Minden nép meséje valójában rejtett életvezetési tanács. A mesék különböző viselkedési lehetőségeket tárnak gyermekeink elé, miközben azt is megmutatják nekik, hogy milyen viselkedés vezet célra, és melyek járnak kudarccal. A mesék arról a boldogulásról szólnak, amelyben a világba való beilleszkedés, a harmónia a cél. Ez több, mint ismeretterjesztés: a közösség bölcsessége.
Szasz, kaj nasz, vagyis Hol volt, hol nem volt,- így kezdődik a roma mese.
A roma mesék kissé mások, mint az általunk megszokottak. Egyik izgalmas tulajdonságuk, hogy a nem roma meséktől teljesen eltérő a történetvezetésük. Csodálatos, tarka világot nyitnak a gyermek számára, színpompásak, akár egy roma nagykendő, gazdagok a fordulatokban, eseményekben. A gyermeki fantáziát igencsak megdolgozzák: a roma mese nem restell sem térben, sem időben ugrálni, és burjánzó képi világa egy különleges nép egyedi gondolatvilágába enged bepillantást.
A roma mese egy kifejezetten szóbeli műfaj, és jellemzően férfi a mesélője. Érdemes ezen elgondolkodnunk: a történetmondásnak, tanításnak egyfajta rangjáról szól, melynek akadna helye minden kultúrában. A mesélés rítusához a roma mesemondó gyakran használ zajkeltő eszközöket, hangszereket is, és a mesemondást ilyenkor nemcsak gyermekek szokták hallgatni...A mesélésnek igazán megadják a módját!
A roma mese minden zavar nélkül kever régmúlt időket idéző szavakat teljesen újszerű fogalmakkal, nem törekszik egységre, a szórakoztatás, az elvarázsolás a célja. Gyakran kerül a szövegükbe lovári szó, ami gyermekünk életében az első élmény lehet arról, hogy vannak olyan emberek, akik más szavakat használnak, és azokkal értetik meg magukat. Ez érdekes alap lehet egy jó beszélgetéshez, akár a nyelvtanulás fontosságáról is.
A roma mese szinte határtalan, számukra minél tarkább, annál jobb a történet. Itt is van Gyelasz, mendelijasz (mentek, mendegéltek), de a mesebeli próbatételek során ők jóval szabadabban kezelik a lehetőségeket. Mivel kifejezetten szóbeli műfajként működik, a mesélő rengeteg változtatási lehetőséggel rendelkezik, akár pillanatnyi hangulata által, akár a hallgatóság által bekiabált kérésekre reagálva. A roma mese kifejezetten interaktív műfaj, a legkevésbé van kőbe vésve. Előfordul, hogy a roma mesemondó elálmosodik, és a mese közepén azt mondja: akkor elunták magukat, és mind hazamentek! Ilyenkor azután aznapra vége a mesének. Ugyanúgy lehetséges, hogy a hallgatóság aznap este szomorú hangulatban van, így a mesebeli kudarc kivételesen mégis sikerrel végződik, mert a mesemondó reagál a közösség igényére. Ez egy másfajta megtapasztalás lehet gyermekünk számára: a mesére, a későbbi valóságra való ráhatás lehetősége.
Mindig látványos, izgalmas a roma mese szövege, melyben hemzsegnek a különös lények, mint pl. Doja, a cigánytündér, és amelyben váratlan időutazások, és véletlen szerencsés fordulatok alkotják a fordulópontokat. Bármikor felbukkanhat benne a rokka mellett egy mobiltelefon is. A roma mese egy kis ablak lehet gyermekünk számára arra, hogy megérezzen valamit egy velünk együtt élő nép különlegesen gazdag és lüktető világából, és tágítsuk a nézőpontját más kultúrák felé. A mesék kapcsán beszélgetéseket kezdhetünk hasonlóságokról és különbözőségekről, befogadásról, és a kultúrák egymást gazdagító szerepéről.
A roma mesék olvasása lehet kitekintés, de lehet akár hazatalálás is. Ha tanárként, óvónőként, nevelőszülőként roma gyermekkel kerülünk kapcsolatba, talán nagy élményt okozhatunk neki saját népe meséjével.
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)