Montessori újításai
Montessori bevezetett nem egy olyan újítást, amelyek ma már természetesek minden óvodában. Tőle származik az ötlet, hogy az intézményekben a kicsik méreteihez igazított berendezési tárgyak legyenek megtalálhatóak, és ő fejlesztett ki több, ma is alapvetőnek számító gyermekjátékot, mint például a formabedobó.
Kapcsolódó cikkünk: Hogyan formálja a gyerekeket a szülők viselkedése? - Maria Montessori 17 fontos gondolata a nevelésről
Noha Montessori egészen a középiskola végéig kidolgozta a módszerét, hazánkban jobbára csak az óvodában és az általános iskolában alkalmazzák ezt a fajta pedagógiát. Az így oktató intézményekben a napirend és a tanórák felépítése több ponton eltér a megszokottól. A gyerekek életkor szerint vegyes csoportokban tanulnak, ám a lassabban haladók külön segítséget is kapnak, hogy utolérhessék a kortársaikat.
Montessori-napirend
A reggel beszélgetőkörrel indul, ezt tanulási és pihenési blokkok váltják. A pedagógus nem irányítója, inkább csak szervezője a folyamatnak: kiosztja a napi és heti feladatokat, amelyeket aztán ki-ki a saját tempója szerint végezhet el, gondoskodik róla, hogy minden eszköz szemmagasságban a gyerekek rendelkezésére álljon, szükség esetén válaszol a kérdésekre és támogatást nyújt. Alsó tagozatban könyvek és egyéb szemléltető eszközök segítik a tanulást, ezeket egészíti ki felsőben a számítógép és az internet.
Noha a gyerekek óra közben szabadon mozoghatnak, nincsenek padokba kényszerítve, mégsem fullad a folyamat anarchiába. Minden eszköznek megvan a maga helye, ahová használat után vissza is kell tenni, és bár a tanulók nagyfokú szabadságot élveznek, az antiszociális viselkedés, az agresszió szigorúan tilos.
Montessori értékelés
Jutalmazás és büntetés nincsen, ahogyan év közben osztályzás sem. A pedagógus szóban, négyszemközt jelzi, ha úgy érzi, több erőfeszítésre lenne bizonyos területeken szükség. Év végén kétféle bizonyítványt osztanak ki, egy Montessorit és egy hagyományosat. 7-8-ban azonban már szükséges a megszokott módszerek bevezetése is, egyre jellemzőbb lesz a frontális munka (amikor a tanár magyaráz, a diák hallgatja), nagyobb hangsúly helyeződik a tárgyi tudás elsajátítására. Mivel a Montessori-pedagógia csupán módszereiben szakít a megszokott úttal, tartalmilag a Nemzeti Alaptantervet követi, az ilyen intézményekben végzett nyolcadikosok sikerrel állják meg a helyüket később bármilyen középiskolában. A tapasztalatok szerint nem szokta őket megviselni a váltás, könnyen beilleszkednek a másfajta rendszerbe.
Olvass tovább a módszerről: Állami kontra alternatív iskolák. Melyiket válasszam? - Alternatív iskolák bemutatása
Ezekben az intézményekben nagy hangsúlyt fektetnek a tanuláson kívül más területeken is az önálló munkavégzésre. Ezt szolgálja az óvodában, az állami intézményekben is elterjedt napos-rendszer, amelynek keretében minden nap más kisgyerek segít az étkezések lebonyolításában. Később az iskolában az osztály minden tagjának megvan a maga feladata, amellyel segít rendben tartani a környezetet.
A speciális nevelési igényű gyermekek szülei számára külön égető kérdés szokott lenni, hogy milyen iskola fogadná őket. A tapasztalatok szerint a Montessori módszer azoknak a gyermekeknek megfelelő, akiknek nincs súlyos viselkedési zavaruk, így a Down-szindrómások, a látás- és mozgássérültek kiválóan integrálhatóak ezekbe az osztályokba.
Kapcsolódó cikkünk: A korai fejlesztés módszerei
Hazai Montessori-intézmények
A hazánkban működő állami- és magánfenntartású Montessori-intézmények listája a Montessori Egyesület honlapján érhető el: http://www.montessori.hu/rolunk/tagok
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)