Alternatív iskolatípusok

Waldorf-pedagógia

A Waldorf intézmények a gyermek fejlettségét és életkori szükségleteit tartják szem előtt. Önálló tanterv alapján dolgoznak. Nincsenek osztályzatok, a gyerek fejlődését jellemzik egy-egy írásos, akár verses beszámolóval. Ezek a jellemzések mindig egyénre szabottak, a gyerek önmagához mért fejlődését, változásait tartalmazzák.

Epochális rendszerben, vagyis korszakokra lebontott részenként veszik át a tananyagot, tehát átlátják egy időszak minden aspektusát a történelmen, a művészeteken és tudományokon keresztül. Igyekeznek a minél előbbi önállóságra nevelni a diákokat. A kreativitás és alkotás nagy hangsúlyt kap, a gyerekek „mesterműveket” készítenek.

A családot a legnagyobb mértékben bevonják a nevelésbe. Például az ünnepeket közösen tartják meg, sok a családi program és kirándulás.

 Montessori-pedagógia

Olyan gyermekközpontú program, ahol a gyermek személyisége áll a nevelés fókuszában. A tanulási folyamatot a gyerek fejlettségéhez mérik, hogy a tanulás öröm legyen. A képességek maximális fejlesztése és a legjobb eredmény elérése a cél egyénenként. Gondot fordítanak a szociális háttér figyelembe vételére, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel indulhasson és behozhassa az esetleges lemaradást.

A gyerekek szabadon cselekedhetnek a csoportban, az éppen őket érdeklő problémákat oldhatják meg, amelyhez a jelmondatuk: „Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!”

Változatos feladatokkal ösztönzik a tanulást.

Freinet-pedagógia

Alapja: „A gyerek a maga személyiségét olyan valódi közösségen belül tudja maximálisan kifejleszteni, melyet ő maga szolgál, és amely őt magát szolgálja”

Kis létszámú csoportokban, általában természetes alapanyagokból készült eszközökkel, játékokkal nevel.

Minden gyermek képességeinek a maximumát igyekeznek kihozni módszerükkel. A gyerekek itt is maguk fedezik fel a dolgokat, akár a Montessori-pedagógiánál, a nevelő csak segít ebben, aki egyenrangú félként van jelen az oktatásban.

Carl Rogers Iskola

A szülőkkel összefogva nevelnek, céljuk: olyan fiatalok képzése, akik biztos alapkészségekre épített, megalapozott tudás birtokában, magas szintű szociális kompetenciával, másokkal együttműködve érvényesülnek az életben.

A gyerekek azért szeretik ezt a fajta képzést, mert nem kapnak jegyeket, fekete pontot, és nincs lecke.

Kooperatív-pedagógia: Humanisztikus kooperatív tanulás

Az ismeretközpontúság helyett a személyiségfejlesztést helyezi előtérbe. Cél: hogy a gyerekek között a teljesítmény, az együttműködés, a bizalom és a társas kapcsolatokat erősítő értékek visszanyerhessék szocializációs szerepüket. Változatos munkaformákkal, a kölcsönösség elsőbbségével, kiscsoportos oktatásban vezeti a tanulókat.

  Az iskolaválasztás szempontjai