A gyermeki lélek valójában egy ennél sokkal mívesebb, bonyolultabb, és megszámlálhatatlan lehetőséget tartogató titokzatos szerv, melyet bár rengeteg hatás ér, de saját önrendelkezési joga is van. A szégyen ugyanakkor az egyik legerősebb, legrombolóbb, legkárosabb érzelem minden ember számára, amely ellen egy gyermek a maga szerény kis eszközkészletével aligha tud védekezni.
A szégyen, a megszégyenítés gyakori háttere a viselkedési zavaroknak. A meggyötört lélek jellemzően kisgyermek korban (6-10 év) tanulási zavarral, később (10-14 év) magatartási zavarral ad jelet környezete számára. A viselkedési zavarok hátterében szinte minden esetben megtalálható elem a szégyen, mely kisebbrendűségi érzéssel, rejtőzködni vágyással, sokszor haraggal, erőszakkal is jár. Ezek közül az érzések közül egyik sem építő, nem jár együtt teremteni, tanulni vágyással, és nem ösztönzi a személyiséget változásra, jobbulásra. A szégyen egy lelki megsemmisítés, a gyermek szinte szó szerint legszívesebben a föld alá bújna előle, ég az arca, a füle hegye, de még a lelke is…
Minden szülő mond időnként megszégyenítő szavakat a gyerekének, ez része a társadalomba való beilleszkedésünknek. Nem hiszem, hogy volna olyan felnőtt, aki ne emlékezne gyerekkorából egy nagy megszégyenülésre, ami fájdalmasan tette helyre a viselkedését… De ezek csak ritka esetek, nem váltak a személyiségünk részévé. Igazi baj akkor van, mikor a gyermek szégyene a vérévé, könnyévé válik, beépül a lényébe, és cselekedetei mozgatórugójává válik.
A megszégyenítés hatása alapvetően kétféle lehet. Ha a gyermek alulértékeli magát, akkor a megszégyenítés hatása a szorongás lesz. A szorongó gyermek alul teljesíthet, könnyebben hajlik depresszióra, megjelenhet a probléma evészavar, önkárosítás formájában, vagy egyszerűen a gyermek lecsavarhatja az érzelmi élete hőfokát, üresnek, mimikátlannak láthatjuk. Ha a gyermek alapvetően felülértékeli magát, akkor a szégyen dühöt, agressziót válthat ki belőle. A szégyent hordozó dühös emberek később többnyire a viharos kapcsolataikról ismerhetők fel. A szégyen beszervül az emlékezetbe is, és megjósolhatóvá teszi a boldogtalan felnőtt életet.
– "Ne beszélj butaságot! Szégyelld magad!" "Úgy nézel ki, mint egy lány! Sejtettem, hogy nem telik többre tőled!" Hogy lehetsz ennyire szerencsétlen! – Az ilyen és ehhez hasonló kifejezések nem egy adott helytelen viselkedést vesznek célba, hanem a gyerek egész lényét kérdőjelezik meg, nem adnak lehetőséget újragondolásra, javításra, közös megoldáskeresésre. Kétségbe vonják a puszta létét, melynek magától értetődőnek kellene lennie. A megszégyenítés erőfölény, a hatalomgyakorlás eszköze, mely megbéklyóz. Azt az érzetet kelti, hogy a gyermek selejt, és ezen nem is érdemes dolgozni, ez egy befejezett tény. A megszégyenítés nem a helyrehozható tettére utal, hanem a teste születési jellemzőire, a teljes viselkedési repertoárjára, jellemvonásaira. Akit így jellemeznek, lebénul, úgy érzi, hiába minden erőfeszítés, nem is érdemes változni. Az emberi teremtőerő ilyenkor elszivárog a réseken, és csak a rombolás marad, a másé, vagy saját magáé.
Innentől már nem a külvilág a veszély a gyermek számára: saját romboló érzelmei tartják rabságban. "Nem lesz belőled semmi” – mondjuk, és tényleg nem lesz. A mondat nem kínál mintát az elfogadható viselkedésre, jóvátételre. A megszégyenítést sokan csomagolják valamiféle játékosságba, szarkazmusba, nagybácsis barackot adásra a fejre, de ez sem kevésbé romboló, sőt még manipulatív is. Az így felnőtt gyermek később vagy maga is uralkodni akar majd, vagy megalázkodik, és a kapcsolatában áldozat lesz.
A kamasz gyermek lelkivilága a látszat ellenére szélsőségesen sérülékeny. Személyiségének kifejezésében gyakran zenék, filmek, logók, divateszközök vannak segítségére. Ne bíráljuk ezeket olyan módon, hogy azt érezze, visszautasítjuk a teljes személyiségét! Próbáljunk értékeket találni a választásaiban, beszélgetni róla, közösen értelmezve a minket körülvevő világot.
Ha bélyeget rakunk rá, bélyegesként fog viselkedni és érezni, a sérelmét pedig vagy a világon, vagy magán fogja megtorolni.
Indexkép: depositphotos
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)