkákat ellentételezni egy kis zsebpénzzel.

15 éves korától már hivatalosan is vállalhat diákmunkát, később saját bankszámlával rendelkezhet – nem érdemes elszalasztani ezt a lehetőséget. Emellett pedig remek alkalom adódhat – szigorúan elméleti szinten – bevezetni a hitelek és kölcsönök világába, megismertetni az olyan alapvető tényekkel, mint a bankkártyák és hitelkártyák közötti különbségek, vagy a személyi kölcsön, a lakáshitel és a diákhitel előnyei, illetve buktatói.

A fiatalkori pénzügyi tudatosság előnyei

Ha a gyerek megtanul bánni a pénzzel és elsajátítja a legfontosabb ismereteket, olyan készségekkel vághat neki felnőtt életének, amelyeket végső soron minden szakmában hasznosítani tud. A média, a reklámok és hasonló külső tényezők könnyen befolyásolhatják abban, hogy már fiatalon rossz pénzügyi szokásokat vegyen fel. A szükséges ismeretek birtokában viszont kikerülheti ezeket a buktatókat, időben felismerheti a felelőtlen pénzügyi döntéseket.

Ha tudnak takarékoskodni, általánosságban jól bánnak a pénzzel és reálisan látják annak értékét, sokkal könnyebben lábalnak ki a váratlan helyzetekből, például egy nagyobb összegű nem várt kiadás jelentette nehézségekből vagy egyéb kedvezőtlen anyagi változásokból. Emellett pedig sokkal könnyebben mondanak nemet az olyan „pénznyelő” szenvedélyekre, mint a szerencsejáték.

Mutassuk mi a jó példát!

Mint láthattuk, a pénzügyi tudatosságra való nevelést már egész kicsi korban elkezdhetjük, fokozatosan bevezetve gyermekünket ebbe az érdekes, ám közel sem veszélytelen világba. Ugyanakkor a legjobb mindig a hiteles példa, a látott mintának pedig nagyon fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében. Így ha igazán hatásos segítséget szeretnénk nyújtani, és eddig még nem tettük volna meg, érdemes mindenek előtt saját tudatos pénzügyi szokásainkat kialakítani!