A diszlexia előfordulási gyakorisága
A szakirodalmi adatok 2-7% között említik a diszlexia előfordulási gyakoriságát. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden olvasási nehézséget tekintünk diszlexiának. Olvasási problémákkal a mai magyar iskolás gyermekek megközelítően 30%-a küzd. A diszlexia és a gyenge olvasás viszonyfogalom, fontos, hogy teljes körű vizsgálattal, differenciáldiagnózissal elkülönítsük őket egymástól.
A diszlexia okai
A diszlexia hátterében örökletesség, a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, egyaránt állhatnak.
A diszlexia tünetei
Olvasásban fellépő tünetek
Az olvasás hibái közé tartoznak többek között a betűtévesztések, (vizuális vagy fonetikai hasonlóságon alapuló, pl. f-t, g-k), betűkihagyások, betűbetoldások, szótagkihagyások, szótagbetoldások, reverziók (fordítások, pl. betűk szintjén b-d, u-n, szótagok, szavak szintjén betűsorrend megfordítása), kezdő olvasóknál a betűk olvasásának súlyos megkésése.
Tünetként szerepel emellett az olvasás tempójának lassúsága és a szövegértés problémája.
Írásban fellépő tünetek
Írásban gyakoriak a helyesírási hibák, hosszú-rövid tévesztések, egybe-különírási gondok, betűkihagyások, felcserélések, betoldások, a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjelek nem megfelelő használata. A diszlexiás gyermek írása a finommotoros koordináció gyengesége miatt többnyire csúnya, sokszor szinte olvashatatlan. Mindezek mellett még jellemző, hogy a verbális memória érintettsége miatt tollbamondásnál a szöveg hiányos leírásával, valamint szórendváltoztatással is találkozhatunk.
Beszéd területén jellemző tünetek
Megkésett-, akadályozott beszédfejlődés, általános pöszeség maradványtüneteivel találkozhatunk általában. A diszlexiás gyermekek nyelvi készsége elmarad társaikétól. Gyakori a szegényes szókincs, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavara.
Mozgás területén jellemző tünetek
Jellemző a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy- és finommotoros mozgások, az egyensúlyérzékelés zavara. A diszlexiás gyermekek írásképe is mutatja a kézmozgások ügyetlenségét.
Egyéb területeken fellépő tünetek
Egyéb területeken a ritmusérzék fejletlenségével, dominanciazavarokkal, nehezen kialakuló testsémával, rossz téri és idői tájékozódással, gyenge emlékezettel, szerialitásproblémával találkozhatunk.
Emellett sok esetben magatartásproblémák is előfordulnak.
Gyakori továbbá, hogy a diszlexiás gyermekeknél nemcsak az olvasás (diszlexia) és az írás (diszgráfia) érintett, hanem a számolás területe is (diszkalkulia).
A diszlexia vizsgálatának elemei
- általános- és szocio-kulturális anamnézis,
- a beszéd vizsgálata,
- olvasás-, írásvizsgálat,
- szókincsvizsgálat,
- nyelvi-helyesírási felmérés,
- kiegészítő vizsgálatok (orvosi, pszichológiai, pedagógiai, laterális dominancia vizsgálata).
A diszlexia-reedukációs terápia
A diszlexia terápiája hazánkban Meixner Ildikó nevéhez fűződik. Meixner Ildikó így határozza meg a diszlexia-reedukációt: „Meg kívánom különböztetni a korrepetálástól, mely a tananyagnak szokványos módszerekkel történő ismétlése, megerősítése. Végül a reedukáció szó azt is kifejezi, hogy nem csupán az olvasás-írás megtanításáról van szó, hanem a nyelvi készség és egyéb készségek fejlesztéséről és a helyes önértékelés kialakításáról is.” (Meixner, 1995)
A Meixner-módszer jellemzői:
- apró lépésekre bontja a tananyagot,
- beépíti az ismétléseket,
- már a betűtanítás közben törekszik a hibák megelőzésére,
- beépíti a terápiába a tanulók általános nyelvi fejlesztését,
- a betűtanítást a beszédhang, a hangot létrehozó mozgások, valamint a betűforma közötti asszociációra alapozza,
- a homogén gátlást kerülő betűsorrend,
- a fejlesztés és a direkt olvasás aránya a tanítási folyamat során fordítottan arányos egymással,
- nemcsak tankönyvet, hanem sok manipuláltató eszközt használ,
- csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz.
A diszlexia reedukáció két fő eleme:
- az olvasást megalapozó készségek/képességek fejlesztése (pl.: térbeli tájékozódás, bal-jobb irányok differenciálása, szókincs fejlesztése stb.),
- a már tanult betűk ismétlése és az olvasási készség fejlesztése.
A diszlexiás gyermekek terápiája gyakran több szakember bevonásával, team-munkában történik, és kiegészülhet egyéb terápiákkal pl: Ayres-terápia, Alapozó terápia, pszichoterápia.
Irodalom:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
Frank R. Vellutino: Az olvasás egy sajátos zavara, a diszlexia, Fejlesztő pedagógia, 1992. 1-2.
Meixner Ildikó: Az olvasás fogalma. A sikeres olvasástanulás feltételei in: Szemelvények a dyslexia köréből szerk V. Kovács Emőke Tankönyvkiadó 1977.
Meixner Ildikó - Munkásságom tézis-szerű összefoglalása, 1995, http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/modszer/dyslex2/meixner1.htm
Fotó: sof_sof_0000/pixabay
 |
Szabóné Vékony AndreaOkleveles gyógypedagógus - logopédusElérhetőségeim: Munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye 1221 Budapest, Szent István tér 1. Honlap: |
| Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)